Az MNB is a tagok mellé állt

Mégis megéri a magánnyugdíjpénztár

2018. június 22. Nagy jelentőségű állásfoglalást hozott a Magyar Nemzeti Bank a magánnyugdíjpénztári önkéntes tagdíjfizetéssel kapcsolatban. Ha a tag visszalép a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, az önkéntes befizetések után az egyéni számlán jóváírt összeg és annak összes hozama őt illeti meg.

Érdemes lehet a minimálisan előírt tagdíjnál jóval nagyobb összegeket is befizetni a magánnyugdíjpénztárba, a jövőben ugyanis nem kell attól tartaniuk a tagoknak, hogy az önkéntesen fizetett tagdíj inflációnak megfelelő hozama a tb-rendszerbe történő esetleges visszalépéssel elveszne – röviden ez a lényege annak az állásfoglalásnak, amit a Magyar Nemzeti Bank egy magánnyugdíjpénztári tag kérdésére válaszul meghozott.

Mint ismeretes, a magánnyugdíjpénztári rendszert, mint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer kiegészítő második pillérét 2010. őszén eltörölte a kormány. 2010. novemberétől a kötelező tagdíjfizetés (amit a nyugdíjjárulék részeként fizettünk) 2011. december 31-ig nulla százalék volt. Ettől kezdve csak a társadalombiztosítási rendszerbe folyt be a nyugdíjjárulék, amit azóta szociális hozzájárulási adónak neveztek át. A törvény 2012. január 1-jétől szüntette meg végleg a kötelező tagdíjfizetést. Vagyis ettől kezdve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés önkéntes. (Még a minimálisan előírt tagdíj is.)

A tagdíjfizetés 2015-től már azért is kapott nagy hangsúlyt, mert akkortól él az a szabály, amely szerint a tagok legalább 70 százalékának fizetnie kell, különben a magánnyugdíjpénztár megszűnik. Ettől kezdve tehát tömegesen fizetnek – immár önkéntesen – tagdíjat, sokan pedig nem is csak a minimálisan előírtat.

Mi történik, ha visszalépnek a tb-be?

A 2010-ben 3,1 milliós magán-nyugdíjpénztári taglétszám a rendszer államosításával 2011 nyarára 100 ezer főre csökkent. Ők voltak azok a kitartó tagok, akik nem hitték el, hogy valóban elveszhet a tb-nyugdíjuk, ha tagok maradnak. A kormány ugyanis ezzel fenyegetőzött 2010-2011 telén. Még 2012-ben volt egy nagyobb visszalépési hullám, így 2012. június végére 75 ezerre fogyott a létszám, ami azóta is fokozatosan morzsolódik le. Bár ez a csökkenés lassult, idén március végén a magánnyugdíjpénztáraknak már csak 56700 tagjuk volt. (Egy éve még ezer fővel volt több.)

Jelenleg a nyugdíjba vonulók választják a visszalépést a társadalombiztosítási rendszerbe. Korábban a magán-nyugdíjpénztárak nem is tudtak nyugdíjjáradékot fizetni, így kényszer is volt a visszalépés, ha valaki nyugdíjassá vált. Eddig csak a Horizont Magánnyugdíjpénztár jelentette be, hogy lehetővé vált a nyugdíjjáradék szolgáltatás, de a többi pénztár is „dolgozik rajta”. A számítások szerint azonban a most nyugdíjba vonulók döntő többségének jobban megéri visszalépni a tb-rendszerbe. A visszalépő tagok egyéni számlájáról pedig a hozamgarantált tőke (azaz a számlán jóváírt kötelező tagdíj az inflációnak megfelelő hozammal együtt) a tb-rendszerbe kerül, és csak az inflációt meghaladó hozamhoz juthatnak hozzá a visszalépők.

Mi a helyzet az önkéntes tagdíjjal?

A logikus nyilván az lenne, ha annak a tagdíjnak, amit már önkéntesen (tehát nem a tb-rendszer második pilléreként) fizettek a tagok, az egyén számlán jóváírt része a teljes hozammal együtt visszajárna, amikor valaki – bármilyen okból – visszalép a tb-rendszerbe. Csakhogy a pénztárak a jogszabályt úgy értelmezték (valószínűleg nem merték másképp), hogy az önkéntes tagdíjfizetés hozamát is csak részben kapja meg a visszalépő tagi kifizetés címén. Szerintük ugyanis az önkéntes tagdíj a kötelező hozam sorsát osztja, vagyis az infláció mértékével megegyező hozam menne a tb-nek, és csak az efeletti részt kapná meg a tag.

A pénztári értelmezéssel nem értett egyet az a tag, aki a felügyeleti hatósághoz fordult állásfoglalásért. Az MNB pedig a tagok mellé állt. Állásfoglalásában kimondja: a hozamgarantált tőke kiszámításakor csak az egyéni számlán jóváírt kötelező és kiegészítő tagdíjbefizetéseket kell számításba venni, vagyis azt, amit a 2010. szeptember 30-ig tartó időszakra fizettek a tagok.

„A 2012-től kezdődő időszakra a tag által önkéntesen fizetett tagdíj és annak hozama tehát nem része a hozamgarantált tőkének, az egyéni számla ezen része teljes egészében visszalépő tagi kifizetés.” Ez azért is jó hír, mert hosszú távon nagyon nagy jelentősége van annak, hogy a tag visszalépéskor az önkéntes tagi befizetés teljes hozamát megkaphatja. Vagyis megéri az előírtnál magasabb összegű tagdíjfizetés, hiszen a hozam egy része sem veszhet el a tb-be visszalépés esetén.

Mi szól a magasabb tagdíjfizetés mellett?

A magánnyugdíjpénztárak esetében nagyon alacsony az elvont költséghányad, az egyéni számlára a befizetés 97,5 százalékát írják jóvá.

Rugalmas befizetés, alacsony kötelező tagdíj.

Szigorú szabályozás, vagyonvédelem.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: magánnyugdíjpénztár, hozam tag, MNB, állásfoglalás