Sokan maradhatnak hitel nélkül

Megemelkedett a kamatplafon

2011. december 2. A bankok egy része a jövő januártól hatályos kamatplafon-szabályozásra egyes hitelei megszűntetésével reagál majd – tudta meg az azenpenzem.hu. A referencia kamathoz kötött árazást többen már az idén szinte teljes egészében bevezetik.

Januártól a törvény elfogadásakor elképzeltnél már magasabb lesz a kamatplafon. Az alkalmazható teljes hiteldíjat (THM) ugyanis a jegybanki alapkamat alapján szabják meg. Persze ma még sok olyan hitel akad, ami az új 30,5 százalékos, illetve 45,5 százalékos THM-nél is drágább. Ezeknél a bankok különböző módon biztosíthatják majd, hogy megfeleljenek az előírásoknak.

A legtöbb esetben – mondták el érdeklődésünkre a Budapest Banknál (BB) – ez a termékparaméterek (például az árazás vagy a minimum hitelösszeg) módosítását jelenti. Hozzátették azonban: előfordulhat, hogy némelyik ügyfélszegmensnek nem lesz majd ajánlatuk. Értsd: a kockázatosabbnak számítók esetleg egyáltalán nem jutnak pénzhez.

Információink szerint hasonló lépést más kereskedelmi banknál is terveznek. Nem mindegy persze, hogy az új év milyen jegybanki kamatszinttel indul majd. Ahhoz azonban, hogy az érintett kölcsönök döntő többsége viszonylag kényelemesen beférjen az új plafon alá, még legalább két százalékpontosnak kellene lennie az emelésnek. Erre azonban nem is szeretnénk még csak gondolni sem.

Alakíthatók a hiteldíjak

Nem kell ugyanis annyira félteni a pénzintézeteket. A futamidők meghosszabbítása mellett ugyanis más módon is „kozmetikázhatják" ajánlataikat. Kiutat jelenthet például, hogy a teljes hiteldíjba nem kell beleszámítani azokat a szolgáltatásokat, amelyek igénybevételét a szerződés megkötéséhez a hitelező nem írja elő.  Például a fizetés módja szerinti megkülönböztetés a személyi kölcsönt nyújtók között már korábban is egyre elterjedtebbé vált. A THM szabályozás kimondja: nem vehetők figyelembe a mutatónál a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségei és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségek, ha a számla fenntartását a hitelező nem írja elő az adott hitelszerződéshez, és költségeit a fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen és külön feltüntették. Mindez pedig alaposan megmozgathatja a termékfejlesztők fantáziáját.

Egészen más a helyzet a jelzálogkölcsönöknél, amelyeknél kötelező lesz a referenciakamat alkalmazása. A három-, öt-, illetve tízéves kamatperiódusú jelzáloghiteleik összhangban vannak az átlátható árazásról szóló törvényi előírásokkal, az egy éves kamatperiódusú változatot pedig még az idén referenciakamathoz kötötté teszik – tájékoztatták portálunkat az UniCreditnél. (Egyébként ez a hitelintézet a kamatplafon miatt szükséges, - ahogy hangsúlyozták: minimális - korrekciót is elvégzi még az idén.) A K&H Banknál jelenleg az elérhető három hiteltermék közül kettőnél már szintén alkalmaznak ilyen rögzítést. A BB-nél is nyomatékosították: az utóbbi egy évben már referencia-kamatozású jelzálogterméket ajánlottak ügyfeleiknek.

 

Jövőre az irányadó mutató fajtája (többéves állampapírpiaci, három-, vagy hathavi Bubor) mellett fontos kérdés lesz a felár. Ennek mértéke a BB szerint függhet attól, mennyire találják kockázatosnak az ügyfelet, de befolyásolja a verseny és az üzletpolitika is. Hangsúlyozták még: ha a referenciakamat rövid futamidejű, de a termék több éves lejáratú, akkor likviditási felárral kell számolni.