A helyzet egyelőre csak romlik?

Még mindig nagyon rosszak a magyarok túlélési esélyei

Bolyongó páciensek
Fotó: Latzer Anna

2026. július 13. Hiába következett kormány, illetve akár rendszerváltás, az egészségügyben uralkodó áldatlan állapotokat egyhamar nem lehet megváltoztatni. A jelenlegi helyzet kifejezetten siralmas. Az pedig, hogy az állam rendkívül keveset fordít az egészségügyre, az ellátórendszer pedig rossz teljesítményt nyújt, közvetlenül megjelenik a magyarok életkilátásaiban.

Több olvasónk is felháborodottan arról írt, hogy a kormányváltás óta nem hogy javult volna az egészségügyi ellátás, még romlott is. A tapasztalatok szerint a korábbi években nyáron jobban sikerült szakorvoshoz bejutni, az idén azonban állítólag ez egyáltalán nincs így. Sokan adnak tippeket, hogy milyen intézkedéseket kellene, és lehetne is azonnal megszüntetni. Az e-beutalókra kényszerítő szankciókra már további haladékot adott Hegedűs Zsolt, egészségügyi miniszter, de az ezt eredetileg előíró csomagban szereplő beutalási előírásokhoz nem nyúlt.

Az egészségügyben a legelső intézkedések között volt a kórházi arcfelismerő rendszerek leszerelése, a rendőri típusú irányítási modell megszüntetése. Gyorsan sor kerülhet a különböző minőségi mutatók mérésére, hitelesítésére, publikálására is. A miniszter azt ígérte, már az első 100 napban, illetve évben is lesz érzékelhető változás.

A hatályban levő rendelkezés szerint még a szakorvosi kontrollvizsgálathoz is új beutaló kell, ami számos esetben okozhat jelentős kellemetlenséget a betegeknek. Elképzelhető, hogy az orvos előír valamit, amit hatásosnak gondol, ezért nincs kifejezett visszarendelés, de végül nem így lesz. A beteg pedig ilyenkor újrakezdheti a szakorvosi ellátásért a harcot... Értesültünk olyan esetről is, amikor a szakorvosi előjegyzés hossza miatt minősítették „lejártnak” a beutalót.

Alig hozzáférhetőek a legmodernebb terápiák

Nyilvánvaló, hogy nem lehet mindent egycsapásra megváltoztatni, de a türelmetlenség is érthető. A jelenlegi helyzet ugyanis kifejezetten siralmas. Miközben egy spanyol beteg kezelésére a legmodernebb terápiák 76 százaléka áll rendelkezésre, a kelet-európai régióban ugyanez az arány mindössze 31 százalék. Ezen belül is – derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) által rendezett konferencián – Magyarország egyre nagyobb hátrányba került a régiós és nyugat-európai országokhoz képest az egészségügyi rendszerek és különösen a gyógyszerek finanszírozását tekintve.

Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója a nemzetközi adatokat ismertetve elmondta, hogy az EU4-országokban a várható élettartam 83 év körül alakul, Szlovéniában 82 év, a régiós átlag 78 év, míg Magyarországon csupán 77 év. Hangsúlyozta, hogy ezek a számok is bizonyítják: az egészségügyi ráfordítások és az ellátórendszer teljesítménye és fejlettsége közvetlenül megjelenik a lakosság életkilátásaiban. A globális gyógyszervilágrend átrendeződése miatt akciótervet sürget a magyarországi betegek érdekében a szervezet.

Az egész világon vészterhes idők jönnek?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss jelentése szerint az évente világszerte diagnosztizált daganatos megbetegedések száma a két évvel ezelőtti 20,6 millióról 2050-re akár 36 millióra is nőhet, ha a világ országai nem hoznak sürgős intézkedéseket, hogy ezt megakadályozzák. Az elemzésben leírták: míg a magas jövedelmű országokban az emlőrákos nők 87 százaléka éli túl a diagnózis felállítását követő 5 évet, addig az alacsony jövedelmű országokban ez az arány csak körülbelül 42 százalék. Jelenleg minden harmadik ország egyetemes egészségügyi csomagja tartalmazza a rákellátást.

A WHO azt is megállapította, hogy az alapvető rákgyógyszerek sokak számára továbbra sem elérhetőek. A 20 legfontosabb rákgyógyszer elérhetősége ugyanis az alacsony és az alsó-közepes jövedelmű országokban mindössze 9-54 százalék, szemben a magas jövedelmű országokban mért 68-94 százalékkal. Ezeknek a hiányosságoknak a következményeit pedig a rákkal élők és családjaik érzik meg leginkább.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: egészség, egészségügy, kormány, egészségügyi miniszter, WHO, Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, AIPM, gyógyszer, terápia