Még betegebb is lehet majd a magyar?

2019. március 5. Nemzetközi tapasztalatok szerint minél többet költ zsebből a társadalom az egészségügyre, annál kevésbé mondható jónak az egészségügyi állapota. Nálunk pedig egyelőre borítékolható, hogy a lakosság kényszerül majd egyre többet kiadni.

Lelassíthatja a magyar egészségbiztosítási piac növekedését a munkáltatói adókedvezmények év eleji megszüntetése – hangzott el a Portfolio.hu Biztosítás 2019 konferenciájának egészségfinanszírozási panelbeszélgetésében (a változás a cafeteria SZÉP-kártyára „átállítása” jegyében zajlik le 2019-ben). Mint kiderült: 2018-ban mintegy 16,9 milliárd forint volt az önálló egészségbiztosításokból a biztosítók díjbevétele, ami 11 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. Összehasonlításul kigyűjtöttük, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az egészségpénztárakba tavaly összesen majdnem 50 milliárd forint folyt be.

A Groupama Biztosító szakembere, Oláh Attila a konferencián arról beszélt, hogy nem számít nagy megtorpanásra az egészségbiztosítási piacon a munkáltatói adókedvezmény megszüntetése miatt, eddig viszonylag kevés vállalat mondott fel ilyen biztosításokat. Más szakemberek azonban nem néznek aggodalom nélkül a folyamatokra. A helyzetet egyébként véleményünk szerint bonyolítja, hogy az egészségbiztosítás terén 2019-ben még átmeneti szabályok működnek, jelentősebb visszaesés így igazán jövőre következhet be. (A cafeteria elemekről és az idei szabályokról itt tájékozódhat.)

Mintha minden a magánszemélyek felelőssége lenne


Karai Gábor (Advance Medical) szerint az egészségügyre költött összegek nem fognak csökkenni Magyarországon, a vállalatok által fizetettek pedig nem fognak emelkedni (ha így marad a szabályozás), így vagy a zsebből fizetett, vagy az intézményesített lakossági forrásoknak kell nőniük. A konferencián ugyanakkor elhangzott, hogy nemzetközi tapasztalatok szerint minél többet költ zsebből a társadalom az egészségügyre, annál kevésbé mondható jónak az egészségügyi állapota. A magyar lakosság mutatói pedig jelenleg sem túl jók, ha pedig még erőteljesebben nyer teret a zsebből fizetés, az további romlást vetíthet előre – tesszük már mi hozzá.

A szakemberek (nyilvánvalón nem teljesen önérdektől mentesen) azt látnák jónak, ha a lakossági kiadások az egészségbiztosítás bekapcsolásával nőnének. Oláh Attila egyenesen arról beszélt, hogy a magánszemélyeknek „az egészségügyi kiadások finanszírozásának megosztása, kombinációja lehet ideális, csakúgy, mint a befektetések esetében”. Többen úgy vélték, hogy az egészségpénztárak a kisebb összegű és tervezett ellátások (például gyógyszer) finanszírozására, az egészségbiztosítások a bizonytalanul előforduló, nagyobb összegű szolgáltatások árának fedezésére alkalmasak elsősorban.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok