A volt elnök szerint engedett a nyomásnak a KSH

Mellár: még a szocializmusban is hihetőbbek voltak a statisztikák

Fotó: Azenpenzem illusztráció (AI)

2025. szeptember 8. Nem csak laikusok, de a szakemberek is mind gyakrabban fogadják kétkedve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett adatokat. Mellár Tamás közgazdász, a KSH korábbi elnöke (jelenleg országgyűlési képviselő) az Azénpénzemnek elmondta: a hivatalos statisztika még a szocializmusban is megbízható, szakmailag megalapozott számokat adott ki, a hatalom legfeljebb titkosította, ami neki nem tetszett, most azonban nem ez a helyzet.

Többször támadtak már kétségek a KSH által közzétett hivatalos adatok valóságtartalmával kapcsolatban. Ezek tipikusan felmerültek a kereseti statisztikák vagy a szegénységi jelentések kapcsán. Utóbbinál nagyon úgy tűnt, hogy tetten is érték a hivatalt, amely – mint egy tudományos elemzés bebizonyította – évek óta olyan szegénységi adatokat közölt, amelyek felvetik a szakmai tévedés vagy a manipuláció lehetőségét.

Mellár Tamás közgazdászt, a KSH korábbi elnökét (jelenleg országgyűlési képviselő) arról kérdeztük, hogy konkrétan mit lehet kifogásolni a hivatalos statisztikában. Mint elmondta, már a szocialista rendszerben is bizonyos autonómiát harcolt ki magának a KSH, ahol olyan, a hatalom által üldözött, de legalábbis nem-szeretem emberek is dolgozhattak, mint Bibó István vagy Andorka Rudolf. Mindig megbízható, szakmailag megalapozott számokat adtak ki a kezük közül, s a hatalom legfeljebb titkosította a neki nem tetsző statisztikákat.

Megjelentek az önkényes lépések?

A KSH a rendszerváltást követően is megtartotta legendásan nagyon jó renoméját, kiváló volt a szakember-gárdája, s módszertani kérdésekben a magyar kutatók tevékenységét a nemzetközi színtéren is gyakran elismerték. Az orbáni rendszerben azonban egyértelmű törekvés, hogy a teljes államapparátust maga alá gyűrje, a független nemzeti intézményeket, mint a KSH is, a saját szolgálójává tegye. A statisztikai hivatal pedig – jelentette ki a szakember – engedett ennek a nyomásnak.

A KSH-nál a régi motorosok helyére – hívta fel a figyelmet Mellár Tamás – a feladatra, az elvárások teljesítésére szegődő emberek kerültek. Sokatmondó az is, hogy létrehoztak egy új elnökhelyettesi posztot, a kommunikációért felelősét. A KSH PR-tevékenyégéhez sorolható, hogy ma már a valós tényeket nem fedő pozitív kicsengésű címeket adnak, mondván az emberek úgyis csak a címekig jutnak el az olvasásban.

Mellár úgy ítéli meg, hogy részint a módszertannal „játszanak, maszatolnak”. A kívánt cél érdekében elkezdtek önkényesen használni visszaszámolásokat, visszatekintő éveket, adatokat. A már említett szegénységi statisztika pedig arra példa, hogy megtettek olyat is, amit korábban soha: konkrét adatokat hamisítottak, illetve tettek a statisztikába. Amikor a botrány – az említett tudományos elemzés nyilvánosságra hozatala után – kirobbant, a KSH elintézte azzal, hogy revízió alá vonta az adatokat. A felelősökről és az okokról persze nem szól a fáma. Így a bizalom nagyon megcsappant a KSH iránt – vonta le a volt elnök a következtetést.

„Felfújják” a növekedést, rángatják az inflációt

Egy további – általában nem emlegetett – példát is felhozott a véleménye alátámasztására. Ez pedig a GDP deflátor számítása, amelynél a KSH többször is hibázott, illetve trükközött a módszertannal annak érdekében, hogy magasabbnak mutassa ki a nominális GDP-t. Ez ugyanis jótékonyan hat az adósság-GDP hányadosra, ami – hogy az adósságráta 72 százalékról már 76 fölé ment – borzasztóan számít. Az újabb adósságfelvételek mértékét pedig Mellár szerint úgy próbálják csökkenteni, hogy felfújják a nominális GDP-t.

De a KSH volt elnöke mondott egy másik – az inflációt érintő – példát is, mégpedig egy ellenkező előjelűt. A KSH legfrissebb inflációs jelentésében a vezetékes gáz árának jelentős, 10,9 százalékos emelkedése megdobta az inflációt, ami szerinte két dolog miatt is érdekes. Részint azért, mert nyáron jönnek ki ezzel (van egy két hónapos eltolódás), másrészt a számítási mód miatt. A hivatal ugyanis a vezetékes gáz esetében úgy számolja a fogyasztói ár változását, hogy a változatlan rezsicsökkentett mennyiség árát és a változó piaci áron számolt mennyiség mozgó árát nézi, s abból számol súlyozott átlagárat. Ezzel befolyásolni tudják a jövedéki termékek jövedéktartalmának a nagyságát, hiszen például az üzemanyagnak is inflációkövető a jövedéki adótartalma – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Ha a lakossági fogyasztás valamekkora része átcsúszik a piaciba, akkor magasabb lesz az átlagár, a mögöttünk hagyott tél pedig hidegebb volt, ezért magasabb volt a fogyasztás, s ez köszön vissza az adatban, miközben – hangsúlyozta Mellár – egyik ár sem nőtt, de a KSH szerint mégis. Az egész – szögezte le – elszakadt a valóságtól, pedig azt kellene tudni megragadni és mérni. Ebben az esetben szerinte inkább az MVM adatbázisára kellene alapozni a lakosság által fizetett árat illetően.

Szerző: N.Vadász Zsuzsa
Címkék: statisztika, KSH, infláció, keresetek, szegénység, GDP, Mellár Tamás