Egyre több igénylőt utasítanak vissza a bankok

Még több a bukott adós

2014. január 29. Miközben egyre kevesebben kérnek vagy kapnak hitelt, sohasem látott nagyságúra emelkedett a hátralékosok listáján szereplők száma. Aki pedig ide felkerül, hosszú ideig semmilyen kölcsönre sem számíthat, érdemes tehát ügyelni a szabályokra. Közvetítők szerint egyébként is egyre magasabb a visszautasítottak száma – még az amúgy tukmált hitelkártyáknál is.

A hátralékos adósok (a KHR-en, lánykori nevén a BAR-listán szereplők) száma a legfrissebb adatok szerint, minden várakozás ellenére, tovább nőtt. Az előző év végére a fizetési hátralékos szerződések száma már majdnem 1,7 millió darabra emelkedett. Egy éve még borzadva írtuk, hogy már közel 1,5 millió a nyilvántartott mulasztás. (Az ezt megelőző évi adatokhoz képest a csökkenést a jogszabály változása okozta.) A KHR-ben tavaly decemberben mintegy 8,4 millió hitelszerződést tartottak számon, ami majdnem 40 ezerrel alacsonyabb az előző havinál. Nem csak a hitelszerződések, hanem az adósok száma is mérséklődött néhány ezer fővel.

Ezt az magyarázhatja, hogy sokan (joggal) félnek az eladósodástól. A jelenség mögött azonban nyilvánvalóan meghúzódik az is, hogy a bankok – amit a jogszabályok előírásai is feltételül szabnak – egyre jobban megnézik, kinek adnak hitelt. Mint több, a hitelkártyák értékesítését segítő ügynöktől megtudtuk: bár a bankok annyira szeretnének bővülni, hogy akár 12 ezer forintot (esetenként még többet is) fizetnek egy-egy új hitelkártyás ügyfelért, a közvetítettek többségét visszautasítják. Számos esetben jelezték olvasóink, hogy az eredetileg a saját bankjuk által felkínált hitelkeretet (ez a folyószámlákhoz kapcsolódó kölcsönt jelent) sem kapták végül meg teljes egészében. (Ahogy valaki fogalmazott: ja, ha tényleg kell, akkor nem adom!) Előfordult, hogy a felénél is kevesebbre szállították le az igénybe vehető összeget

A hitelmulasztás adatai az átadástól számított tíz évig maradnak a KHR-ben, és ezen idő alatt felhasználhatók a hitelképesség vizsgálatához az ügyfél hozzájárulása nélkül is. A tartozás teljesítése esetén a teljesítéstől számított egy évig maradnak az adatok a KHR-ben.
A legfrissebb stabilitási jelentésben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elégedetten állapította meg, hogy a magyar magánszemélyek eladósodottsága nemzetközi összehasonlításban már egyáltalán nem tekinthető kiemelkedőnek. A törlesztési teher a rendelkezésre álló jövedelem kilenc százaléka közelébe csökkent (ez körülbelül minden 11-ik forintot jelenti). Az ilyen összesített adatok mindig félrevezetőek, hiszen – mint az a korábbiakból kiderült – mögöttük egyre élesebbek a társadalmi különbségek.

Érdemes figyelni az adóslistás szabályokra


Az eladósodottság értékelésekor az MNB is szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy csak az ügyfelek által valóban megfizetett kamat- és tőketörlesztést vették figyelembe. Mint megjegyezték: a nem teljesített törlesztéseket szándékosan hagyták ki, hiszen a végrehajtáskor általában nem a rendelkezésre álló jövedelemből, hanem például az ingatlanok vagy ingóságok eladásából elégítik ki a hitelezői igényeket. Ennek tükrében érdemes azt is nézni, hogy 2013-ban közel 300 ezren szabadultak ki a KHR-es „megbélyegzés” alól. (Sajnos egészen biztos ugyanis, hogy közülük sokaknak nem a fizetési képessége javult.)

Az biztos, hogy pénzhez jutási szempontból létfontosságú, hogy valaki szerepel vagy sem a hátralékos adósokat nyilvántartó listán. Elsőként ugyanis innen kérnek le adatokat a bankok. Az MNB közzétett egy részletes tájékoztatót arról, hogy mit érdemes mindenképpen tudni a KHR-ről. Fontos például, hogy a törlesztőrészlet(ek) vagy akár egy részük elmulasztása esetén – a hitelszerződésből eredő lejárt és meg nem fizetett tartozás összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbér összegét és az folyamatosan, 90 napon túl fennáll – az adatátadás megtörténte előtt 30 nappal a banknak figyelmeztetést kell küldenie arról, hogy az ügyfél adatai be fognak kerülni a KHR-be, ha nem rendezi mulasztását. A tartozás rendezésére a figyelmeztetést (ami a hozzánk érkezett jelzések szerint elég sokszor elmaradhat) követően is van lehetősége.

Az sem mellékes, hogy bármely KHR-hez csatlakozott pénzügyi szervezetnél költségmentesen kérhet tájékoztatást az adós arról, hogy milyen adatok szerepelnek róla a rendszerben, melyik intézmény adta át ezeket, ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezekhez az adatokhoz.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!


Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok