A közmunkásokra, csecsemőkre is jut fejenként négymillió forint

Még annál is gazdagabbak a magyar lakosok

2015. augusztus 18. A legutóbbi globális vagyonosodási jelentés szerint 2014-re már a világ 30 leggazdagabb országa közé tartoztunk. A most megjelent jegybanki statisztika szerint azonban további megugrás jöhetett, az egy főre jutó pénzügyi megtakarítás ugyanis 2015 nyarára megközelítette a négymillió forintot.

A világ leggazdagabb országainak listáján – írtuk meg korábban – Magyarország egy év alatt jókorát ugrott előre. A 2014-es globális vagyonosodási jelentésben (a vizsgálatba 50 országot vontak be) a több évig tartott 33. hely után már a 30. helyen álltunk. Az egy főre eső nettó pénzügyi vagyon átlagosan 7152 eurót (2,2 millió forint) tett ki. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most megjelent statisztikája viszont azt mutatja, hogy 2015 nyarára a magyar lakosság pénzügyi megtakarítása fejenként 3,9 millió forintra rúgott.

Átlagosan ekkora pénz jut a csecsemőkre, az aggastyánokra, a közmunkásokra, a munkanélküliekre – szóval mindenkire. Ráadásul úgy, hogy a számításhoz a legutóbbi népszámlálási adatokat használtunk, miközben már a KSH berkeiből is megjött a figyelmeztetés: folyamatosan fogy a magyar. Amennyiben pedig kevesebb emberre oszlik szét az az irdatlan 38626 ezermilliárdnyi (így néz ki leírva: 38625899000000) pénz, akkor a fejenkénti összegek is magasabbak. Persze csak a statisztika szerint. Sokan nem hogy négymillió forinttal nem rendelkeznek, a családi nettó vagyonuk még negatív is (vagyis adósságot görgetnek).

A reformok igenis működnek

Ha az adatokat korrigáljuk a tartozásokkal, akkor is hárommillió forintnyi nettó vagyon jön ki egy főre. Valójában pedig az bizton állítható, hogy többségében más halmazt jelentenek az eladósodottak, mint a jelentősebb megtakarítással rendelkezők (némi átfedés persze van).

Az MNB háztartások pénzügyi számláiról közzétett adatai fényesen alátámaszthatják, hogy a „magyar reformok működnek”. Legalábbis a naposabb oldalon járóknak (akiknek a számláján rendre gyűlik a pénz). Öt év alatt ugyanis a fejenkénti pénzügyi megtakarítás majdnem harmadával nőtt. A pénzügyi eszközökben közben elég jelentős átrendeződés zajlott le – részben szintén a kormányzati kívánságnak megfelelően.

A lakossági megtakarítások között visszaszorult a bankbetét és a nyugdíjtakarékosság, felszárnyaltak viszont az állampapírok. Az arányok valóban látványosan módosultak, de úgy tűnik, még lehet tere a további változásnak (lásd táblázatunkat). Még az MNB is megjegyezte, hogy 2015 második negyedévében mennyire szépen gyarapodtak a nyugdíjpénztári befektetések. A kasszákhoz majdnem húszmilliárd forint friss pénz érkezett, szemben az előző három évben tapasztalt mintegy 12 milliárddal. (Állampapírba viszont az idei második negyedévben 235 milliárd lakossági pénz ment.)

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: vagyon, gazdag, megtakarítások, MNB, statisztika