Ha igény lesz, lesz majd kínálat is?
2012. március 1.
2012.03.01. Korábban a bankok és az ingatlanosok is abban bíztak, hogy a szocpol felélesztése és az állami támogatás bevezetése lehet képes valamennyire életben tartani a piacot. A gyerekek után járó támogatás azonban még mindig csak egyetlen banknál érhető el, a lehetőség iránt pedig ott sem nagyon érdeklődnek.
A vártnál sokkal kevesebb bank teszi lehetővé ügyfelei számára, hogy hozzájuthassanak a gyerekek utáni lakásépítési kedvezményhez. Mint portálunk érdeklődésére a CIB-nél elmondták: a programhoz csatlakozásról még nem született döntés. A fiókokban szerzett tapasztalataink szerint hasonló lehet a helyzet a Raiffeisennél, az UniCreditnél és a K&H-nál is. A Budapest Banknál (BB) ugyan azt állítják, hogy biztosítani kívánják ügyfeleiknek a szocpol igénybevételének lehetőségét, de egyelőre még várnak az ehhez szükséges megállapodások aláírásával (a bankoknak előbb szerződniük kell az állammal).
A késlekedést azzal indokolták, hogy a szerződés aláírását követő 60 napon belül készen kell állnia a banknak arra, hogy befogadja az ügyfelek igényléseit, de a támogatás odaítélésének korábbi gyakorlatához képest jelentősen változtak a feltételek (például belépett az épület energiahatékonysági minősítésének követelménye), ezek banki rendszerekbe bevezetése pedig hosszabb felkészülést igényel.
A BB emellett hangsúlyozta azt is, hogy a közeljövőben életbe lépő törvényi változások (az új gyűjtőszámlahitel, a referenciakamathoz kötött árazás, a 90 napon túl tartozók devizahitelének forintra váltása) jelentős rendszerfejlesztési igényeket támasztanak a bankokkal szemben, ráadásul ezeknél a törvény pontos határidőt is megszab.
Az Ersténél információink szerint a szocpol bevezetését az hátráltathatja, hogy az újonnan indított lakástakarékpénztárnak nem akarnak házon belül konkurenciát teremteni. A lakás-előtakarékosság vonzerejét ugyanis a szakértők szerint érdemben befolyásolja a mindenkor elérhető helyettesítő termékek köre, amibe beletartozik a szocpol is.
Azt, hogy a bankoknak nincs is igazán okuk a sietségre, jelezheti: a lakásépítési támogatások iránt az OTP a konstrukció bevezetése óta mérsékelt érdeklődést tapasztalt. Konkrét kérelem befogadására még nem is került sor. A piacon eltérnek a vélemények arról, hogy jelenlegi formájában (különös tekintettel az energiatakarékossági kitételre) egyáltalán hozhat-e valamilyen mozgást a szocpol. Általános vélemény szerint azonban korai bármilyen következtetést levonni, hiszen még nem indult el az építkezési szezon. A közvetítők úgy látják: ha az ügyfelek keresni kezdik a lehetőséget, a bankok is gyorsan lépnek majd.
Más a helyzet azokkal a harmincasokkal, akik ingatlanuk eladása után – tehát amikor már nincs lakástulajdonuk – nagyobba költöznének. (A fővárosi eladók harmada ilyen, ők átlagban 54 négyzetméteres lakást adnak el, és 10 négyzetméterrel vesznek nagyobbat.) Azok, akik a DH felmérése szerint ebből a csoportból nagyobb lakást keresnek, átlagban 16 millióért válnak meg ingatlanjuktól, és 90 négyzetméteresbe mennének. Ilyen méretű új ingatlan 30 millióért vehető meg, így a 17 milliós különbözet öt százalékát biztosíthatja a szocpol.
Vidéken az ingatlanközvetítő számítása szerint a fiataloknál az újlakás árának hat százaléka fedezhető a szocpollal. A harmincasoknál viszont két gyermek vállalása esetén az árkülönbözet hét százalékát adhatja a támogatás, ami több gyereknél akár 20 százalékra is emelkedhet.
A Nemzetgazdasági Minisztérium az Indexet arról tájékoztatta, hogy reményeik szerint néhány héten belül több hitelintézetnél is elérhető lesz a szocpol, mert folyamatban van a szerződéskötés. A tárca emellett közölte: „a jelenlegi információi alapján" bízik abban, hogy márciusban hatályba léphet a most még uniós döntésre váró kamattámogatás is.
Még nem is keresik a szocpolt
A vártnál sokkal kevesebb bank teszi lehetővé ügyfelei számára, hogy hozzájuthassanak a gyerekek utáni lakásépítési kedvezményhez. Mint portálunk érdeklődésére a CIB-nél elmondták: a programhoz csatlakozásról még nem született döntés. A fiókokban szerzett tapasztalataink szerint hasonló lehet a helyzet a Raiffeisennél, az UniCreditnél és a K&H-nál is. A Budapest Banknál (BB) ugyan azt állítják, hogy biztosítani kívánják ügyfeleiknek a szocpol igénybevételének lehetőségét, de egyelőre még várnak az ehhez szükséges megállapodások aláírásával (a bankoknak előbb szerződniük kell az állammal).
A késlekedést azzal indokolták, hogy a szerződés aláírását követő 60 napon belül készen kell állnia a banknak arra, hogy befogadja az ügyfelek igényléseit, de a támogatás odaítélésének korábbi gyakorlatához képest jelentősen változtak a feltételek (például belépett az épület energiahatékonysági minősítésének követelménye), ezek banki rendszerekbe bevezetése pedig hosszabb felkészülést igényel.
A BB emellett hangsúlyozta azt is, hogy a közeljövőben életbe lépő törvényi változások (az új gyűjtőszámlahitel, a referenciakamathoz kötött árazás, a 90 napon túl tartozók devizahitelének forintra váltása) jelentős rendszerfejlesztési igényeket támasztanak a bankokkal szemben, ráadásul ezeknél a törvény pontos határidőt is megszab.
Az Ersténél információink szerint a szocpol bevezetését az hátráltathatja, hogy az újonnan indított lakástakarékpénztárnak nem akarnak házon belül konkurenciát teremteni. A lakás-előtakarékosság vonzerejét ugyanis a szakértők szerint érdemben befolyásolja a mindenkor elérhető helyettesítő termékek köre, amibe beletartozik a szocpol is.
Azt, hogy a bankoknak nincs is igazán okuk a sietségre, jelezheti: a lakásépítési támogatások iránt az OTP a konstrukció bevezetése óta mérsékelt érdeklődést tapasztalt. Konkrét kérelem befogadására még nem is került sor. A piacon eltérnek a vélemények arról, hogy jelenlegi formájában (különös tekintettel az energiatakarékossági kitételre) egyáltalán hozhat-e valamilyen mozgást a szocpol. Általános vélemény szerint azonban korai bármilyen következtetést levonni, hiszen még nem indult el az építkezési szezon. A közvetítők úgy látják: ha az ügyfelek keresni kezdik a lehetőséget, a bankok is gyorsan lépnek majd.
Mennyit jelent arányában az állami támogatás
A Duna House (DH) kiszámolta, hogy a jellemző lakásvételi szokások alapján rétegenként és területenként mit is jelent a gyerekek utáni támogatás. Budapesten a húszas éveikben járó fiatalok első, 45 négyzetméteres lakásukra átlagosan 9,7 millió forintot költenek. Ők, amennyiben két gyermeket vállalnak, 800 ezer forint támogatásra számíthatnak, ha 60-75 négyzetméteres új lakást vesznek. Ezek közül a DH szerint el lehet csípni 25 milliós ajánlatot is, aminek tehát három százalékát képes a szocpol fedezni.Más a helyzet azokkal a harmincasokkal, akik ingatlanuk eladása után – tehát amikor már nincs lakástulajdonuk – nagyobba költöznének. (A fővárosi eladók harmada ilyen, ők átlagban 54 négyzetméteres lakást adnak el, és 10 négyzetméterrel vesznek nagyobbat.) Azok, akik a DH felmérése szerint ebből a csoportból nagyobb lakást keresnek, átlagban 16 millióért válnak meg ingatlanjuktól, és 90 négyzetméteresbe mennének. Ilyen méretű új ingatlan 30 millióért vehető meg, így a 17 milliós különbözet öt százalékát biztosíthatja a szocpol.
Vidéken az ingatlanközvetítő számítása szerint a fiataloknál az újlakás árának hat százaléka fedezhető a szocpollal. A harmincasoknál viszont két gyermek vállalása esetén az árkülönbözet hét százalékát adhatja a támogatás, ami több gyereknél akár 20 százalékra is emelkedhet.
A Nemzetgazdasági Minisztérium az Indexet arról tájékoztatta, hogy reményeik szerint néhány héten belül több hitelintézetnél is elérhető lesz a szocpol, mert folyamatban van a szerződéskötés. A tárca emellett közölte: „a jelenlegi információi alapján" bízik abban, hogy márciusban hatályba léphet a most még uniós döntésre váró kamattámogatás is.
