Törölték a veszélyhelyzeti passzust

Mától szabadabban jöhetnek a migránsok

Fotó: iclipart.com
2021. szeptember 1. A kormány szóhasználata szerint mindenki „migráns”, aki nem uniós országból megélhetés miatt jön Magyarországra. A mától hatályba lépő kormányrendelet megkönnyíti a harmadik országból érkező munkavállalók alkalmazását. Szeptember 15-től pedig ez már nem lesz a veszélyhelyzethez kötött sem.

Régóta hergeli a magyarokat saját kormányzatuk azzal, hogy mennyire „veszélyes” az idegenek befogadása. Sokan emlékezhetnek még arra a kampányra, amely szerint, aki Magyarországra jön, nem veheti el a magyarok munkáját. Úgy tűnik azonban az indulatok korbácsolása jól megfér bizonyos kör gazdasági érdekeivel.  A 407/2021. kormányrendelet ugyanis határozottan megkönnyíti a nem szomszédos, az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országokból érkező munkavállalók alkalmazását Magyarországon.

A rendelet egyébként akkor, amikor a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény a hatályát veszti, szintén hatályát vesztette volna. Ez ezt előíró passzust azonban szeptember 15-étől törölték.

A magyar tulajdonú, munkaerő-közvetítéssel, munkaerő-kölcsönzéssel, diák- és nyugdíjas szövetkezeti foglalkoztatással, illetve bérszámfejtéssel foglalkozó WHC csoport tapasztalatai azt mutatják, hogy a könnyítésre nagy szükség van. Mint közölték: csak a termelőszektorban működő ügyfelei számára jelenleg közel 1300 pozícióra keresnek munkaerőt. Számos álláshelyre toboroznak szellemi foglalkozású munkavállalót is, főként informatikai és üzleti szolgáltató központokba.

Az üzlet az üzlet


Egyes hiányterületeken a – állítja a cég – a külföldi, nem európai uniós államokból érkező munkavállalók enyhítést jelenthetnek. Rájuk a gazdasági növekedés ütemének fenntartása és a hazánkba érkező rengeteg munkahelyteremtő beruházás kiszolgálása érdekében is nagy szükség van. A vállalat hangsúlyozta, hogy a szabályozott és biztonságos keretek között megvalósuló munkaerő-kölcsönzés jó megoldás, hiszen kellő rugalmasságot biztosít a munkaadók számára, és rengeteg adminisztrációs terhet vesz le vállukról.

Az építőipari, épületüzemeltetési szoftvert fejlesztő és forgalmazó bécsi központú PlanRadar az új rendelkezéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy minden építőmunkást nem lehet nyelvtanfolyamra küldeni vagy tolmácsot állítani mellé, a mutogatás pedig könnyen vezethet félreértésekhez. Ma már – tették hozzá – számos olyan szoftver áll a felhasználók rendelkezésére, amely a nyelvi szakadékokat is áthidalja, így nem gond, ha nemzetközi csapat dolgozik egy projekten.

Ők persze saját megoldásukat ajánlják. Közleményük szerint a világ számos országában sikerrel alkalmazott PlanRadar építőipari és épületüzemeltetési applikáció előnyei közé tartozik, hogy összesen 18 nyelvre fordították le és érhető el hozzá támogatás. A felhasználók döntő többsége így az anyanyelvén is használni tudja az appot. Az eszközigény pedig minimális, a használatához egy okostelefon vagy egy tablet is elegendő, a betanulási idő pedig nem több 15 percnél.

A PlanRadar felidézte, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) jelentése szerint 2020-ban erőteljesen érződött a koronavírus-járvány hatása. Egyéni munkavállalási engedélyből több mint 15,2 ezret adtak ki, 21,2 ezer személyt pedig külön jelentettek be a munkavállalók. A legtöbb munkavállaló Ukrajnából érkezett, a legnagyobb arányú növekedést a dél-koreaiaknál jegyezték föl

Szerző: Azénpénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok