Már a 30 százalék felé robog az infláció

Megszenvedi a lakosság a következő hónapokat

Fotó: clipart.com
2022. december 21. A jegybank előrejelzése szerint a decemberi infláció 26-27 százalék lesz, és ez az ütem az első negyedévben is megmaradhat. A prímet pedig továbbra is az élelmiszerek drágulása viszi. A lakosságot az árak vágtatása, hitelszűke és a csökkenő növekedés egyszerre sújtja majd. A nyugdíjasok pedig alighanem most is kölcsönöznek az államnak.

Tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idei utolsó kamatdöntő ülésén egyetlen feltételen sem változtattak. Az alapkamat így továbbra is 13 százalék, az egynapos betéti kamat pedig 18 százalék. Az MNB közleménye szerint ezek a szigorú monetáris kondíciók tartósan maradnak, de „folyamatosan értékelik a beérkező adatokat és az inflációs kilátások alakulását, és a kockázatok fokozódása esetén megteszik a megfelelő lépéseket”.

Már az előbbi kitételből is érzékelhető, hogy akadhatnak kellemetlen meglepetések. Ezek közé – az alternatív valóság építgetése jegyében – nem sorolták az uniós megállapodást, hiszen azt lezártnak tekintik. Pénz ugyan nem jön, de a propaganda egyre azt sugallja, hogy már minden a legnagyobb rendben van. A jegybank persze kénytelen azért némi figyelmet fordítani a forrásokra is, alighanem ezért jött a képbe új szlogenként és fontos feltételként, hogy a kockázati megítélésünkben „trendszerű változás” következzen be. Ezt mi úgy fordítanánk le, hogy jó lenne, ha a folyó fizetési mérleg tényleg és tartósan javulna, az uniós pénzcsapok pedig valóban megnyílnának.

A legnagyobb kockázat a mi kormányunk?


Azt nem nehéz belátni, hogy az előbbiekben óriási szerepe van a magyar kormánynak, de az ország vezetése más téren is igen csak meghatározó. Virág Barnabás, az MNB alelnöke tájékoztatóján arról beszélt, hogy új fogalomként számolni kell a „profit húzta inflációval” is.  A vállalatok ugyanis a jegybank szerint a költségek emelkedésénél nagyobb áremelést hajtottak végre több szektorban is. Erről készült is egy jegybanki ábra. Ezek – mint arról már korábban egy másik tájékoztató után már írtunk – igen leleplezőek lehetnek.



Nincs ez másként a mostanival sem. Az élesen kiugró magyar érték 2021 májusára esik, amikor pontosan kiderült, mely ágazatoktól mennyit és miért von el a kormány „extraprofit különadó” címen. Persze a jegybank ilyenkor sohasem tér ki a kabinet erősen piactorzító lépéseire, annak ellenére, hogy a plusz elvonás nem a nyereséget (profitot, adó előtti eredményt), hanem a célkeresztbe került ágazatok, cégek árbevételét adóztatja. Teljesen tekintet nélkül a költségszerkezetre. (Az „extraprofitadóval” kapcsolatban egyéb anomáliák is akadnak, amelyekről itt írtunk.) Persze az is vicces, hogy Virág a verseny fontosságáról beszél egy olyan országban, ahol a NER zsákmányszerzésének rendelnek alá mindent.

Dübörög, csak nem az, aminek kellene


A jegybank előrejelzése szerint a decemberi infláció 26-27 százalék lesz, és ez az ütem az első negyedévben is megmaradhat. A prímet pedig továbbra is az élelmiszerek drágulása viheti. A remény egyelőre az, hogy a következő év végére szelídülhet egyszámjegyűre a drágulás. (Csak jelezzük, hogy a kilences is „egyszámjegyet” jelent.) Az MNB egyébként 2023-ra 15-19,5 százalékos fogyasztói árnövekedésre számít, így kevés lehet a már bejelentett nyugdíjemelés. A nyugdíjasok így alighanem most is kölcsönöznek majd az államnak.

A következő adatokban várt megugrás oka részben az, hogy a kormány megszüntette az üzemanyagok ársapkáját. (Az élelmiszerekre továbbra is érvényes az árbefagyasztás, ami persze az „extraprofitadó” mellett szintén erősen érinti a kereskedők profitját.) A teljes áron vehető benzin és dízel hatása 80 százalékban a decemberi inflációt fűti. Ez önmagában 2 teljes százalékpontot jelent. Januárra marad még 0,5 százalékpontnyi inflációt növelő hatás.

A továbbiak már nem izgatják majd a jegybankot, hiszen az „adóintézkedések bázishatásának kifutása, illetve a belső kereslet csökkenésének árazásokat fegyelmező hatása egyaránt támogatja a hazai infláció mérséklődését”. Ismét lefordítva: a magas árak a statisztikában ugyan nem jelennek meg, de azután is velünk maradhatnak, miközben a lakosságnak egy csomó dologra nem futja majd a pénzéből.

Az idei év utója, sőt a következő egész esztendő is a recesszió jegyében telhet. Ha mégis lesz némi növekedés, amit az MNB 2023-ra 0,5-1,5 százalékra tesz, az a csökkenő lakossági fogyasztás mellett felfutó exportnak lehet a következménye. A foglalkoztatási adatokban ennek hatására a jegybank csak kisebb változásra számít. A nem túl rossz statisztikai átlag persze aligha vigasztalja azokat, akik elvesztik a munkájukat. Amint a hitelért feleslegesen ácsingózóknak sem gyógyír, hogy a magas kamatok és a bankok „óvatos” magatartása miatt sokan eleve lemondanak majd a kölcsön felvételéről.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok