Még több pénzt vitt el a szuperállampapír

2019. augusztus 16. Júliusban további 44 milliárd forintot vontak ki a megtakarítók a befektetési alapokból. Vélhetőleg Magyar Állampapír Pluszba tették inkább a pénzüket a befektetők.

A júniusi 179 milliárd forint után júliusban újabb 44 milliárd forint távozott a befektetési alapokból – számolt be a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) a legfrissebb adatokról. Feltehetően most is a júniusban indult új szuperállampapír, a Magyar Állampapír Plusz vonzotta magához ezt a pénzt is.

A fejlett piacok tőzsdéin stagnálást, míg a fejlődő piacokon kisebb korrekciót láthattunk, ezzel szemben a BÉT-en némileg növekedni tudtak a részvényárfolyamok. A devizapiacon mind a dollárral, mind az euróval szemben gyengült a forint. A tőkeáramlás és a hozamok eredőjeként a BAMOSZ tagok által kezelt befektetési alapok összvagyona 0,2 százalékkal nőtt júliusban. A hónap végén a BAMOSZ tagok mindösszesen 6225 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a hozamokat ott megtalálja.)

Merre ment a pénz?

Ezúttal is eléggé egyhangú a kép az egyes kategóriáknál. Mindössze három kategória esetében látunk tőkebeáramlást és a zártkörű alapoknál.

A pénzpiaci alapokba most egymilliárd forint friss pénz érkezett. A vagyon 1,7 százalékkal nőtt. A kötvényalapoknál a tőkeáramlások eredője gyakorlatilag nulla volt. Ami a rövid futamidejű kötvényeknél beáramlott, az a hosszú és a szabad futamidejű kötvényalapoknál kiáramlott. A hozamokkal együtt a kötvényalapok vagyona 0,7 százalékkal nőtt.

A vegyes alapoknál tőkebeáramlást láthatunk (36 milliárd forint), ez azonban technikai jellegű, hiszen egy ingatlan alapok alapja vált vegyes alappá. Közel negyven milliárdos alapról beszélünk, ami így pozitívba lendítette a vegyes alapok tőkeáramlását. Mind az óvatos, mind a dinamikus vegyes alapok esetében kisebb tőkebevonást figyelhettünk meg. Mindennek eredőjeként a vegyes alapok vagyona 4,7 százalékkal nőtt, és így stabilan 1000 milliárd forint fölött van.

A részvényalapokból 2,7 milliárd forint, de a hozamok kedvezően alakultak, így összességében a részvényalapok vagyona 1,6 százalékkal lett több. A tőkevédett alapokból 3 milliárd forint távozott. A hozamoknak köszönhetően mérséklődött ugyan a vagyonvesztés, de így is 1,6 százalékkal csökkent a vagyon.

Az abszolút hozamú alapokból júliusban 5,5 milliárdnyi tőke távozott. A hozamok pozitívan alakultak, ennek köszönhetően 0,3 százalékkal nőtt a vagyon. A származtatott alapokból 12 milliárd forintot vontak ki. A hozamok messze nem tudták ledolgozni a tőkekivonást, így a vagyonváltozás összességében mínusz 5,3 százalék lett. Az árupiaci alapoknál 0,5 milliárdos tőkebeáramlást láthattunk. A hozamok tovább javították a növekedést, így a 2,8 százalékkal nőtt a vagyon.
Az elsősorban intézményi befektetők vagyonát kezelő zártkörű alapokba közel 15 milliárd forint friss tőke érkezett. A hozamokkal együtt a vagyon 4,3 százalékkal hízott.

Az ingatlanalapok voltak a nagy vesztesek

Az ingatlanalapokból 74 milliárd forintot vontak ki a befektetők. Ebből közel 40 milliárd technikai jellegű tőkekivonás, ami a vegyes alapoknál jelent meg tőkebeáramlásként. A többi azonban folytatódó tőkekiáramlás. Már júniusban hosszú trend tört meg, hiszen előtte 22 hónapon át csak nőtt az ingatlanalapok vagyona. Az utóbbi évek slágerterméke szabályozói beavatkozás miatt gyakorlatilag eltűnt a kínálatból.

Mint megírtuk, május közepétől újabb változást hozott a befektetési alapok életébe, hogy az MNB ajánlása alapján a május 15-től létrejövő új ingatlanalapok, illetve a meglévő ingatlanalapok új sorozatú befektetési jegyeit legalább 180 naptári nap után lehet majd csak visszaváltani. A meglévők néhány napos (jellemzően 3 napos) visszaváltási idővel működnek, így sokan – tévesen – eddig a likviditási vagy pénzpiaci alapok helyett tették ide a pénzüket.

Az MNB ajánlás miatt nem indultak új ingatlanalapok, sőt a régiek is bezártak, ami azt jelenti, hogy az alapkezelők nem bocsátanak ki új befektetési jegyeket. Korlátozták a forgalmazást, május 15. óta gyakorlatilag nem lehet ingatlanalapok jegyeit venni.

Még drágább lesz így az állam

Már az ajánlás megjelenésekor megírtuk, hogy benne lehet a pakliban, hogy ezzel segíti az MNB a lakossági megtakarítások állampapírba terelését. Az sem tett jót a befektetési alapoknak, hogy az év eleje óta – ez viszont uniós szabályozásra – megszűntek a pénzpiaci alapok. A többségük rövidkötvény-alappá alakult át. Így azoknak a befektetőknek, akik inkább rövid időre fektetnék be a pénzüket, logikus lépés az állampapír az immár kötvényalapként funkcionáló korábbi pénzpiaci alap helyett.

Az állam ugyanakkor egyáltalán nem jár jól. Hiszen az ingatlanalapok is állampapírban tartották a befektetők pénzének jelentős részét, a kötvényalapok (pénzpiaci alapok) pedig gyakorlatilag a pénz egészét. Csakhogy az alapkezelők a piacon vehettek állampapírt, míg a lakosság megveheti a számára kialakított, a piacinál 20-30-szor magasabb kamatot fizető lakossági állampapírt.

Vagyis a befektetési alapokból júniusban és júliusban távozott közel 180 plusz 44 milliárd forintra most az állam 20-30-szor többet fizet, mintha a pénz maradt volna az eredeti helyen, szintén állampapírban.

A kötvényalapok és pénzpiaci alapok elmúlt években elért hozamait itt gyűjtöttük össze.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: L.J.
Címkék: BAMOSZ, befektetési alap, alapkezelő, kötvényalap, ingatlanalap, befektetési jegy