A szegényedés már a kápéhasználaton is látszik

Még egy bizonyíték, mennyire bajban van a lakosság

2023. augusztus 15. Egyre csak várták a forgalomban levő készpénz csökkenését. Amit mással eddig nem sikerült, azt most a gazdasági bajok és az infláció elérte. A jegybanki statisztikák pedig szépen megmutatják, hogy elsősorban a megtakarítási célú nagyobb címletek iránti kereslet mérséklődött

A legfrissebb adatok szerint a forgalomban lévő készpénz átlagállománya az idén júliusban tovább csökkent. (Az erről szóló publikációt itt találja.) Ezúttal közel 20 milliárd forintnyi lett a visszaesés. Mint az az általunk készített grafikonon is látszik a 2022 végi kiugrást követően hónapról hónapra mérséklődött a forgalomban levő kápé.

A szuperállampapír piacra dobásának egyik mondott célja a kápé mérséklése volt. Ennek ellenére egy év alatt nagyobb volt a növekedés, mint a MÁP+ megjelenése előtt. Elméletben más is (erről részletesen itt írtunk) alapot adhatott volna arra, hogy a magyar társadalom sokkal készpénzmentesebbé váljon. Nem árt azonban figyelembe venni, hogy a kormányzat a tranzakciós illeték és a díjmentes kápéfelvételi lehetőség fenntartásával folyamatosan maga megy szembe az állítólag kívánatos iránnyal.

A vagyonképzés most háttérbe szorult

A készpénzmennyiség elképesztő nagyságát (ez most még a csökkenés után is mintegy négyszerese annak, mint amennyi a Fidesz hatalomra kerülése előtt volt) részben a korrupció is okozhatja. Nem véletlenül kezdeményezte a Bankszövetség, hogy a „készpénzmentesítés” kapcsolódjon össze adóamnesztiával is. Korábban egyébkén a Bankszövetség azt is kiemelte: a készpénz vagyonképző, az elmúlt időszakban a tíz- és húszezres címletek mennyisége növekedett jelentősen.

Az Index.hu megkérdezte a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), hogy az inflációra reagálva mikor vonhatják ki az ötforintost, illetve vezethetnek be a jelenlegi húszezresnél nagyobb címletet. A cikkből kiderült, hogy egyáltalán nincsenek ilyen tervek. Más is kiviláglott azonban az MNB tájékoztatása alapján. Ez pedig az, hogy az „infláció és ezzel összefüggésben a reáljövedelmek csökkenése a készpénzhasználati szokásokra is hatással van”. Az írás szerint az elsősorban megtakarítási célú nagyobb címletek iránti kereslet mérséklődik, a tranzakciós célú, kisebb bankjegycímletek iránti kereslet pedig nő.

Korrupcióra sem jut már annyi?

Az egész jelenségen érdemes egy kicsit elgondolkodni. Nem mellékes, hogy az első félévben több mint 800 milliárd forintot vontak ki az emberek a bankokból. Részben egészen biztosan az tükröződik vissza az adatokban, hogy a lakosság nagyobb része éppen feléli a bankban és egyéb megtakarításokban (biztosítás, nyugdíjpénztár) félretett pénzét. Így leginkább az valószínűsíthető, hogy egy viszonylag szűk megtakarító réteg vesz most újonnan állampapírt és vettek befektetési jegyet.

Szakértők szerint a 3-5 millió forintnál nagyobb megtakarítással rendelkezők száma 300 ezernél kevesebb magyar háztartásra koncentrálódik. Ebbe a csoportba pedig egyre nehezebb bekerülni. Több százezer háztartás szembesül azzal, hogy képtelen megtakarítani, így a felemelkedés helyett inkább lefelé csúszik. Inflációs környezetben minél kisebb vagyonnal rendelkezik valaki, annál jobban ki van téve az elszegényedés veszélyének.

Persze még egy szempont van, amit érdemes lehet figyelembe venni. Az adatokból arra is következtethetünk, hogy akik eddig is csak halmozták a készpénzt (korrupció), azoknak továbbra is mehet a szekér, míg az átlag háztartások szenvednek. Nem elképzelhetetlen persze az sem, hogy az uniós források apadása is visszavetette az abból magánzsebekbe csordogáló pénzt. A bankárok háttérbeszélgetéseken elmondják, hogy bizony meg-megkeresik őket, hogy szívesen befektetne valaki 200-300 millió forintot, de emellett még lenne 500 milliója - készpénzben, amit „valahogy meg kellene oldani”.