Megfigyel a főnök? Milliós bírságot kaphat

2014. július 28. A munkáltatók különféle módon ellenőrizhetik munkavállalóikat, azonban nem mindegy hogyan építik ki az ellenőrzés rendszerét, illetve milyen módon jutnak információhoz velük kapcsolatban. A dolgozó magánéletére nem terjedhet ki az ellenőrzés, tilos korlátlan ideig tárolni a felvételeket, illetve bizonyos esetekben be kell jelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba az elektronikus megfigyelőrendszer működtetését. Akár jogsértő is lehet a GPS-es követés.

A Munka Törvénykönyve (Mt.) alapján a munkáltató ellenőrizheti a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartását, de ez, illetve az alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, a munkavállaló magánéletére pedig nem terjedhetnek ki – hívja fel a figyelmet a Szecskay Ügyvédi Iroda.

A munkáltató köteles előzetesen tájékoztatni a munkavállalót azokról a technikai eszközökről, amelyekkel ellenőrzi a dolgozót. Tekintettel arra, hogy az Mt. felhatalmazza a munkáltatót az ellenőrzésre, így ehhez nem feltétlen szükséges a munkavállaló hozzájárulása. Fontos azonban tudni, hogy az Mt. konkrét, részletes rendelkezést nem tartalmaz, az ilyen előírásokat a munkáltatónak kell megfogalmaznia. A nagy érdeklődés „nyomására”, a vonatkozó jogszabályokat értelmezve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (Hatóság) kiadott egy ajánlást, amely alapján a gyakorlatban jól körülhatárolható, milyen feltételeknek kell megfelelnie a munkahelyi ellenőrzésnek.

Gyakori probléma, hogy a munkáltató nem megfelelően építi ki a belső elektronikus ellenőrzési rendszert, adott esetben a kamerával történő megfigyelést is beleértve, ami akár milliós bírság kiszabásához is vezethet - mondja Kovács Zoltán Balázs, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere.

A bírság mellett a Hatóság elnöke elrendelheti az adott ügyben hozott határozat névvel történő közzétételét, így a nyilvánosság is megismerheti a törvénysértő adatkezelőt.

A jogszerű munkahelyi ellenőrzés feltételei

  • Ha az a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges.
  • Az adatkezelésről előzetesen írásban tájékoztatták az érintett munkavállalókat.
  • A célhoz kötöttség és a tisztességes adatkezelés elvei alapján csak legitim cél elérése érdekében kerülhet sor az adatkezelésre, és csak a cél eléréséhez szükséges mértékben és ideig tarthat az adatkezelés. Főszabályként három munkanapig tárolhatók a felvételek. Amennyiben a munkáltató ennél hosszabb ideig kívánja őrizni a felvételt, akkor ezt megfelelően igazolnia kell. Például, ha a kamerával olyan helyiséget figyelnek meg, ahol veszélyes anyagot tárolnak, akkor indokolt lehet a felvétel 30 napig történő megőrzése.
  • A munkáltató köteles az ellenőrzésről egy érthetően és kellő részletességgel megfogalmazott belső szabályzatot készíteni. A szabályzatban kell lefektetni a szabályokat, amelyek mentén a munkavégzés céljára kapott email, valamint Internet használata ellenőrizhető. Elő kell írni, hogy a munkahelyi email és Internet kizárólag munkavégzés céljára használható, és a szabályzatban előírtak betartása a munkáltató által ellenőrizhető.
  • A munkáltató köteles arról gondoskodni, hogy a felvételek visszanézésére csak szűk személyi kör legyen jogosult, jelesül azon személyek, akik a felvétellel kapcsolatban a munkáltató szervezetén belül döntési jogkörrel rendelkeznek.

Kamerás megfigyelés

Számos esetben felmerül, hogy a munkahelyen milyen feltételekkel lehet kamerát elhelyezni. Ilyen esetben is meg kell vizsgálni a célhoz kötöttség elvét, és hogy a munkáltató érdekét adott esetben nem írja-e felül munkavállalói érdek.
Jogellenes olyan elektronikus megfigyelőrendszert alkalmazni, amely a munkavállalók munkahelyi viselkedését kívánja befolyásolni, továbbá nem lehet jogszerűen kiépíteni a rendszert öltözőkben, orvosi szobában, mosdókban, mivel az ilyen helyiségek megfigyelése sértené az emberi méltóságot – mondja Kovács Zoltán Balázs. 

A szakértő szerint azonban olyan időpontban, amikor senki nem tartózkodhat jogszerűen a munkahelyen, valamennyi helyiség megfigyelhető. A célhoz kötöttség elvére tekintettel lényeges, hogy a kamera látószöge kizárólag arra a területre irányuljon, amit a megfigyelés céljának eléréséhez szükséges. Az adott kamera elhelyezésének céljáról előzetesen pontos tájékoztatást kell adni az érintett személyek részére.

A Hatóság álláspontja szerint amennyiben a kamerarendszer nem kizárólag munkavállalók megfigyelésére alkalmas, hanem például a munkáltatóhoz látogató személyek megfigyelésére is, akkor az adatkezelés bejelentési kötelezettség alá esik, ezért azt be kell jelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba - figyelmeztet a Szecskay Ügyvédi Iroda.


Gyakori jogsértés: GPS

A munkáltatók által elkövetett jogsértések egy része a munkavállalók által használt, a munkáltató tulajdonában lévő gépkocsikba szerelt GPS alkalmazásával kapcsolatos. Nem feltétlenül jogellenes céges autóba helymeghatározó berendezést szerelni, azonban bizonyos követelményeknek meg kell felelni. Akkor tekinthető jogszerűnek az ilyen típusú munkáltatói intézkedés, ha a GPS beszerelése a munkaviszony rendeletetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges, és nem jár az emberi méltóság megsértésével. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen és a cél elérésére alkalmas. Ezen kívül az adatkezelés a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig állhat csak fenn. A munkáltató gazdasági érdekeinek védelme – a Hatóság által is elismerten – jogszerű célnak minősülhet. A Hatóság kizárólag azon munkavállalók esetén javasolja az ilyen jellegű munkáltatói intézkedés alkalmazását, akiknél az ellenőrzés a munkakörből fakadóan szükséges, és az ezzel járó korlátozás kisebb mértékű jogkorlátozással nem valósítható meg.

Olyan gépjármű esetében, amellyel komolyabb értéket képviselő árukat, anyagokat szállítanak, indokolt lehet GPS alkalmazása, egyéb esetben azonban kerülendő az ilyen típusú munkáltatói ellenőrzés - javasolja Kovács Zoltán Balázs.


Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok