Idősávos tarifák, bónuszok és központi vezérlésű termosztátok
2026. augusztus 12.
A pusztító hőség idején jól vizsgázott a magyar lakosság, kész volt önkéntes spórolással tenni azért, hogy elkerülje az összeomlást. Számos nemzetközi példa mutat hasonlóan tudatos összefogást, de több országban ösztönzőkkel is segítik ezt a magatartást. Nálunk az energiatakarékosság ellen erősen hat a rezsicsökkentés.
Az elmúlt pár hétben általánossá vált az energiával takarékoskodás Magyarországon a lakosság körében – derült ki az Europion 1600 válaszadót bevonó reprezentatív felméréséből. Az áramfogyasztásán az emberek 85 százaléka fogott vissza valamennyit – közel harmaduk nagy mértékben –, a vízfogyasztásán pedig 78 százalék, s csak 12 százalék mondta, hogy nem zavartatta magát. Az energia- és vízhasználat visszafogásának rangsorát a háztartási gépek ritkább használata vezeti (50 százalék), ezt követi az öntözés (46 százalék), az autómosás (45 százalék) és a klímahasználat csökkentése (40 százalék).
Mindezt önkéntesen tették, igaz a Tisza-kormány erőteljes kommunikációs ráhatására, ami segített felébreszteni a magyarokat. A többség egyébként úgy gondolja, ez jól is van így. Szigorúbb fellépést a válaszadók 27 százaléka tartott volna szükségesnek. Érdekes módon, ez hovatartozástól független, minden politikai táborban nagyjából 23–30 százalék támogatná a szigort.
Valahol méltán lehetünk büszkék magunkra amiért válság idején igenis képesek vagyunk összefogni, de azért ne higgyük azt, hogy ezzel egyediek lennénk. Számos korábbi nemzetközi példa található a lakosság hasonlóan tudatos összefogására válsághelyezetekben, krízissel fenyegető szituációkban. Ismert példa erre a 2022-es kaliforniai hőhullám, amikor is a tartósan 45°C feletti hőség következtében Kalifornia történetének legnagyobb energiaválságával nézett szembe.
Szeptember 6-án a hálózati terhelés elérte az abszolút rekordot (52 061 MW), ekkor kiküldték a mobiltelefonos Flex Alert vészjelzést, amire a lakosság alig néhány perc alatt több mint 2000 megawattal csökkentette az áramfogyasztását. Ezzel – az egyébként rendszeresen alkalmazott eszközzel – a lakosságot arra kérik, hogy délután és este tekerjék feljebb a termosztátot, ne kapcsolják be a nagy háztartási gépeket, és ne töltsék az elektromos autókat. Mindenesetre 2022-ben a gyors, önkéntes visszalépés meg is akadályozta a hálózat összeomlását. A válságkezelés keretében így nem is kellett életbe léptetni a meghirdetett harmadik fokozatú energiagazdálkodási vészhelyzet intézkedéseit, részben amiatt is, mert ideiglenesen ismét elkezdhettek termelni az amúgy környezetvédelmi okokból betiltott tartalék gázfejlesztők.
De van erre példa Európában is: Nagy-Britanniában a brit rendszerirányító National Energy System Operator nyári hőhullámok idején szintén bocsát ki kapacitás-figyelmeztetéseket, amelyekre válaszul az ipari szereplők és a lakosság tudatosan visszafogja a nem esszenciális fogyasztást. Ez az idei hőhullám idején már többször is szükségessé vált. Franciaországban egy valós idejű áramfogyasztási jelzőrendszert (EcoWatt) használnak: ha a hálózat megfeszül (télen a hideg, nyáron a hőség miatt), a rendszer narancs vagy piros jelzést ad, és hivatalos felhívásra a lakosság százezrei fogják vissza önkéntesen az energiaigényes gépek (mosógép, sütő) működtetését a csúcsórákban. Az idén eddig erre a bőségesen rendelkezésre álló áramnak köszönhetően nem kellett sort keríteni.
Habár dicséretes dolog az önkéntesség, nem ártanak az ösztönzők sem. Miközben világszerte számos példa van azok különféle vállfajainak alkalmazására, visszafogandó a lakossági fogyasztást, Magyarországon igencsak felemás a kép. Az egyik oldalon tényleg ott vannak az idősávos tarifák, azaz éjszakai áram, az úgynevezett B tarifa, ami fix időszakokban alacsonyabb árat számol fel, illetve a hőszivattyúkhoz, klímás fűtéshez igényelhető H tarifa. Ezek azonban – szakértők szerint – rugalmatlanok, s nem képesek kezelni vészhelyzetet.
A terjedőben lévő okosmérők sem képesek a nyugat-európai mintára épülő, a tőzsdei árhoz folyamatosan igazodó dinamikus tarifákat eredményezni, ami arra ösztönözné a fogyasztót, hogy a kritikus órákban kikapcsolja a berendezéseit. Ugyanakkor az energiatakarékosság ellen hat a rezsicsökkentés, hiszen a nem valós, annál jóval alacsonyabb árak éppen, hogy a pazarlás és a megrögzült fogyasztási szokások fennmaradását segíti.
Nem úgy a világ sok országában, ahol mind ár-alapú (idősávos tarifák, kritikus csúcsidei árazás), mind pedig esemény- és bónuszalapú ösztönzőket bevetnek a kritikus időszaki nem-fogyasztás ellenében akár úgy is, hogy a fogyasztó engedélyével központi vezérlésű okostermosztátok révén, a szolgáltató vészhelyzet esetén távolról, interneten keresztül 1-2 fokkal feljebb állítsa a lakásban a légkondicionálót. Ilyenkor akár közvetlenül jóváírják az ügyfél számláján a „bónuszt”. Van, ahol kuponokkal, esetenként akár a legmodernebb eszközök ingyenes biztosításával csábítanak.
Szerző: N.Vadász Zsuzsa
Címkék: hőség, energia, áram, áramfogyasztás, rezsicsökkentés, nemzetközi
Megnéztük, miként kezelik a világban az energiakrízist
Fotó: clipart.com
Az elmúlt pár hétben általánossá vált az energiával takarékoskodás Magyarországon a lakosság körében – derült ki az Europion 1600 válaszadót bevonó reprezentatív felméréséből. Az áramfogyasztásán az emberek 85 százaléka fogott vissza valamennyit – közel harmaduk nagy mértékben –, a vízfogyasztásán pedig 78 százalék, s csak 12 százalék mondta, hogy nem zavartatta magát. Az energia- és vízhasználat visszafogásának rangsorát a háztartási gépek ritkább használata vezeti (50 százalék), ezt követi az öntözés (46 százalék), az autómosás (45 százalék) és a klímahasználat csökkentése (40 százalék).
Mindezt önkéntesen tették, igaz a Tisza-kormány erőteljes kommunikációs ráhatására, ami segített felébreszteni a magyarokat. A többség egyébként úgy gondolja, ez jól is van így. Szigorúbb fellépést a válaszadók 27 százaléka tartott volna szükségesnek. Érdekes módon, ez hovatartozástól független, minden politikai táborban nagyjából 23–30 százalék támogatná a szigort.
Valahol méltán lehetünk büszkék magunkra amiért válság idején igenis képesek vagyunk összefogni, de azért ne higgyük azt, hogy ezzel egyediek lennénk. Számos korábbi nemzetközi példa található a lakosság hasonlóan tudatos összefogására válsághelyezetekben, krízissel fenyegető szituációkban. Ismert példa erre a 2022-es kaliforniai hőhullám, amikor is a tartósan 45°C feletti hőség következtében Kalifornia történetének legnagyobb energiaválságával nézett szembe.
Sikerült elkerülni az összeomlást
Szeptember 6-án a hálózati terhelés elérte az abszolút rekordot (52 061 MW), ekkor kiküldték a mobiltelefonos Flex Alert vészjelzést, amire a lakosság alig néhány perc alatt több mint 2000 megawattal csökkentette az áramfogyasztását. Ezzel – az egyébként rendszeresen alkalmazott eszközzel – a lakosságot arra kérik, hogy délután és este tekerjék feljebb a termosztátot, ne kapcsolják be a nagy háztartási gépeket, és ne töltsék az elektromos autókat. Mindenesetre 2022-ben a gyors, önkéntes visszalépés meg is akadályozta a hálózat összeomlását. A válságkezelés keretében így nem is kellett életbe léptetni a meghirdetett harmadik fokozatú energiagazdálkodási vészhelyzet intézkedéseit, részben amiatt is, mert ideiglenesen ismét elkezdhettek termelni az amúgy környezetvédelmi okokból betiltott tartalék gázfejlesztők.
De van erre példa Európában is: Nagy-Britanniában a brit rendszerirányító National Energy System Operator nyári hőhullámok idején szintén bocsát ki kapacitás-figyelmeztetéseket, amelyekre válaszul az ipari szereplők és a lakosság tudatosan visszafogja a nem esszenciális fogyasztást. Ez az idei hőhullám idején már többször is szükségessé vált. Franciaországban egy valós idejű áramfogyasztási jelzőrendszert (EcoWatt) használnak: ha a hálózat megfeszül (télen a hideg, nyáron a hőség miatt), a rendszer narancs vagy piros jelzést ad, és hivatalos felhívásra a lakosság százezrei fogják vissza önkéntesen az energiaigényes gépek (mosógép, sütő) működtetését a csúcsórákban. Az idén eddig erre a bőségesen rendelkezésre álló áramnak köszönhetően nem kellett sort keríteni.
Az okosmérők sem mindenhatók
Habár dicséretes dolog az önkéntesség, nem ártanak az ösztönzők sem. Miközben világszerte számos példa van azok különféle vállfajainak alkalmazására, visszafogandó a lakossági fogyasztást, Magyarországon igencsak felemás a kép. Az egyik oldalon tényleg ott vannak az idősávos tarifák, azaz éjszakai áram, az úgynevezett B tarifa, ami fix időszakokban alacsonyabb árat számol fel, illetve a hőszivattyúkhoz, klímás fűtéshez igényelhető H tarifa. Ezek azonban – szakértők szerint – rugalmatlanok, s nem képesek kezelni vészhelyzetet.
A terjedőben lévő okosmérők sem képesek a nyugat-európai mintára épülő, a tőzsdei árhoz folyamatosan igazodó dinamikus tarifákat eredményezni, ami arra ösztönözné a fogyasztót, hogy a kritikus órákban kikapcsolja a berendezéseit. Ugyanakkor az energiatakarékosság ellen hat a rezsicsökkentés, hiszen a nem valós, annál jóval alacsonyabb árak éppen, hogy a pazarlás és a megrögzült fogyasztási szokások fennmaradását segíti.
Nem úgy a világ sok országában, ahol mind ár-alapú (idősávos tarifák, kritikus csúcsidei árazás), mind pedig esemény- és bónuszalapú ösztönzőket bevetnek a kritikus időszaki nem-fogyasztás ellenében akár úgy is, hogy a fogyasztó engedélyével központi vezérlésű okostermosztátok révén, a szolgáltató vészhelyzet esetén távolról, interneten keresztül 1-2 fokkal feljebb állítsa a lakásban a légkondicionálót. Ilyenkor akár közvetlenül jóváírják az ügyfél számláján a „bónuszt”. Van, ahol kuponokkal, esetenként akár a legmodernebb eszközök ingyenes biztosításával csábítanak.
Szerző: N.Vadász Zsuzsa
Címkék: hőség, energia, áram, áramfogyasztás, rezsicsökkentés, nemzetközi
