Elég siralmas lenne a kép nélkülük
Elemzést tett közzé a KSH a külföldi irányítású magyarországi leányvállalatokról a 2015-ös végleges és a 2016-os előzetes adatok alapján. Akadnak régebbi számok is az összeállításban, a tavalyelőtti uniós adatokat ugyanis az Eurostat csak 2018-ban teszi közzé. Régebbi ugyan, de azért meglehetősen sokatmondó, hogy a külföldi cégek a korrigált GDP-hez (a bruttó hozzáadott értékhez) nálunk csak Írországban adtak hozzá valamivel többet. Minden más ország mélyen alattunk van az ilyen szempontból összeállított listán.
A Magyarországon működő vállalkozások 3,2 százaléka (17,2 ezer) állt 2015-ben külföldi irányítás alatt. Alacsony számuk ellenére a külföldi leányvállalatok az összes magyarországi vállalkozás árbevételének több mint felét adták, a hazai beruházások 39,4 százalékát ők valósították meg. Az összes hazai vállalkozás munkavállalóinak több mint negyedét szintén külföldi irányítású leányvállalatok foglalkoztatták. Ezen a téren egyébként sikerrel járhatott a kormány „multikat” ostorozó politikája, a bruttó beruházások aránya ugyanis 2010-ben még 49 százalék volt. A tavalyi év már szépített ezen a képen, miközben a külföldiek árbevétele csökkent, különösen a feldolgozóiparban.
Az előbbi számok is meglehetősen elgondolkodtatók azzal kapcsolatban, hogy mi lenne itt, ha sikerülne kiseprűzni a multikat, de a hatékonyság terén talán még durvább a hazai cégekhez viszonyított eltérés. Mint a KSH megállapította: a külföldi és a hazai irányítású vállalatok egy alkalmazottra jutó hozzáadott értéke 2010–2015 között – a 2012. évi kismértékű csökkenés kivételével – egyaránt nőtt.
A külföldi irányítású vállalatok termelékenysége azonban (mint az a felni grafikonból látszik) jócskán meghaladta a hazai irányítású cégekét. A két vállalati kör közötti termelékenységbeli különbség 2012. kivételével folyamatosan nőtt, ennek eredményeként a külföldi leányvállalatok egy alkalmazottra jutó hozzáadott értéke 2015-ben a hazai irányításúakénak több mint két és félszerese volt. A különbség egyben azt is jelenti, hogy a külföldi részvétel a teljes vállalkozói kör termelékenységét jelentős mértékben megnöveli.
A pénzügyi szektorban már sikeresen bekövetkezett a külföldiek visszaszorítása. 2014-ben a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban működő csaknem 21 ezer vállalkozás mindössze 1,6 százaléka állt külföldi irányítás alatt, ugyanakkor – írta le a KSH – a nemzetgazdasági ág teljesítményértékének jelentős hányada ezekhez a vállalkozásokhoz köthető. (További részleteket, az itt tevékenykedő cégek országonkénti megoszlását itt nézheti meg.)
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: külföldi, cégek, KSH
Mégis kellenek a külföldi cégek?
2017. december 15. Uniós összevetésben a korrigált GDP-hez (ebben a cégek saját belső kiadásai és fogyasztása nincs benne) nálunk többet csak egyetlen országban adnak hozzá a külföldi irányítású cégek. A külföldi leányvállalatok egy alkalmazottra jutó hozzáadott értéke a hazai irányításúakénak több mint két és félszerese – derül ki a KSH friss kiadványából.Elemzést tett közzé a KSH a külföldi irányítású magyarországi leányvállalatokról a 2015-ös végleges és a 2016-os előzetes adatok alapján. Akadnak régebbi számok is az összeállításban, a tavalyelőtti uniós adatokat ugyanis az Eurostat csak 2018-ban teszi közzé. Régebbi ugyan, de azért meglehetősen sokatmondó, hogy a külföldi cégek a korrigált GDP-hez (a bruttó hozzáadott értékhez) nálunk csak Írországban adtak hozzá valamivel többet. Minden más ország mélyen alattunk van az ilyen szempontból összeállított listán.
A Magyarországon működő vállalkozások 3,2 százaléka (17,2 ezer) állt 2015-ben külföldi irányítás alatt. Alacsony számuk ellenére a külföldi leányvállalatok az összes magyarországi vállalkozás árbevételének több mint felét adták, a hazai beruházások 39,4 százalékát ők valósították meg. Az összes hazai vállalkozás munkavállalóinak több mint negyedét szintén külföldi irányítású leányvállalatok foglalkoztatták. Ezen a téren egyébként sikerrel járhatott a kormány „multikat” ostorozó politikája, a bruttó beruházások aránya ugyanis 2010-ben még 49 százalék volt. A tavalyi év már szépített ezen a képen, miközben a külföldiek árbevétele csökkent, különösen a feldolgozóiparban.
A nemzetgazdasági adatokat jócskán javítják
Az előbbi számok is meglehetősen elgondolkodtatók azzal kapcsolatban, hogy mi lenne itt, ha sikerülne kiseprűzni a multikat, de a hatékonyság terén talán még durvább a hazai cégekhez viszonyított eltérés. Mint a KSH megállapította: a külföldi és a hazai irányítású vállalatok egy alkalmazottra jutó hozzáadott értéke 2010–2015 között – a 2012. évi kismértékű csökkenés kivételével – egyaránt nőtt.
A külföldi irányítású vállalatok termelékenysége azonban (mint az a felni grafikonból látszik) jócskán meghaladta a hazai irányítású cégekét. A két vállalati kör közötti termelékenységbeli különbség 2012. kivételével folyamatosan nőtt, ennek eredményeként a külföldi leányvállalatok egy alkalmazottra jutó hozzáadott értéke 2015-ben a hazai irányításúakénak több mint két és félszerese volt. A különbség egyben azt is jelenti, hogy a külföldi részvétel a teljes vállalkozói kör termelékenységét jelentős mértékben megnöveli.
A pénzügyi szektorban már sikeresen bekövetkezett a külföldiek visszaszorítása. 2014-ben a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban működő csaknem 21 ezer vállalkozás mindössze 1,6 százaléka állt külföldi irányítás alatt, ugyanakkor – írta le a KSH – a nemzetgazdasági ág teljesítményértékének jelentős hányada ezekhez a vállalkozásokhoz köthető. (További részleteket, az itt tevékenykedő cégek országonkénti megoszlását itt nézheti meg.)
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: külföldi, cégek, KSH
