Nem sikerült túl jól az önkéntes pénztárak az első féléve

Még nincs is nyugdíjkötvény, de már elszívja a pénzt?

Fotó: Azénpénzem

2019. augusztus 14. Az idén az első félévben az önkéntes nyugdíjpénztárakba érkező munkáltató befizetések negyedével csökkentek, de az egyéni takarékoskodás is mérséklődött. Az Azénpénzem.hu tapasztalatai szerint sokan az újabban őszre beharangozott nyugdíjkötvényre várnak.

A nyugdíj-megtakarítások piacára belép az állam – jelentették be már tavaly ősszel. Ezt követően beigazolódott, amit korábban feltételeztünk: a Babakötvényhez hasonló „nyugdíjaskötvény” konstrukciót dobnak majd piacra (már amennyiben az ilyen állami akcióval kapcsolatban a piac szó egyáltalán felmerülhet), ami kellően attraktív lehet ahhoz, hogy elcsalogassa a pénzt az önkéntes nyugdíjpénztáraktól is.

Egy tavaszi konferencián a még aktív dolgozók ijesztgetése mellett (mint elhangzott: a magyar állami nyugdíjrendszer 2060-ig képes megfelelő nyugdíjat biztosítani) arról is szó esett, hogy a szuperkötvény miatt a nyugdíjkötvény csak később jelenhet meg. A kormány új gazdaságvédelmi akciótervének bejelentésekor a pénzügyminiszter megerősítette: a nyugdíjkötvény őszre várható. Olvasói jelzések és kérdések alapján az Azénpénzem.hu úgy látja, sokan várják ezt a konstrukciót.

Erre utalhat, hogy – mint arról az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) tájékoztatott – az idei első félévben az állami támogatásnak tekinthető adóvisszatérítéssel ösztönzött egyéni és munkáltatói nyugdíjbefizetések csökkentek az egy évvel korábbihoz képest. A pénztártagok az idei év első hat hónapjában 28 milliárd forintot tettek félre, ami a múlt évi tagdíjbefizetéseknél 3,2 százalékkal kevesebb. Közben az egészségpénztárakba 15,5 százalékkal többet, összesen 12 milliárd forintot fizettek be önállóan a tagok. (Arról, hogy a jegybank miként szeretné még erőteljesebben helyzetbe hozni az egészségpénztárakat, itt írtunk.)

Nagy változást hozott a cafeteria átalakítása

A nyugdíjpénztárak fő baja (legalábbis egyelőre) egyébként nem az, hogy az extra megtakarításra képes tagok pénzüket inkább az új állampapír vételére tartalékolják. Az ÖPOSZ adataiból erőteljesen kitűnik, hogy a kormány az idén a cafeteria alapvető átszabásával mennyire zavarba hozta a dolgozókat, de a munkáltatókat is. Az első negyedévi statisztikák erősen félrevezetők lettek: a béren kívüli juttatási rendszerben ugyanis a választás jól láthatóan a második negyedévre csúszott.

Idei nyugdíjpénztári változások

Az Aegon az idén 5000 forintról 6000-re emelte a minimális tagdíjat, és a magasabb összeget befizetőktől is valamivel több költséget von le a korábbinál. Tízezer és húszezer forintos havi befizetés esetén a levonás 4-ről 5 százalékra, a következő sávban pedig 2-ről 3 százalékra, illetve 1-ről 2 százalékra nőtt. Levonás a havi mintegy 84 ezer forintos befizetések után június 1-je óta nincs. A Magyar Posta Takarék az elvárt havi befizetést 2019-ben 3900 forintról 4100 forintra emelte.

A nyugdíjpénztárakba – emelte ki az ÖPOSZ – a munkáltatóktól 2019 második negyedévében 33 százalékkal több tagdíj érkezett az előző negyedévhez képest. Nem mellékes azonban, hogy az első félévben éves összevetésben így is 24 százalék feletti a visszaesés, ami egyértelműen a cafeteria elsősorban a SZÉP-kártyát helyzetbe hozó átalakításának következménye (ezt mutatják a pihenőplasztik adatai is).

Az önkéntes nyugdíjkasszákhoz hasonlóan a munkáltatói befizetések az egészségpénztáraknál is a második negyedévben lódultak meg, az év első három hónapjának eredményét 70 százalékkal szárnyalva túl. A képet itt is árnyalja, hogy a vállalati tagdíj-hozzájárulások első hat havi 3,5 milliárd forintos összege 56,4 százalékkal múlja alul a tavalyi befizetést. A tagok által igénybe vett szolgáltatásokra közben több mint 4 millió esetben, alkalmanként közel több mint 5700 forintot fizettek a kasszák.