Már az ingatlanpiacra zúdul a vagyon, de devizába is mehet

Menekül a pénz a Prémium Magyar Állampapírból

Fotó: Bencze-Kiss Kata

2025. február 28. Másfél hónap alatt több mint 400 milliárd forint távozott Prémium Magyar Állampapírból – derül ki az ÁKK legfrissebb adataiból. A pénz egy részét a kifizetett kamatokkal együtt más állampapírba tették a megtakarítók, azonban így is alig nőtt a lakossági állampapír-állomány. Összességében közel 200 milliárd forint zúdult ki, a gazdagok pedig az ingatlanpiacra öntötték ennek egy részét. A vagyonosok közül sokan még kivárnak, de ha az állam nem emel kamatot, deviza alapú befektetésekbe menekülhet a tőke.

Szabályosan menekültek a megtakarítók a Prémium Magyar Állampapírból: tavaly december végén 6961 milliárd forintot tartottak a korábban nagyon népszerű állampapírban, ám február közepére 412 milliárd forinttal 6549,11 milliárdra fogyott az állomány – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatait vizsgálva.

Összességében azonban 47 milliárd forinttal 11310 milliárd forintra nőtt január végére lakossági állampapírok állománya 2024. december vége óta – írta az ÁKK a havi monitoring jelentésében. A február 17-i adatok szerint pedig már 123 milliárdos a növekmény az év eleje óta, így az állomány 11385,37 milliárd forintra emelkedett.

Sok százmilliárdos kamatfizetés

Közben az állam kamatot is fizetett januárban, 253 milliárd forintot a 2033/I PMÁP után. A Babakötvények esetében mintegy 31 milliárd forintot tett ki a kamatfizetés február elején, ami rögtön Babakötvénnyé konvertálódik, így az év eleje óta tapasztalható 45 milliárdos növekményből 31 milliárd volt a kamatfizetés, 14 milliárd pedig a befizetés, ezzel 440 milliárdra nőtt az állomány.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban azt nyilatkozta, hogy február 4-ig 315 milliárd forint kamatot fizettek lakossági állampapírra (ebben a Babakötvény is benne lehetett), a 123 milliárd forintos állománynövekedést figyelembe véve így 192 milliárd forint áramlott ki állampapírból.

Állampapírcsere, pénzkivét

A pénz persze vegyesen mozgott. A PMÁP papír kamata a kamatkifizetés után 3,95-5,2 százalékra zuhan a sorozattól függően (erről itt írtunk cikket, táblázatba szedve a kamatváltozást), így nem véletlenül váltják vissza sokan, akár kamatforduló előtt is. A 2033/I kamata például 3,95 százalékra esett.

A visszaváltott papírok egy része másik állampapírba megy, így a FixMÁP állománya december vége óta 475 milliárd forinttal nőtt, a Bónusz Magyar Állampapír állománya pedig 100 milliárd forinttal emelkedett.
A kamatkifizetések egy része mehetett diszkont kincstárjegyekbe is, és az is elhangzott már, hogy a pénz egy része ott dekkol a kincstári számlákon, egyelőre az ihletre várva, hogy mibe is fektessék be.

Berobbant az ingatlanpiac

Még ha 192 milliárd nem is ömlött az ingatlanpiacra, az látható, hogy jelentős vagyon jelent meg ott. Az OTP Ingatlanpont ezen a héten tartott évindító sajtótájékoztatóján az derült ki, hogy az állampapír kamatfizetése és a lejáró állományok, valamint az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás lakásra fordíthatóság önmagában 10-15 ezerrel növelheti 2025-ben az ingatlanpiaci tranzakciók számát. A fővárosban már minden harmadik adásvétel – mondta el Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője – befektetési célú vásárlás. Országosan ez az arány 25 százalék. Egyes ingatlanoknál már licit is kialakult. A februári adatok szerint a kiemelten népszerű, befektetésnek ideális területeken, illetve a fővárosban a 20 százalékot is elérheti a drágulás.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig egy tegnapi konferencián szinte büszkélkedve mondta: „beigazolódott, amit vártunk, a lakáspiacon őrület és iszonyú kereslet van”. Ezzel nyilvánvalóvá téve, amit amúgy is tudtunk, hogy a kormány tudatosan gerjeszti tovább az amúgy is maga által teremtett lakhatási válságot. Szerinte az állampapírokból kijövő pénz „lényegében a lakáspiacra megy”.

Ha nem lesz kamatemelés, kimenekítik a pénzt állampapírból?

Karagich István, a magyar privátbanki piacelemző cég, a Blochamps Capital ügyvezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy ha az állam nem ad megfelelő ajánlatot a befektetőknek – mert a jelenlegi állampapír kamatszint nem az –, akkor a vagyonosok hatalmas összegeket vonhatnak ki a lakossági állampapírokból.

A kérdés nem az átlagos, kisösszegű megtakarítókon van, a PMÁP birtokosok közel 65 százaléka, több mint 350 ezer ember 10 millió forint alatti állampapír-vagyonnal rendelkezik. Az ő esetükben nem várható érdemi elfordulás az állampapíroktól, mert számukra a Magyar Államkincstárban ingyenesen vezetett számlákon lévő pénz biztonsági tartalékként, s nem hozamoptimalizáló eszközként funkcionál. Ám ezek az ügyfelek a PMÁP-állománynak mindössze 18 százalékát birtokolják. A kérdés az, hogyan döntenek a privátbanki ügyfelek. A Blochamps korábbi számítása szerint a 100 millió fölötti állampapír-állománnyal mindössze az ügyfelek 1,45 százaléka bír, ám ez a szűk réteg a teljes PMÁP portfolió közel 24 százalékát birtokolja, ráadásul a leggazdagabb 5 százalék teszi majd zsebre idén a PMÁP kifizetések háromnegyedét – derül ki a társaság sajtóközleményéből.

Karagich István szerint a januári állampapír-visszaváltási adatok kedvező eredményei alapján még korai volna következtetéseket levonniuk az ÁKK szakembereinek. Ez ugyanis inkább a kivárásnak tudható be. A vagyonosok egy része még a további kifizetésekre vár, másrészt a gyenge forint árfolyam sem sarkallta őket a vagyon átváltására. A mostani kedvezőbb, 400 forint körüli euró szint viszont (aminek elérésében Karagich szerint az MNB-nek is szerepe volt) mellett akár 1500-2000 milliárd forintnak kereshetnek az állampapírok helyett deviza-alapú befektetést a korábbi tulajdonosok 2025 első félévében.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: állampapír, PMÁP, ÁKK, Államadósság Kezelő Központ, Prémium Magyar Állampapír, FixMÁP, kamat, ingatlan, deviza