Aggódik a jegybank, hogy nem eléggé emelkednek majd az árak

Még egy lapáttal rátett az MNB a forintgyengülésre

A jegybank épülete: másra figyelnek
Fotó: Latzer Anna

2019. szeptember 25. Közel 140 milliárd forinttal lehettek volna mostanra gazdagabbak a lakossági devizabetétesek, ha időközben ebből semmit nem vettek volna fel – számolta ki az Azénpénzem.hu. Egyre nyilvánvalóbb, érdemes felkészülni arra, hogy tartósan gyenge marad a forint. A jegybankot ez érzékelhetően cseppet sem zavarja.

A tegnapi kamatdöntő üléstől többen is azt várták, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legalább némi muníciót ad erősen gyengélkedő nemzeti devizánknak, hogy kicsit magához térhessen. Általános meglepetésre azonban a jegybank inkább lazított, ami a forint árfolyamát újabb történelmi mélypontra lökte. Közel 336 forintot is elkértek egy euróért a piacon. Később épp azért jöhetett javulás, mert a spekulánsok rádöbbenhettek: az MNB-t egy pillanatig nem izgatja a dolog. (Nem lehet tehát kikényszeríteni a kamatváltozást.)

A Monetáris Tanács (MT) a várakozásokkal összhangban tegnap sem az alapkamatot, sem az egynapos betéti kamatot nem módosította. Az átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát viszont a korábbi 200-400 milliárd forintos sávról legalább 300-500 milliárd forintra emelte. Ez a lépés pedig az elemzők szerint monetáris lazításnak felel meg.

A CIB elemzői szerint a döntések arra is utalnak, hogy a forint árfolyamának jelenlegi szintje nem zavarja a döntéshozókat. Ez megerősíti a bank korábbi várakozását, amely szerint rövid távon tartós erősödő trend kibontakozására minimális az esély. Az Equilor elemezői is úgy látják, hogy fordulatra utaló jelzés egyelőre nem látható. A technikai kép alapján folytatódhat a forint lassú gyengülése a következő hetekben is, a mozgást negatív korrekciók tarkíthatják. Ők úgy látják, a forint hamarosan a 336,8-as szintet tesztelheti (vagyis akár ennyibe is kerülhet rövidesen az euró).

A jegybank egyelőre az infláció csökkenésétől fél

Némiképp meglepő módon egyetlenként Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek vetette fel a kérdést, hogy mi az az árfolyamszint, ami még nem veszélyezteti az MNB-t inflációs célja elérésében. Az eddigiek alapján úgy tűnik, az nagyon messze lehet még (mi 400 forint feletti euróárfolyamról is hallottunk).

A drágulásról az MT közleményében hangsúlyozta, hogy a nyári hónapokban megfelelt az MNB várakozásainak, ugyanakkor „az inflációs alapfolyamatok a vártnál számottevően alacsonyabban alakultak, főként az iparcikkek lassuló árdinamikája miatt”. Az árak emelkedését a jegybank szerint az élénk belső kereslet fűti, de a romló külső konjunktúra egyre inkább fékezi. Mint leírták: „várttól számottevően elmaradó adószűrt maginfláció és a lassuló európai konjunktúra hatásai a hosszabb távú inflációs kilátások esetében is a lefelé mutató kockázatok erősödését jelzik”.

Ellentmondásosak a gyakorlati hatások

Azt lassan már megszokhatjuk, hogy a magyar drágulás is valamiféle unortodox szabályrendszer szerint alakul. Nőhet az importhányad (ezt szintén a Századvég állapította a meg a napokban), korábban szinte elképzelhetetlen szintre gyengülhet a forint, ugorhat az üzemanyagár, az infláció nem emelkedik. Hiába kerülnek egyre többe az élelmiszerek, az általános áremelkedés minimális marad.

Az árfolyam azért, ha az inflációra nem is, néhány dologra egészen biztosan konkrétan hat. Az idén tavasz óta – számolta ki a jegybanki adatokból az Azénpénzem.hu – közel 140 milliárd forinttal lehettek volna mostanra gazdagabbak a lakossági devizabetétesek, ha időközben ebből semmit nem vettek volna fel. A gyengülő forint mellett határozottan megérheti devizában megtakarítani. Ugyancsak jól járnak azok is, akik a határon túlról kapnak pénzt (akár családi segítségként).

Egyáltalán nem ennyire lehetnek boldogok a külföldre utazók. A KSH adatai szerint ők 2019 második negyedévében fejenként és naponta átlagosan 11,6 ezer forintot költöttek. Mostanra ez az érték a gyengülő forint miatt már majdnem egy ezressel kevesebb. Varga Mihály, pénzügyminiszter a Figyelőnek adott interjújában még június elején (amikor a mostaninál erősebb volt a forint) azt mondta, hogy „egyáltalán nem baj, ha honfitársaink itthon pihennek és költenek”.