A jegybank közbelépett

Megbolondította a pénzpiacot is az új nemzeti kötvény

2019. június 20. Évek óta még a közelében sem járt az egynapos bankközi kamatláb (Bubor) annak a szintnek, amire tegnap sikerült ugrania. Az egyhetes futamidő kamata is jócskán megemelkedett, de a volt devizahiteleseket érintő háromhavi Bubor sem volt az idén ilyen magasan. A jegybank szerint a „bűnös” a nemzeti kötvény.

Az első héten – büszkélkedett a pénzügyminiszter – közel 530 milliárd forint értékben vették az új szuper állampapírt a megtakarítók (az állampapírok jelenlegi kínálatáról itt írtunk). Az is kiderült, hogy a jegyzésben oroszlánrészt vállaltak a leggazdagabb magyarokat kiszolgáló bankárok. A siker aligha meglepő, hiszen nemcsak a piacinál magasabb kamattal, hanem a terep „lesöprésével” is segítették a szuperkötvényt.

A befektetési alapok között pedig gyakorlatilag kinyírták az elmúlt évek legnagyobb sláger termékét, az ingatlanalapokat. Az MNB ajánlása alapján ugyanis a május 15-től létrejövő új ingatlanalapok, illetve a meglévő ingatlanalapok új sorozatú befektetési jegyeit legalább 180 naptári nap után lehet csak visszaváltani, a korábbi jellemzően 3 napos átfutási idővel szemben. Gyakorlatilag nincs konkurenciája a mesterségesen alacsonyan tartott pénzpiaci hozamok között ilyen magasra emelt kamatozásnak.

Elméletben az ilyen egyensúlytalanságot maga a piac is korrigálja, de ma Magyarországon talán nem véletlenül gondolják sokan, hogy a szokásos mechanizmusok valahogy nem működnek (vagy nem látszanak). A pénzpiac azonban mintha mégis reagált volna.

A bankok alaposan betankoltak állampapírokból


Mint a grafikonon is látszik, az egynapos bankközi kamatláb június elejétől tegnapig majdnem hétszeresére emelkedett. Évek óta még a közelében sem járt a június 19-i 0,66 százaléknak. Az egyhetes futamidő kamatszintje közben négyszeresére nőtt. Ezt már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sem nézte tétlenül. Mint közzétették: bankrendszeri likviditás átmenetileg szűkült, amelynek ellensúlyozására egyhetes tendert hirdettek meg.
A kamatok egyébként nem csak a rövid futamidőkben emelkedtek. A volt devizahiteleseket érintő (már aki nem váltott – esetenként bankja miatt nem válthatott – hosszabb távra fixált kamatozású konstrukcióra) háromhavi Bubor sem volt az idén annyira magasan, mint tegnap. Az infláció alakulása miatt egyébként akad elemző, aki ennél is sokkal magasabb kamatot vár már az idén. A mostani beavatkozás azonban azt is jelezheti, hogy ennek igyekszik gátat szabni az MNB.
A meghirdetett mennyiség mintegy 100 milliárd forint volt, amelyre 8 bank 433 milliárd forint értékben nyújtott be ajánlatot. Az MNB végül 150 milliárd forint értékben kötött üzletet. A jegybank nem győzte hangsúlyozni, hogy mindez csak technikai jellegű lépés, amit szigorúan csak átmeneti folyamat indokolt.

Ez a bizonyos átmeneti folyamat pedig éppen a mostani nagy sláger, a szuperkötvény volt.  Az MNB közleményében olvasható: a lakosság a Magyar Állampapír Plusz vásárlását jelentős mértékben korábban kibocsátott lakossági állampapírok visszaváltásával finanszírozta. Az állampapírok nagy részét pedig nem a Magyar Államkincstár hálózatában, hanem a bankokon keresztül került váltották vissza (mint korábban megírtuk, azért ezt nem annyira saját elhatározásból és önként tették meg).

A végeredmény mindenesetre az lett, hogy a bankok mérlegében lévő lakossági állampapír-állomány felduzzadt, ezzel együtt pedig a bankközi likviditás szűkült. Ma pedig az egészhez még hozzájön a vállalatok negyedéves áfafizetése, ami ugyancsak a likviditás további mérséklődéséhez vezet. A két hatás összességében – írta le az MNB – a bankrendszer likviditásának átmenetileg olyan szintjét eredményezhette volna, amely nem lett volna összhangban a Monetáris Tanács korábbi döntéseivel.
 

Az állampapírok jelenlegi kínálatát itt nézheti meg

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!


Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok