Tiszta sor, nem bír a jegybank az inflációval

Matolcsy szemet vetett a lakossági megtakarításokra

Fotó: Soós Lajos, MTI

2022. december 6. Vicces is lehetne, ha nem a mi bőrünkre menne, ahogy a jegybank elnöke a kormányra mutogat az elkövetett hibákért, miközben saját háza táján is bőven sepregethetne. A magyar gazdaságot kart karba öltve sikerült a jelenlegi helyzetbe navigálni. Most elvárná, hogy mi mindannyian húzzuk ki onnan.

Hatalmas vihart kavart a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének az Országgyűlés Gazdasági bizottságának ülésén elmondott beszéde, amit az RTL Klubnak sikerült megszereznie. Pedig Matolcsy György szavai valójában nem jelentettek akkora újdonságot, a gazdasághoz értőknek pedig meglepetést sem igazán okoztak.

Az infláció legyőzéséhez az MNB önmagban már nem elég – derült ki az elnök szavaiból már az idén tavasszal. Beszéde azután hangzott el, miután a jegybank brutális kamatemelésről döntött. Hol vagyunk már persze az akkori 5,4 százalékos alapkamattól (a ráta jelenleg 13 százalék). Matolcsy ennek ellenére sokáig hallgatott.

A jegybank és az állam karöltve térítette rendre el a pénzpiaci folyamatokat (is, hiszen ezt a gazdaság egészében is gyakorolták és gyakorolják most is). Már 2019-ben kettős kamatszint volt Magyarországon, hiszen a szuperállampapírral tömték a tehetősebbek zsebét, miközben a többség csak nulla körüli banki betéti kamattal találkozhatott.

Megvilágosodás, vagy kétségbeesés?

Matolcsy most azt fejtegette, hogy a hazai pénzügyi és makrogazdasági mutatók az EU-ban az első-második legrosszabbak, jövőre már a legrosszabbak lesznek, és a 15-18 százalék közt várható infláció a legmagasabb lesz az unióban. Ez a megállapítás is csak azoknak okozhatott meglepetés, akik nem követték a folyamatokat. Nem is olyan régen tartott az MNB alelnöke egy olyan tájékoztatót, amin a kormánnyal való konfrontációnak még az árnyékát is igyekezett leplezni. A Virág Barnabás által bemutatott ábrákból – amelyeket közre is adtunk – azonban minden világosan kiolvasható volt.

Egy őszinte beismerésnek tűnő kijelentésre is érdemes lehet figyelni. Matolcsy szerint "kifutottunk úgy a pályára, hogy eddig mindent megnyertünk, azt gondoltuk, hogy automatikusan megnyerjük ezt az energiaárrobbanásos, inflációs válságot is".

Az elnök mostani éles szavai arra utalhatnak, hogy már látszik, hogy a folyó fizetési mérleg és a költségvetési hiány javulásába vetett jegybanki hit sem teljesülhet. Matolcsy kirohanását érthetőbbé teszi, ha belegondolunk, az infláció elleni harcot alapvetően a jegybanknak kellene megvívnia. Olyan környezetben, amikor a kormány a szocializmusban sem bevált eszközökhöz (ezt nem mi mondjuk, hanem Matolcsy, bár ezzel történetesen teljesen egyetértünk) nyúl – újra és újra.

Érdemes felidézni, hogy több mint egy hónapja jegybank korábbi elnöke, Bod Péter Ákos elmondta: az árstopok nem tudják lefékezni az áremelkedést, sőt hosszú távon nagyobb inflációt eredményeznek. Ez ráadásul nem nagyon logikus beavatkozás: rontja a gazdasági klímát és tulajdonképpen további áremelésekre serkenti a gazdasági szereplőket. A legtöbb országban az inflációt ráengedték a gazdaságra úgy, hogy közben a gazdasági szereplők támogatást kaptak. Franciaországban és Olaszországban például meghosszabbították az üzemanyag-adók csökkentését, az olaszoknál a kenyér és a tészta áfamentes lett. Több uniós államban pedig egyszeri szociális juttatásban részesültek a lakosok.

Ki a pénzeket a „párnacihából”!

Alighanem attól sokan kaphattak a szívükhöz (akik persze egyáltalán figyelnek bármire is), hogy a jegybank elnöke felhívta a figyelmet arra, 20 ezer milliárd forintban mérhető a családok pénzügyi megtakarítása. Ezt az összeget megfogalmazása szerint most „eszi az infláció”, pedig fel lehetne használni. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy arra sem ártana figyelnie az MNB első emberének, hogy egy nemrégiben megjelent elemzés szerint körülbelül 400 ezer háztartás birtokolja a teljes lakossági vagyon közel felét.

Tény persze, hogy Matolcsy – mint ez szavaiból is nyilvánvaló volt – nem valamiféle einstandra gondolt. Meglehetősen zavarosan azt fejtegette, jó lenne, ha lennének olyan kormányzati programok, amelyek energiahatékonysági, vagy élelmiszeripari termelékenységet növelő beruházásokba csatornáznák be a lakossági pénzeket. Nagyjából ugyanennyi likviditási tartalék van az üzleti élet szereplőinél, ezt is meg lehetne mozdítani ugyanilyen programokkal. Fene tudja miért, de nekünk erről a békekölcsönök jutottak eszünkbe (azok egykori plakátjait itt lehet nézegetni).

Az elnök a problémák között említette, hogy Bulgária után a második legalacsonyabb termelékenységű élelmiszeriparral működünk, illetve a magyar gazdaság termelékenysége az EU 27 országa közül hátulról a negyedik. Sejtésünk nincs, Matolcsy miért gondolja, hogy bárki pont azokra bízná szívesen a pénzét, akiknek ez a helyzet köszönhető.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: gazdaság, infláció, költségvetés, MNB, jegybank, Matolcsy György, megtakarítások, árstop