Az egész NER-ről mond el nagyon sokat ez a történet

Matolcsyék pancser futama a mi pénzünkkel

Matolcsy: a jegybank alapítványa kiválóan gazdálkodott
Fotó: youtube.com

2025. május 19. Sokan találgatták, miért hátrált ki szinte azonnal az új jegybanki vezetés a pénznyelő alapítványok villámgyors bedarálásából. Mint kiderült, mást nem igazán tehettek volna, ha bármennyit viszont akarnak látni a közpénzből. Kérdés, hogy a jó pénz rossz után dobálása mennyire válhat be. Senki ne tévedjen, ez az egész egyáltalán nem csak a jegybankról szól.

A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvénymódosítás parlamentnek benyújtott javaslata általános meglepetésre megtiltotta ugyan a jegybanki alapítványok gazdasági ügyeskedését, de éppen a kritikus szervezeteket kivette ebből a körből. Az új, 162. § (2) bekezdés rögzítette, hogy az „MNB vagyonkezelő alapítványt nem alapíthat, valamint MNB által alapított alapítvány gazdasági tevékenységként nem végezhet befektetési, vagyonkezelési tevékenységet és nem bonyolíthat egyéb pénzforgalmi ügyleteket.” A jegybanki törvénymódosítás szerint azonban a jogszabály hatálybalépését megelőzően alapított alapítványra a 162. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni.

Az MNB új elnöke, Varga Mihály üdvözölte a módosítást, annak megengedő részéhez viszont eleinte egy szava sem volt. Érdemes felidézni: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata alapján az derült ki, hogy átláthatatlan céghálóban landolt az MNB alapítványainak vagyona, ami aztán további közpénzt és hitelt is bevonva, a józan ésszel ellentétes befektetésekben szívódott fel. Az ÁSZ és a jegybank új vezetése is tett büntetőfeljelentést az ügyben, de nagyon úgy néz ki, hogy az MNB korábbi elnöke, Matolcsy György gond nélkül megússza az egészet.

Utóbbiban azért van logika, hiszen a Fidesz nélkül mindez lehetetlen lett volna. Nehéz elfelejteni, hogy voltak idők, amikor a jegybank százmilliárdos nyereségeket ért el, jobbára a devizahitelek forintra váltása révén. A kormány által alkotott szabály szerint az eurót 309 forinton – miközben a jegybanki devizatartalék bekerülési árfolyama 260-270 forint volt eurónként –, a svájci frankot 256,5 forinton váltották át. Az így elért nyereségeket aztán az MNB szépen kihelyezte a saját maga által alapított Pallas Athéné-alapítványokba, amelyeket 266 milliárd forintnyi közpénzzel – ami szintén a kormányzat által lehetővé tetten vesztette el köztulajdon jellegét (utóbbit Bánki Erik, fedeszes képviselő törvénymódosítási indoklásban le is írta) – indítottak el.

A Forma–1 és a falu határában tartott gyorsulási verseny

A Budapesti Értéktőzsde ünnepélyes kereskedési megnyitóján az index.hu beszámolója szerint Varga Mihály beszélt a parlament gazdasági bizottsága által benyújtott jegybanktörvény-módosítás részleteiről is. A jelenlegi alapítványok sorsáról a jegybankelnök elmondta, hibának érezné, ha most egy gyors felszámolásba vetnék bele az alapítványt, mert ez jelentős veszteséget okozna. Megpróbálja a lehető legoptimálisabb módon kezelni a meglévő közvagyont, hogy az eddig befektetett adófizetői pénzek minél nagyobb része megtérüljön.

A volt jegybankelnök, Matolcsy György a Youtubon egy podcast-sorozat első fejezetében hosszan méltatta a saját és Orbán Viktor, miniszterelnök (na igen, nem akarta az oroszlán bajszát húzgálni) 2020 és 2025 közötti érdemeit. Az ÁSZ szerinte megalapozatlan, hamis, nem helytálló állításokat tett.

Elég sok olvasónk akadt ki, amikor megírtuk, hogy az MNB a kifogásolt működésű alapítványnak 400 millió forintot juttat a történtek „teljes körű feltárása" érdekében. Ez tipikusan az angol szólás szerint a „jó pénzt dobnak a rossz után” helyzetnek tűnik. A Matolcsy-klán és a kormány miatti kizsebelésünknek azonban ezzel biztosan nincs vége. A Telex.hu egy remek cikkben térképezte fel érthetően, pontosan mi is történt. Ezt érdemes elolvasni, amihez azért idő és figyelem sem árt.

A kevésbé érdeklődőknek és a laikusabbaknak talán elég annyi is, hogy az MNB alapítványi pénzeit kezelő Optima-csoport úgy szállt be a svájci luxusingatlanos bizniszbe, hogy sem hozzáértésük, sem igazán jó koncepciójuk nem volt. A cikk szerint „olyan volt az egész, mintha a Forma–1-es versenybe benevezhetett volna az a magyar pilóta is, aki egyszer már részt vett a falu határában egy gyorsulási versenyen”. Az írásból az is kiderül, hogy a látványosan elbukó Optimának még jövőbeli pénzügyi kötelezettségei is hátramaradtak.

A sztori nem mellékesen az egész NER „gazdálkodás” görbe tükre is. Miközben ugyanis az Optima szerencsétlenkedett, egy magánkör nagyon is jól járt. Ilyenek a sikeresnek hazudott kijelölt milliárdosok, akik villával hányhatják ki mindannyiunk zsebéből a pénzt. A tavalyi közgazdász vándorgyűlésen elhangzott: annak, hogy Magyarországon kiépült egy új vállalkozói réteg, súlyos gazdasági és társadalmi ára van. Ezt a rendszert a járadékvadászat jellemzi, nincs innováció, nem versenyképesek, de nem is kell annak lenniük, mert valójában nem a piacról élnek, a kapcsolati tőkéből dolgoznak. Ennek az eredménye, hogy Magyarország gazdasága leszakad a régió többi országától és a termelékenységünk is stagnál.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: MNB, alapítvány, Pallas Athéné, Optima, Állami Számvevőszék, ÁSZ, Matolcsy György, büntetőfeljelentés