Fontos szerepet játszhatnának a munkáltatók

Megértettük, magunkról kell gondoskodnunk

2017. szeptember 22. A nyugdíjpénztár széles körben ismert termék, amelyet a leginkább költséghatékony nyugdíjcélú megtakarítási eszköznek tartanak, de bőven lenne tere a bővülésnek – derült ki a pénztárszövetség (ÖPOSZ) felmérésből. A cafetéria rendszer átalakítása az adatok szerint nem bizonytalanította el a tagokat, de több segítségre számítanának.

Hamarosan a kormány elé kerül a lakosság pénzügyi tudatosságának erősítését célzó stratégia – jelentette be a Pénztárszövetség konferenciáján Hornung Ágnes államtitkár.  (A tervezetről részletesen itt írtunk.) Mint előadásában hangsúlyozta, a várható élettartam növekedése, az egészségügyi ellátással szembeni magasabb minőségi elvárások és a lehetőségek bővülése, a prevenció előtérbe kerülése növeli az öngondoskodás fontosságát. Úgy tűnik, hogy az önkénest pénztári tagok ezt a lakosság egészénél erőteljesebben ismerték fel.
Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója több pozitívumot is említett a nyugdíjpénztárakról. A díjterhelési mutató 16 év alatt kevesebb, mint felére mérséklődött, a reálhozam 2012. után 6,83 százalék. Nyilván ettől sem függetlenül állt meg a nyugdíjpénztári taglétszám csökkenése.
Kravalik Gábor az ÖPOSZ elnöke a cafeteria idei átalakításával (erről itt tájékozódhat) kapcsolatban kiemelte, hogy a félelmek nem igazolódtak be, hiszen a számok azt jelzik, hogy a pénztártagok kiálltak a rendszer mellett, és folyamatosan növekedett az egyéni befizetések összege. A szövetség aktív korúak körében végzett felmérése szerint a nyugdíjpénztár széles körben ismert termék, amelyet a leginkább költséghatékony nyugdíjcélú megtakarítási eszköznek tartanak. A válaszadók kevesebb mint ötöde bízik viszont csak abban, hogy nem lesznek anyagi nehézségei nyugdíjas korában, míg több mint harmada kifejezetten aggódik. Az átlagnál kissé optimistábbak, akiknek van önkéntes pénztári megtakarításuk, de még ők sem nyugodtak a nyugdíjas évek felől.

Nyugdíjcélú takarékoskodás
Összeg (Ft/hó)Ennyit tesz félre (%)Ennyit kellene félretenni (%)
5 ezer alatt168
5-10 ezer1712
11-15 ezer911
16-20 ezer723
21-40 ezer418
40 ezer felett328
Forrás: ÖPOSZ felmérés
Nem csak kedvező számok derültek azonban ki a konferencián. Ilyen például az, hogy tízből négy megkérdezett nem tudott a pénztári szolgáltatásokhoz kapcsolódó 20 százalékos, évi maximum 150 ezer forintos adókedvezményről. A megtakarítási célok között pedig csak az ötödik helyre került a nyugdíj. Szintén fontos és figyelemfelkeltő adat, hogy a megkérdezetteknek ugyan 55 százalék takarékoskodik, de közülük csak minden másodiknak van a pénze nyugdíjtermékben.


A nyugdíj-előtakarékosság ösztönzésében az ÖPOSZ szerint (mint a fenti grafikonból is kitűnhet) kulcsszerepük van a munkáltatóknak. Mint Kravalik Gábor elmondta: nemzetközi trend, hogy az országok igyekeznek mérsékelni az állami nyugdíjkasszára nehezedő terheket, például a nyugdíjcélú megtakarításokhoz nyújtott kedvezményekkel. A munkáltatók számára biztosított kedvezmények azért is kiemelten fontosak, mert a pénztárak méretük és érettségük miatt nagyobb súlyt kaphatnak a nyugdíjrendszer és az államadósság-finanszírozás fenntartásában. A pénzügyi kultúra és pénzügyi tudatosság népszerűsítésében, a hosszú távú megtakarítások térnyerésében emellett főszerepet játszhatnak, különösen a fiatalok esetében. Fontos cél, hogy a munkáltatók kedvezményesen támogathassák a dolgozók pénztári tagságát, mert ez a lépés növelheti az érdeklődést a nyugdíjcélú öngondoskodással felé.

A cafeteria tavalyi és jelenlegi szabályait, az adókulcsokat itt nézheti meg

Nézze meg karikatúránkat is

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok