Még kizsigereltebb a magyar munkás?

Felcsavarják

2017. április 24. A legfrissebb kereseti és kereskedelmi adatok dinamikája között feltűnőnek látszik a különbség. Egyre inkább úgy tűnik, hogy miközben a kormány megoldotta, hogy papíron szépen nőjenek a reálbérek, a valóság csak átütközik az adatokon. Nem csak az fontos egyébként, ki mennyit tud hazavinni, az sem mellékes, mennyit kell érte dolgoznia.

Miközben februárban a KSH statisztikája szerint kifejezetten látványosan – az egy évvel korábbihoz képest majdnem 11 százalékkal – ugrottak meg a magyar bérek, a boltokban csupán egy százalékkal költöttek többet a családok. Ez már nem az első meglepetést keltő adat. Hiába zengte minden, hogy szárnyal majd a karácsonyi költés (az egyik felmérésben például azt állították, hogy 2016-ban egy főre az ezt megelőző évinél majdnem 30 százalékkal több jut ajándékra), meglepetésre a decemberi kiskereskedelmi forgalom csak 2,6 százalékkal nőtt, a várt 5 százalékkal szemben.

A friss adatokat alaposabban megnézve a kép csak még ellentmondásosabbá válik. A bérdinamika mögött ugyanis még a kormányzati tájékoztatás szerint is elsősorban a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelése állhat. Ebben a jövedelemkategóriában pedig a nagyobb rendelkezésre álló pénznek mindenképpen látszania kellene az élelmiszerkiadásban. Az élelmiszer- és élelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben pedig mindössze 0,2 százalékos volt a forgalom mennyiségi növekedése.

Több trükköt is bevetnek a cégek

Újabb két adatsor van tehát (az élelmiszereknél az árakkal kapcsolatos furcsaságokról korábban írtunk), amelyek finoman szólva ellentmondásban lehetnek egymással. A keresetekkel kapcsolatban a GKI felmérésének eredményei adhatnak némi magyarázatot a kirívó eltérésre. Röviden: a bérek papíron ugyan valóban nagyot nőttek, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az érintettek valóban többet tudnának költeni.

A GKI Gazdaságkutató az idén megkérdezte a cégeket arról, hogy miként kerülik el a minimálbér-emelés okozta költségnövekedést. Meglepő módon a kutatók választ is kaptak. Nem is akármilyeneket. Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy milyen módszereket (esetenként nem is egyet) vetettek be a különböző méretű vállalatok.

Mint egyébként a GKI hangsúlyozta: a felmérésben (5 fő feletti vállalkozások, 931 válasz) felülreprezentáltak a magyar tulajdonú, és alulreprezentáltak a külföldi tulajdonú vállalatok. Megjegyezzük, utóbbiaknál magasabbak a bérek, és a fizetési módszerek is eltérőek. Nincs például az a – GKI által nem említett, bár a magyar munkaerőpiacon nagyon is megtalálható – jelenség, hogy a fizetés a kötelező rész mellett „zsebbe dugott” összegekből áll.

Többszörösen is bizonytalan a zsebbe dugott pénz

Ezek után nem jár sem nyugdíj, sem táppénz, de talán még ennél is riasztóbb, hogy még az is bizonytalan lehet, hogy egyáltalán megkapja-e a dolgozó. Sokan ezt most a saját bőrükön érezhetik, a vállalkozók és a cégek egy része ugyanis a kikényszerített bérnövekedés arányában csökkentette a feketén adott bérkiegészítést. Mivel többen még az emelkedő közterheket is „leszámítolták”, a munkavállaló még a korábbinál kevesebbet is kaphat kézhez. (A várható trükköket mi már a béremelés bejelentését követően előre jeleztük.)

Elképesztő módon még arra is volt példa, hogy önkormányzati tulajdonú társaságnál úgy döntött a munkáltató, hogy a pótlékok beépítésével növeli a munkavállalók órabérét, s ezzel akár két évre előre letudja a kormányrendeletbe foglalt kötelezettségét. Erre sajnos a Munka törvénykönyve lehetőséget is ad.

A GKI felméréséből érdemes még kiemelni, hogy a kötelező béremelések okozta költségnövekedés mérséklésére a legnagyobb mértékben bevetett technikának a normaemelést találták. Ezzel csaknem minden harmadik cég élt. A Munka törvénykönyvének a parlament előtt levő átalakítása pedig mintha szentesíteni próbálná ezt a helyzetet (érdemes elolvasni ezzel kapcsolatos cikkünket).

Eddig csak egy módosító érkezett a Munka törvénykönyvéhez

Az ellenzéki pártok élesen bírálták a kormány szándékát, de eddig csak az LMP adott be módosító javaslatot a törvényhez. Ebben kivennék a módosítóból a munkaidő keretének egyről három évre nyújtását. Indoklásuk szerint már most is a munkaidő terén a legnagyobb a munkavállalók kiszolgáltatottsága: a munkaügyi ellenőrzések és a szakszervezetek tapasztalatai is azt mutatják, hogy a legtöbb jogsértés ezen a területen fordul elő. A kollektív szerződésben meghatározott 3 éves munkaidőkerettel szerintük az az abszurd helyzet fog előállni, hogy a munkavállalót lényegében munkavállalói beleegyezéssel mondatják le a rendkívüli munkavégzésért járó díjazásáról.

Mint leírták: a munkavállalókat most is hátrányosan érinti a munkaidőkeret: kevesebb a kifizetett túlóra, kevesebb a pótlék, nehezen tervezhető a családdal töltött idő, megterhelő az intenzív munka. Ráadásul a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkáért járó díjhoz csak a munkaidőkeret lejártával juthatnak hozzá a munkavállalók. Ha ez a módosítás életbe lép, akkor pedig csak 3 év után kaphatják meg a túlmunkáért járó bért.

A Munka törvénykönyvének módosításáról itt olvashat részleteket

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: bérek, keresetek, kiskereskedelem, KSH, béremelés, Munka törvénykönyve