Még mindig tele van rossz ingatlanhitelekkel a CIB

2018. július 3. Plusz tőkekövetelményt írt elő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábban két, még mindig nagyon sok problémás hitel magával cipelő banknak. A mostani felülvizsgálat után a CIB-nél, bár a korábbinál alacsonyabb mértékben, de még mindig indokoltnak találtak fenntartani ezt.

Az MNB 2014 őszén döntött úgy, hogy a 2008-as válságot megelőző időszakban a kereskedelmiingatlan-finanszírozási piacon kialakult túlzott hitelezés következtében felépült problémás kereskedelmiingatlan-kitettségek tartósan magas állománya miatt plusz tőkekövetelményt ír elő. Az úgynevezett tőkepuffer keretrendszerét a bankokkal egyeztetve 2015 novemberében határozták meg. A kockázatok csökkentésére két és fél év türelmi időt hagytak.

A bankok többsége jól vette az akadályokat, érdemben sikerült tisztítaniuk mérlegeiket (ez azt jelenti, hogy a problémás hiteleket behajtották, illetve eladták a követeléskezelőknek). A CIB és a Raiffeisen esetében azonban – tette közzé tavaly a jegybank – a „jelentős portfóliótisztítás ellenére az alkalmazkodás mértéke elmaradt a szabályozói limit alá kerülést biztosító szinttől.” Az MNB ezért ezeket a pénzintézeteket 2017. július 1-jétől rendszerkockázati tőkepuffer képzésére és tartására kötelezi. Mint a határozatokból kiderült: a CIB-nek a teljes kockázatos állomány kettő, a Raiffeisennek pedig 1,5 százalékát kell plusz tőkeként biztosítania.
 Az MNB tulajdonképpen a plusz tőkekövetelménnyel szorította elég keményen arra a bankokat, hogy tömegével adják el behajtóknak a problémás hiteleket. A jegybank érzékelhetően elégedett az eredménnyel. Mint leírták: a tavalyi első negyedévi 241 milliárd forintos problémás állomány az idén ugyanennek az időszaknak a végére 114 milliárd forinttal 127 milliárd forintra mérséklődött.
Az éves felülvizsgálat után a jegybank megállapította: a Raiffeisen a problémás állományok megfelelő mértékű tisztítását követően már nem kötelezett a tőkepuffer tartására. Nem ez azonban a helyzet a CIB-bel. Ennek a pénzintézetnek az „alkalmazkodását” nem tartotta elegendőnek az MNB. A jegybank ezért a CIB-et 2018. július 1-jétől – a korábban megállapított 2 százalékos szintnél alacsonyabb – 1 százalékos, a belföldi kockázattal súlyozott kitettségérték arányában megképzendő rendszerkockázati tőkepuffer képzésére és tartására kötelezte.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok