Önkényes döntések, kiszolgáltatott rászorulók

Megvizsgálták, a települések is szorítják a szegényeket

Már többször felhívták a figyelmet a lakhatási szegénységre
Fotó: Habitat

2015. július 14. Megvizsgálta a Habitat, hogy a kieső állami támogatást miként is pótolják az önkormányzatok. A 31 általuk áttekintett település gyakorlata azt mutatja, hogy minél szegényebb és minél nagyobb egy család, a változások annál negatívabban érinthetik. Mint állítják: az egész rendszer miközben a legszegényebbeket sújtja, a középosztályt és a jobb jövedelmi helyzetben lévőket támogatja.

Az önkormányzatok többsége helyettesíti az idén márciusban megszűnt állami támogatást (lásd keretesünket) valamilyen saját segítséggel, azok azonban jellemzően szűkösebbek – állapította meg a Habitat for Humanity Magyarország 31 helyi szociális rendeletet vizsgáló tanulmányában. Ugyan az önkormányzatok kilencven százaléka kap továbbra is állami támogatást a segélyezéshez, de a célok és kedvezményezetteket maguk határozhatják meg.
Minél szegényebb és minél nagyobb egy család, a változások annál negatívabban érinthetik. A többtagú, harmincezer forint/fő alatti havi jövedelmű családok kevesebb támogatásban részesülnek, mint korábban, míg az egy- és kétszemélyes, negyven-hatvan ezer forint/fő havi jövedelmű háztartások számos településen akár magasabb lakásfenntartási támogatáshoz is juthatnak.

Korábban a lakásfenntartási támogatást háztartás nagyságtól függően a negyven-hatvanezer forint/fő alatti jövedelmű háztartások vehették igénybe. A támogatás átlagosan havi 3870 forint volt. Egy hattagú, 80 ezer forint összjövedelmű család esetében ez az összeg akár havi tízezer forintot is kitett. Ezen felül az adósságkezelési szolgáltatás évente mintegy tízezer számlabefizetéssel elmaradt szegény háztartásnak segített adósságainak törlesztésében, átlagosan kb. 107 ezer forint összegű támogatással és tanácsadással. Mindkét támogatási forma megszűnt azonban március 1-jével, és az önkormányzatok döntési hatáskörébe tartozik, hogy „települési támogatás” keretében nyújtanak-e egyáltalán támogatást az adóságokkal és lakhatási problémákkal küzdő háztartásoknak.

Az önkormányzatok jelentős része emellett szubjektíven megítélhető, a kérelmező emberek magánszféráját érintő feltételekhez köti a támogatás megadását. Ezek között szerepel a mellékhelyiség tisztasága, a kert és az udvar gondozottsága vagy a kutya chippel való ellátása. Sok településen egyáltalán nem határozták meg a támogatás feltételeit, hanem a polgármester, a jegyző vagy a polgármesteri hivatal alkalmazottai döntik el, ki jogosult rá, és ki nem. Ez veszélyesen nagy teret enged az önkényes döntéseknek, és növelhetik a leginkább rászorulók kiszolgáltatottságát.

Előnyben az önerővel rendelkezők

Az adósságkezelési szolgáltatás korábban is csak a negyvenezernél nagyobb népességszámú városokban volt kötelező. A vizsgált települések közül két ilyen város, Hódmezővásárhely és Miskolc ezt a konstrukciót teljes egészében megszüntette. Azok az önkormányzatok, amelyek megtartották, jellemzően az összegek csökkentése mellett azokat a korábbinál magasabb jövedelműek számára is elérhetővé tették. A jövedelemhatárok kiterjesztése miatt a Habitat szerint félő, hogy a legrászorultabb helyzetben lévőknek a vélhetően erősebb érdekérvényesítéssel rendelkező alsó-középosztállyal kell versenyezniük a szűkösebb adósságcsökkentési támogatásokért.

A kifejezetten lakásfenntartási kiadásokat kompenzáló állami támogatások az utóbbi kilenc évben 130 milliárd forintról nullára csökkentek, miközben – hangsúlyozza közleményében a Habitat – növekszik a lakástulajdon-szerzést támogató programok költségvetése (például a Lakástakarék-pénztárak állami támogatása, az új szocpol, a CSOK). Utóbbiak jelentős önerőt feltételeznek, így a középosztályt és a jobb jövedelmi helyzetben levőket támogatják, miközben semmilyen segítséget nem nyújtanak a rászorulóknak. Mivel a kormányfő kijelentette, hogy 2018-ig az összes segélyt felszámolják, a szegények helyzete vélhetően még nehezebb lesz. Várhatóan folytatódik a vizsgált települések rendeletei alapján kirajzolódó tendencia, hogy az önkormányzatok a támogatásokat egyáltalán nem, vagy nem úgy fogják pótolni, hogy az a leginkább rászorulókat segítse.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: Habitat, lakhatási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, önkormányzatok, szegények