Megvizsgálták, hol a legjobb élni Magyarországon
2017. június 5. Az életminőség szempontjából – derült ki egy friss vizsgálatból – az országot hét budapesti kerület vezeti. Vidéken Veszprém, Szekszárd és Eger tört az élre. Az elemzés szerint a jobbnak ítélt környezet az árakra is hat.Az egészségügyi ellátást, az oktatási és munkahelyi lehetőségeket vizsgálva az Otthon Centrum (OC) már másodszor állította fel a magyar 20 ezer főnél népesebb városok és a fővárosi kerületek életminőség szerinti rangsorát. A listában a tavalyihoz képest néhány lényeges változás látható, de ez elsősorban módszertani alakítás következménye.
Mint Soóki-Tóth kiemelte: amennyiben a kapott eredményeket összevettjük a KSH által publikált, illetve az ingatlanközvetítő által mért lakásárakkal, nagyon hasonló a rangsor az életminőség mutató alapján felállítotthoz. Ez pedig arról árulkodik, hogy az ingatlanárakra komoly hatással vannak az életminőségi mutatók.
Vidéken most Veszprém, Szekszárd és Eger „életminőség-indikátora” bizonyult a legjobbnak, elsődlegesen azért, mert ezekben a városokban jutnak be leghamarabb a munkahelyükre az emberek (a maximumhoz viszonyítva etekintetben 96-99 százalékos volt az eredmény). Az előző évi rangsorban kiemelt Pécs, Szeged és Debrecen helyzete – írta közleményében az OC – azért változott meg, mert a helyben dolgozók arányát az ingázási időre cserélték. Ez pedig a nagyobb városokban hátrányt jelent, de persze nem elhanyagolható szempont az életminőség szempontjából. A megyei jogú városok egyébként nagyjából azonosan szerepeltek, lemaradt viszont Érd és Hódmezővásárhely. Ezekben a városokban az egészségügyi, oktatási lehetőségeket pontozták le, de Hódmezővásárhelyen az is számított, hogy az ideáramló népesség aránya is kisebb.
Viszi a pálmát Budapest
Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője hangsúlyozta: az első hét helyen továbbra is a főváros kerületei szerepelnek. Az abszolút nyertes pedig az első és az ötödik kerület. A számított rangsor végén néhány külső pesti kerület áll. Elsősorban azért, mert a XVII., XVIII., XXI., és XXIII., kerületekből a munkahelyükre igen sokat utaznak az ott lakók, valamint a belvárostól való távolság miatt kevésbé vonzó migrációs célpontok.
Az agglomerációban Budaörs és Dunakeszi értékei a legjobbak, amihez a felsőfokú végzettségűek aránya és a településre vándorlók száma játszott nagy szerepet. A Pest megyei települések között egyébként éppen az előbbiek a legfőbb differenciáló tényezők. A két mutató értékei jellemzően Északnyugatról Délkelet felé haladva csökkennek.
A jobb életminőséget kínáló környezetért Soóki-Tóth szerint az emberek többet hajlandóak fizetni, az ingatlanárak tehát a jobb körülményeket biztosító várásokban magasabbak, és a vándorlási mérleg is pozitív. Közepesen erős kapcsolat tárható fel a választott életminőségi mutatók összesített értéke és az ingatlanárak között, míg mérsékelt kapcsolat van a vándorlás és a minőségi mutatók eredményei között. Ez utóbbi oka, hogy a felmérésben a városokat hasonlította össze az OC, míg a vándorlási statisztikában megjelenik a falvakból a városok felé irányuló vándorlás is, ami miatt ez az összevetés kevésbé releváns (a mutató szerint kevésbé vonzó városok is vonzóak az adott régió falvaiban élő, aktív korosztály számára).
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: lakás, ingatlan, életminőség, lakásárak
Kapcsolódó anyagok
- 2018.04.27 - Lakásárak: tovább szakad az ország
- 2017.07.25 - Futószalagon készülnek az új lakások, de közel a vég?
- 2017.06.16 - Megjelent a lakásuzsora
- 2017.06.06 - Megvezetik a lakáspiacot a hirdetési oldalak
- 2017.05.24 - Milliókat spórolhatnánk, de az első hitelt elvisszük
- 2017.05.09 - Dőzs és reménytelenség a lakáspiacon
- 2017.05.08 - Olcsóbbak lettek a lakáshitelek, vagy mégsem?
- 2017.05.05 - Még mindig veszélyes üzem az építőipar
- 2017.05.04 - Az ingatlanbefektetőket támogatja a lakosok helyett a kormány
- 2017.05.03 - Csapdába ejthetik a társasházakat a tartozók
További kapcsolódó anyagok