A vártnál kevésbé emelt kamatot az MNB

Máris veszítenek a nyugdíjasok

Fotó: YouTube

2021. december 15. A legfrissebb előrejelzés szerint csak 2023-ra normalizálódhat az áremelkedés. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tovább emelte az alapkamatot, de felfelé módosította inflációs prognózisát is. Az év eleji nyugdíjemelés így máris csekélyebb lehet a drágulásnál.

Jövő januárban 5 százalékkal emelkednek a nyugdíjak a korábban tervezett 3 százalék helyett – jelentette be egy hete Orbán Viktor miniszterelnök. A döntést a jegybank előrejelzésével indokolta. Az MNB legfrissebb prognózisában most a korábbi 4,6-4,7 százalékról 5,1 százalékra emelte idei inflációs várakozását. Ez két dolgot jelent. Részben azt, hogy a kormányt a korábbi, szintén igen magas szint nem annyira zavarta. Másrészt viszont a legújabb előrejelzés szerint még a megemelt emelés sem lehet elég a nyugdíjasoknak.

Nagyon bíztatónak a továbbiak sem látszanak. Az MNB mától 2,4 százalékra emelte az alapkamatot, a jegybank alelnöke, Virág Barnabás (képünk) pedig a döntés után tájékoztatón egyértelművé tette, hogy már úgy látják: az infláció csak 2023 első félévében érheti el a kívánatos mértéket. Az elhúzódó inflációs nyomás hosszú alapkamat-emeléseket indokol, folytatódik a kamatemelések havi sorozata 2022-ben is.

Az egy dolog, hogy mennyi a hivatalos infláció, az viszont már más kérdés, ezt mennyire hiszik el – például a nyugdíjasok. Olvasóink jelzése szerint sokan kételkednek. Az viszont már ütősebb, hogy nem csak a köznapi emberek, hanem az MNB volt elnöke, egyetemi tanár, Surányi György is hangot adott kételyeinek.

Az MNB-ben mindenesetre arra számítanak, hogy a novemberi 7,4 százalékos infláció (ami 14 éves rekord) lehetett a csúcs. További kockázatok viszont még így is akadnak. Virág jelezte például: kiindulási alapjuk, hogy jövőre a járványhelyzet rendeződésével az ellátási zavarok is megszűnnek. (Ha ez nem így lesz, az nyilvánvalóan plusz gondokat okozhat.) További bizonytalanságot jelenthet még az alelnök szavai szerint, hogy miként alakulnak januárban a szokásos átárazások.

Így vélekednek az elemzők

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője az MTI-nek küldött kommentárjában jelezte: kedvezőtlen, hogy a jegybank a maginflációt a következő év közepéig 6 százalék közelébe várja. Ez ugyanis szerinte az eddiginél nagyobb szigorítást tehet szükségessé. Hozzátette viszont, hogy jegybank a gazdasági növekedésre vonatkozó 2022-es előrejelzését érdemben, 1 százalékponttal visszafogta, amit azt üzeni, hogy az infláció is alacsonyabban alakulhat a mérsékeltebb kereslet miatt.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője hangsúlyozta, hogy a piaci várakozásnál csekélyebb volt a kamatemelés (ezt nem egyedül gondolja így). Mint kifejtette: az inflációs kockázatok érdemi erősödése akár nagyobb kamatemelést is indokolhatott volna. Az elemző rámutatott arra, hogy a szeptemberi kamatdöntés óta meredeken elszálltak a földgáz-, áram- és olajárak, ami jelentős és széleskörű inflációs nyomáshoz vezethet a háztartási energiaárak szinten tartása mellett is. Eközben a feszes munkaerőpiac az élénkülő bérdinamikával és a magasabb inflációs környezettel párosulva az inflációs várakozások további emelkedését és a másodkörös inflációs kockázatok erősödését eredményezheti.

A további kamatemelésekről Németh Dávid, a K&H vezető elemzője elmondta: arra számít, hogy az egyhetes betéti kamatot minimum 4 százalékos szintre emeli az MNB; benne van a pakliban, hogy ez akár az év végéig megtörténik. (Egyértelműen kettős kamatszint alakult már ki, hiszen a tendereken – amelyek a pénzpiaci kamatokat befolyásolják – az MNB az alapkamatnál jóval magasabb kamatszintet alkalmaz.) Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője előrejelzése szerint a rövid oldali effektív kamatszintek már a közeljövőben jóval 4 százalék fölé kerülhetnek.

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!

Szerző: Azénpénzem
Címkék: kamat, alapkamat, kamatemelés, MNB, infláció, nyugdíj, nyugdíjas, elemzők