Megduplázták nyugdíjpénzüket a maradók

Bár a 2018-as hozamok nem alakultak jól, a 2019-ben elértek szépen kompenzálták a tagokat. A legtöbb részvényt tartó növekedési portfólióban 12,7-14,4 százalék között fialt a pénz (lásd a cikk végén a táblázatot!), míg a kiegyensúlyozott portfóliók 8,32-10,23 százalék között hoztak. A gyakorlatilag csak állampapírokat tartó klasszikus portfóliók 2,25-5,24 százalék között gyarapodtak. Bár a 2019. decemberi inflációt még nem hozta nyilvánosságra a KSH, a novemberi 3,4 százalékkal számolva azt láthatjuk, hogy a négy pénztár összesen 12 portfóliójából az MKB és a Budapest Klasszikusa nem tudott lépést tartani az inflációval.

Nézzük hosszú távon!

Tekintettel arra, hogy a nyugdíjpénztári megtakarítás hosszú távra szól, sokkal többet mondanak a teljesítményről a hosszú távú hozamok. Érdemes megnézni, hogyan teljesítettek a magánnyugdíjpénztárak az elmúlt 9 évben. Mint ismeretes, 2010 őszén Orbán Viktor a Parlamentben bejelentette, hogy 2010. november 1. után a nyugdíjjárulék kizárólag az állami nyugdíjalapba kerül. Addig a nyugdíjjárulék 25 százaléka magánnyugdíjpénztárakba folyt be.

A mintegy 3 millió pénztártag körülbelül 3 ezer milliárd forintnyi vagyonát az állami rendszerbe csatornázták, és csak azoknak maradt meg a pénze a magánnyugdíjpénztárban, akik erről 2011. január 31-ig személyesen, írásban nyilatkoztak. Akkor körülbelül 100 ezer pénztártag döntött úgy, hogy nem enged a kormány zsarolásának. A kormányzati kommunikáció ugyanis úgy szólt, hogy akik tagok maradnak, nem kapnak nyugdíjat a társadalombiztosítási rendszerből. Végül jogszabály alapján 2010. szeptember 30. utáni biztosítotti időszaktól a magánnyugdíjpénztári tagoknak is a tb-rendszerből jár a nyugdíj 100 százaléka. A 2010. szeptember 30. előtti időszakra számított nyugdíj 25 százaléka a magánnyugdíjpénztárból, 75 százaléka pedig a tb-től érkezik majd.

Duplázták a pénzt

Az államosítást követően sorra szűntek meg a nyugdíjpénztárak, a megszűnő kasszák tagjainak pénze pedig az államhoz került, ha nem választottak másik nyugdíjpénztárat. Mára 4 nyugdíjpénztár maradt, és alig 55 ezer tag élvezheti már csak a hozamok mesés szárnyalását. Tekintettel arra, hogy a kormány 2010-ben azzal vádolta a nyugdíjkasszákat, hogy „eltőzsdézték” a tagok pénzét, kiszámoltuk, hogy 2010 végétől, azaz 9 év alatt hogyan forgatták a tagok vagyonát.

Mivel a kasszák tagjait koruk alapján automatikusan sorolták be a különféle portfoliókba, és főként a fiatalabb korosztály maradt, jelenleg a tagok vagyonának 90 százaléka a növekedési és a kiegyensúlyozott portfóliókban van. Akinek 2010 végén egymillió forint volt a számláján, annak 9 év alatt növekedési portfólióban 86 és 102 százalék közötti hozammal nőtt a pénze (a befizetéseket nem vettük figyelembe), vagyis mára 1,86 millió és 2,02 millió forint közötti összegre hízott a számlája.

A kiegyensúlyozott portfóliók 2019. év végi egyenlege 81 és 88 százalék közötti hozammal 1,81 millió és 1,88 millió lett. A klasszikus portfóliókban pedig 26 és 43 százalék között voltak a 9 éves hozamok, a tagok pénze így 1,26 millió és 1,43 millió közötti összegre hízott. Az infláció ez idő alatt 21,16 százalék volt. Minden évben a decemberi 12 havi fogyasztói árak növekedésével számoltunk, kivéve 2019-et, ahol ez még nem áll rendelkezésre, így a 3,4 százalékos novemberi inflációt vettük figyelembe.

A reálhozamot a visszalépéskor kifizetik

Ez pedig azt jelenti, hogy a számlákon megjelenő hozamból 211 ezer forintnyi az infláció, az efeletti összeg pedig a reálhozam. Még a leggyengébben teljesítő, a Szövetség Klasszikus portfóliója is infláció feletti hozamot tudott elérni, bár tény, hogy épp csak meglépte ezt a szintet. Ugyanakkor a magánnyugdíjpénztári vagyonnak mindössze 0,5 százaléka van itt.

A döntő többségnek, tehát a tagok 90 százalékának 1,8-1,9 millió forintra hízott az egymilliója, vagyis 600-700 ezer forint körüli reálhozamra tettek szert minden egymilliójuk után. Márpedig ez azért sem mindegy, mert ha mégis a tb-rendszerbe való visszatérésről döntenének – például mert nyugdíjba mennek, és a pénztár nem tud járulékot fizetni -, akkor ezt a pénzt, azaz a tagdíj reálhozamát, valamint az önkéntesen fizetett tagdíjat és annak teljes hozamát kézhez kapják.