Megvizsgálták, hol a legjobb élni Magyarországon

2017. június 5. Az életminőség szempontjából – derült ki egy friss vizsgálatból – az országot hét budapesti kerület vezeti. Vidéken Veszprém, Szekszárd és Eger tört az élre. Az elemzés szerint a jobbnak ítélt környezet az árakra is hat.

Az egészségügyi ellátást, az oktatási és munkahelyi lehetőségeket vizsgálva az Otthon Centrum (OC) már másodszor állította fel a magyar 20 ezer főnél népesebb városok és a fővárosi kerületek életminőség szerinti rangsorát. A listában a tavalyihoz képest néhány lényeges változás látható, de ez elsősorban módszertani alakítás következménye.

Mint Soóki-Tóth kiemelte: amennyiben a kapott eredményeket összevettjük a KSH által publikált, illetve az ingatlanközvetítő által mért lakásárakkal, nagyon hasonló a rangsor az életminőség mutató alapján felállítotthoz. Ez pedig arról árulkodik, hogy az ingatlanárakra komoly hatással vannak az életminőségi mutatók.

Vidéken most Veszprém, Szekszárd és Eger „életminőség-indikátora” bizonyult a legjobbnak, elsődlegesen azért, mert ezekben a városokban jutnak be leghamarabb a munkahelyükre az emberek (a maximumhoz viszonyítva etekintetben 96-99 százalékos volt az eredmény). Az előző évi rangsorban kiemelt Pécs, Szeged és Debrecen helyzete – írta közleményében az OC – azért változott meg, mert a helyben dolgozók arányát az ingázási időre cserélték. Ez pedig a nagyobb városokban hátrányt jelent, de persze nem elhanyagolható szempont az életminőség szempontjából.

A megyei jogú városok egyébként nagyjából azonosan szerepeltek, lemaradt viszont Érd és Hódmezővásárhely. Ezekben a városokban az egészségügyi, oktatási lehetőségeket pontozták le, de Hódmezővásárhelyen az is számított, hogy az ideáramló népesség aránya is kisebb.

Viszi a pálmát Budapest

Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője hangsúlyozta: az első hét helyen továbbra is a főváros kerületei szerepelnek. Az abszolút nyertes pedig az első és az ötödik kerület. A számított rangsor végén néhány külső pesti kerület áll. Elsősorban azért, mert a XVII., XVIII., XXI., és XXIII., kerületekből a munkahelyükre igen sokat utaznak az ott lakók, valamint a belvárostól való távolság miatt kevésbé vonzó migrációs célpontok.

Az agglomerációban Budaörs és Dunakeszi értékei a legjobbak, amihez a felsőfokú végzettségűek aránya és a településre vándorlók száma játszott nagy szerepet. A Pest megyei települések között egyébként éppen az előbbiek a legfőbb differenciáló tényezők. A két mutató értékei jellemzően Északnyugatról Délkelet felé haladva csökkennek.

A jobb életminőséget kínáló környezetért Soóki-Tóth szerint az emberek többet hajlandóak fizetni, az ingatlanárak tehát a jobb körülményeket biztosító várásokban magasabbak, és a vándorlási mérleg is pozitív. Közepesen erős kapcsolat tárható fel a választott életminőségi mutatók összesített értéke és az ingatlanárak között, míg mérsékelt kapcsolat van a vándorlás és a minőségi mutatók eredményei között. Ez utóbbi oka, hogy a felmérésben a városokat hasonlította össze az OC, míg a vándorlási statisztikában megjelenik a falvakból a városok felé irányuló vándorlás is, ami miatt ez az összevetés kevésbé releváns (a mutató szerint kevésbé vonzó városok is vonzóak az adott régió falvaiban élő, aktív korosztály számára).

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: lakás, ingatlan, életminőség, lakásárak