Tízezrekkel kaptak kevesebbet az idősebbek

Megint megrövidítették a nyugdíjasokat

2019. november 22. A tervezettnél nagyobb növekedésből sem tavaly, sem az idén nem részesültek a nyugdíjasok, ami nagyjából egy teljes prémiummal megrövidítést jelenthet. Pedig a korábbi nyugdíjasok számára tulajdonképpen ez adhat némi gyógyírt azért, mert juttatásuk és a bérek közötti olló egyre szélesebbre nyílik.

A kancelláriaminiszter egy évvel ezelőtt beszélt arról, hogy ha az eredetileg kalkuláltnál nagyobb lesz a magyar növekedés, akkor kiegészítést kapnak a nyugdíjasok. Mint azonban kiderült, Gulyás Gergely szavaira sem szabad mérget venni. A nyugdíjprémium beígért kiegészítése ugyanis elmaradt. Mint a 24.hu felhívta a figyelmet, a várakozások alapján a kormány 2019-ben ismét nagyjából 0,5 százalékkal becsülte alá a nyugdíjprémium kiszámításánál a GDP-növekedést, akárcsak tavaly.

Az idén novemberben a nyugdíjasok minden korábbinál nagyobb prémiumot és októberi, illetve novemberi járandóságuk 8,4 százalékának megfelelő plusz összeget kaptak. A prémium szorzószámát az eddigi legmagasabb értékben, 1,1-ben szabták meg. Ez azt jelenti, hogy az éves GDP 4,6 százalékos növekedésével kalkulálták 2019-re.

Az áremelkedések ellentételezésére kialakított mostani (utólagos kompenzáció) rendszerében is veszítenek a nyugdíjasok. Egyébként az infláció egyetlen tized százaléknyi változása – számoltuk ki korábban – 3,6 milliárd forinttal növelheti az állami kiadásokat. Ennyit spórolhat meg a költségvetés, másrészt pedig ennyivel rövidülhetnek meg az idősebbek.

A KSH november 14-i első becslése szerint viszont a magyar gazdaság az első három negyedévben 5,1 százalékkal bővült. Az MTI által megkérdezett elemzők az egész évre 5 százalék körüli értéket várnak. Mint a 24.hu felidézte: szerdán arról beszélt a Kossuth Rádió Jó reggelt című műsorában az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, Perényi Zsigmond, hogy 5-5,2 százalék lehet a magyar gazdaság idei növekedése.

Tavaly az éves növekedés a nyugdíjprémium számításához használt 4,4 százalék helyett 4,9 százalék lett, az idén pedig egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a 4,6 százalék helyett inkább az 5,1 százalék a reális. Két év alatt így 43 milliárd forintot csíphettek le a nyugdíjasok plusz juttatásából, amiből – emelte ki a portál – lassan kitelne még egy prémium.

Ködösítés minden szinten

A dolog – jegyezzük meg már mi –, azért is különösen igazságtalan, mert a régebbi nyugdíjasok csak ilyen módon részesülhetnek a magyar gazdaság sokat hangoztatott kiváló teljesítményéből. A frissen nyugállományba vonulók járandóságát a keresetek korrigált (valorizált) összege és a szolgálati idő nagysága alapján kialakuló százalékos mérték alapján határozzák meg. A törvény szerint a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset éves növekedését alapul véve kell a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítani. (A szisztémáról részletesen itt írtunk.)

Attól a pillanattól, hogy valaki nyugdíjas lett, megindul járandóságának távolodása az átlagbérektől. A jelenlegi rendszer változatlan működtetése (beleértve azt is, hogy a nyugdíjakra nincs felső korlát) egyre mélyülő szociális szakadékhoz vezet. Bár az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint zuhant a nélkülözésnek kitett idősek aránya, egyre többen élnek relatív jövedelmi szegénységben. Utóbbi kategóriába azok az idősek tartoznak, akiknek havi bevétele nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát. Ezzel annyi gond van, hogy a KSH ugyan ígérte, de a mai napig mégsem teszi közzé a medián (az az összeg, amennyinél ugyanannyian keresnek többet, mint amennyien kevesebbet) jövedelmeket.

Igazán a nyugdíjak terén sem tudunk alaposabban tájékozódni. Az átlagnyugdíj 2017-ben 123,7 ezer forint volt, de az a körülbelül 60 ezer ember, akinek időskori járandóságát 2013-ban állapították meg, mindössze 108 ezer forintot tehetett zsebre. Ilyen elemzést utoljára akkoriban végezhettünk, a Nyugdíjfolyósító Kincstárba olvasztása után ugyanis megszüntették a korábbi részletes statisztikák közlését.

Számításaink szerint a nettó átlagkereset 2010-től mostanáig (2019-re első félévi adat van) 80 százalékkal nőtt, az átlagnyugdíj közben körülbelül fele ekkora mértékben emelkedhetett. Ez is inkább csak becslés, hiszen még az átlagok terén is rendre különböző számok forognak. Amit megismerhettünk statisztikát, abból elég elkeserítő módon például az látszik, hogy az ellátottak közel 40 százaléka kap Bács-Kiskun megyében 100 ezer forint alatti nyugdíjat (az átlagokról és a területi különbségekről itt írtunk részletesebben).