Számos újabb részletre derült fény

Megszólalt a kereskedelmi szövetség az árstopról

2022. január 20. Az árstopos élelmiszerekre előírt „árusítási kötelezettség” valójában a készletezést szabályozza – értelmezte a helyzetet az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Vámos György. A kereskedő így megteheti, hogy a korábbitól eltérő márkát árul. Az intézkedés csökkentheti az akciók számát.

Jelentős adminisztrációs teher hárul majd a boltokra, különösen a kisebbekre, az árstop (ennek részleteiről itt olvashat) miatt – mondta el az OKSZ főtitkára a 24.hu-nak. Vámos György arról is beszélt, hogy jellemzően a kisboltok dolgoznak kiskasszával, és többnyire ők azok, akik az átlagár felett értékesítenek. Mint az Azénpénzem.hu saját árgyűjtése alapján kimutatta, a szuperek és hiperek jelenleg majdnem minden maximált árú cikket olcsóbban árulnak a tavalyinál.

Legkönnyebb a kompenzáció, ha átírják az akciós terveket, például szűkítik az akciós termékek körét, hiszen az előírt termékeket eleve olcsóbban kell adniuk. Előfordulhat az is, hogy valaki pont azt a terméket tervezte akciósan árulni egy darabig, amit három hónapig olcsóbban kell adnia – neki könnyebbség lesz az árstopnak megfelelni. Mások elhalaszthatnak tervezett beruházást, felújítást, hogy költséget takarítsanak meg. Az viszont biztos, hogy minél kisebb egy bolt, annál nehezebben tudja a bevételkiesést kompenzálni. Vámos külön említette a hentesüzleteket, amelyekben okkal nagyobb az árstoppal érintett termékek súlya, mint egy szupermarketben.

Az OKSZ a kormánytól kér iránymutatást

A rendelet szerint, amennyiben nincs aznapi ár, akkor a legutolsó korábbit kell figyelembe venni. Ha pedig arról van szó, hogy korábban (október 15. előtt) nem forgalmazta a kereskedő a terméket, akkor a KSH átlagáránál nem adhatja drágábban. Problematikus, hogy a KSH árstatisztikájában nem szerepel mindegyik cikkelem, amelyet érint az árstop. Ilyen például a darált sertéscomb vagy a csirkefarhát is – az OKSZ ezért a kormánytól kér majd információt, ilyenkor mi legyen a teendő.

Ruszin Zsolt adószakértő hívta fel a figyelmet rá, hogy a pénztárgépek többsége csak a Gyűjtő1, Gyűjtő2, Gyűjtő3 megnevezéseket alkalmazza, áfakulcsonként, így árinformáció náluk nincs, számukra csak a KSH ára marad (kivéve, ha vezetnek valamilyen megbízható, vagy igazolható árnyilvántartást).

Az OKSZ főtitkára kifejtette: az „árusítási kötelezettségen” valójában készletezési kötelezettséget kell érteni. Ha a kereskedőnek tavaly átlagban 1 mázsa lisztje volt készleten, négy szállítótól, akkor most is legalább egy mázsának kell lennie készleten a reggeli nyitásra, de az mindegy, hogy hány és milyen szállítótól. A bolt így megteheti, hogy a korábbitól eltérő márkát árul. Vámos nem tart azonban (például velünk ellentétben) az import térnyerésétől, mert szerinte a kereskedők nem kockáztatják 3 hónap miatt a stabil beszállítói kapcsolataikat.

Szerző: Azénpénzem/24.hu
Címkék: élelmiszer, áruházak, árak, árstop, hatósági, kormányrendelet, OKSZ