Száz forintonként tizenkettőt bukhatnak a dolgozók
2012. október 18.
A gazdasági miniszter tegnap bejelentett újabb csomagjának egyik eleme a béren kívüli juttatások adóterhének növelése. Arról, hogy ez mekkora változást is jelent, mintha némi számháború alakult volna ki. Áttételesen arra következtethetünk, hogy mintegy 330 milliárd forintot érinthet az intézkedés.
Az újabb „csomag” keretében Matolcsy György gazdasági miniszter (képünkön) bejelentette, hogy a béren kívüli juttatások után az egészségügyi hozzájárulást 10-ről 27 százalékra emelik. Ebből 40 milliárd forintos bevételt remélnek. Kalkulációink szerint ez úgy jöhet össze, hogy jelenleg mintegy 330 milliárd forintot fizetnek ki a cégek a cafeteria keretében. A számítást némiképp nehezíti viszont, hogy a munkáltatói szervezetek képviselői és a miniszter eltérő mértékű adóteherről beszéltek. Matolcsy szerint a munkáltatóknak száz forintonként ezentúl nem a mostani 24, hanem 34 forintot kell fizetniük. Valójában most 30,94 százalékos az adóteher. A szuperbruttó kivezetése után (amennyiben persze ezt az adótörvényekben is átvezetik, ahol még a korábbi módosítás után is bennmaradt a cafeteria adóalapjának 1,19-szeres szorzója) 43 százalék lesz a teher. A bérhez képest így alaposan csökken az adóelőny. (A cikk a megtakarítási rovat része.)
Persze a másik oldal sem boldog. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke, Pataky Péter kifejezetten a béren kívüli juttatások várható felszámolásáról beszél. Ami ha elmarad, azt a részt nem fogják a munkavállalók bérben megkapni. Véleménye szerint ezzel az intézkedéssel tömegeknek fog csökkenni a jövedelme. Hozzátette, hogy nem lesz belőle állami bevétel sem, mert ha a munkáltatók nem adják a cafetériát, nem lesz utána költségvetési befizetés sem, vagyis ezzel az intézkedéssel "lyukra fut a kormány". Mindezt azzal támasztotta alá, hogy nem kedvezményes juttatások - például étkezési és ajándék utalványok - adóterhe eddig is 51 százalék volt, utóbbiakat azonban a munkáltatók általában nem adták, éppen azért, mert drága. A tervezett adóemeléssel az eddig kedvezményes juttatások adója is 51 százalék fölé emelkedik (szuperbruttóval számolva – a szerk.), amivel véleménye szerint "megölik" az Erzsébet utalványt és a SZÉP kártyát is.
Az OTP Pénztárszolgáltatónál portálunk érdeklődésére elmondták: arra számítanak, hogy a költségeiben kedvezőbb és a munkavállalók körében népszerű béren kívüli juttatásokat a munkáltatók keresni és használni fogják jövőre is. Mint megjegyezték, 2012-ben a növekvő közterhek ellenére is várakozásokon felül teljesített például a SZÉP kártya. A pénztárak többségénél egyáltalán nem akartak beszélni erről a kérdésről. Érzékelhetően még reménykednek abban, hogy valahogy sikerülhet túlélni ezt a helyzetet. A cégek lehetséges hozzáállása azonban érzékelhető abból, amit az azenpenzem.hu-nak Bába-Szabó Magda, a Generali emberi erőforrás és kommunikációs igazgatója mondott: egy növekvő gazdaságban a legtöbb vállalatnál természetesen nagyobb fedezet áll rendelkezésre a bőkezűbb javadalmazáshoz, valamint a munkatársak nagyobb fogyasztási hajlandóságához is élénkebb béren kívüli juttatási politika illeszthető. Ennek megfelelően – derült ki szavaiból – a Generalinak is át kell majd tekintenie a meghirdetett új csomag tükrében saját javadalmazási rendszerét.
Címkék: cafeteria, béren kívüli juttatás, adó, szigorítás, szuperbruttó, pénztárak
Mennyibe is kerül majd a cafeteria?
Fotó: Kovács Tamás, MTI
Az újabb „csomag” keretében Matolcsy György gazdasági miniszter (képünkön) bejelentette, hogy a béren kívüli juttatások után az egészségügyi hozzájárulást 10-ről 27 százalékra emelik. Ebből 40 milliárd forintos bevételt remélnek. Kalkulációink szerint ez úgy jöhet össze, hogy jelenleg mintegy 330 milliárd forintot fizetnek ki a cégek a cafeteria keretében. A számítást némiképp nehezíti viszont, hogy a munkáltatói szervezetek képviselői és a miniszter eltérő mértékű adóteherről beszéltek. Matolcsy szerint a munkáltatóknak száz forintonként ezentúl nem a mostani 24, hanem 34 forintot kell fizetniük. Valójában most 30,94 százalékos az adóteher. A szuperbruttó kivezetése után (amennyiben persze ezt az adótörvényekben is átvezetik, ahol még a korábbi módosítás után is bennmaradt a cafeteria adóalapjának 1,19-szeres szorzója) 43 százalék lesz a teher. A bérhez képest így alaposan csökken az adóelőny. (A cikk a megtakarítási rovat része.)
A korábbi szigorítás alapján az valószínűsíthető, hogy a munkavállalók száz forintonként tizenkettőt buknak az adóemelés miatt. A cégek ugyanis keretben gondolkodnak. Kérdés, hogy az egyéb intézkedések, a gazdasági növekedést érő pofon miatt rosszabb kilátásokkal szembesülő vállalatok nem a béren kívüli juttatások megnyirbálásával reagálnak-e majd egyébként is (mint arra szintén volt példa). A másik veszély, hogy a dolgozók kérik inkább bérként a pénzt (mégha az kevesebb lesz is). Az már most biztos, hogy a változtatásokat legjobban az amúgy sem túl jó helyzetben levő önkéntes nyugdíjpénztárak sínylik meg.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI-nek elmondta, hogy a cafeteria drágítása jelentősen rontja a munkaadók tárgyalási pozícióját a héten megkezdett bértárgyalásokon. Kifejtette: az alacsony keresetűeknél akár a nettó bér 10 százalékát is elérheti a cafetéria, a változással ezért épp ők járnak rosszul. A munkáltatóknak szerinte "nagy pofon" az adókulcs emelése, mert így már nem éri meg béren kívüli juttatást adni dolgozóiknak. Erről a kérdésről Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke is hasonlóan vélekedett.Persze a másik oldal sem boldog. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke, Pataky Péter kifejezetten a béren kívüli juttatások várható felszámolásáról beszél. Ami ha elmarad, azt a részt nem fogják a munkavállalók bérben megkapni. Véleménye szerint ezzel az intézkedéssel tömegeknek fog csökkenni a jövedelme. Hozzátette, hogy nem lesz belőle állami bevétel sem, mert ha a munkáltatók nem adják a cafetériát, nem lesz utána költségvetési befizetés sem, vagyis ezzel az intézkedéssel "lyukra fut a kormány". Mindezt azzal támasztotta alá, hogy nem kedvezményes juttatások - például étkezési és ajándék utalványok - adóterhe eddig is 51 százalék volt, utóbbiakat azonban a munkáltatók általában nem adták, éppen azért, mert drága. A tervezett adóemeléssel az eddig kedvezményes juttatások adója is 51 százalék fölé emelkedik (szuperbruttóval számolva – a szerk.), amivel véleménye szerint "megölik" az Erzsébet utalványt és a SZÉP kártyát is.
A pénztárak még reménykednek
Az OTP Pénztárszolgáltatónál portálunk érdeklődésére elmondták: arra számítanak, hogy a költségeiben kedvezőbb és a munkavállalók körében népszerű béren kívüli juttatásokat a munkáltatók keresni és használni fogják jövőre is. Mint megjegyezték, 2012-ben a növekvő közterhek ellenére is várakozásokon felül teljesített például a SZÉP kártya. A pénztárak többségénél egyáltalán nem akartak beszélni erről a kérdésről. Érzékelhetően még reménykednek abban, hogy valahogy sikerülhet túlélni ezt a helyzetet. A cégek lehetséges hozzáállása azonban érzékelhető abból, amit az azenpenzem.hu-nak Bába-Szabó Magda, a Generali emberi erőforrás és kommunikációs igazgatója mondott: egy növekvő gazdaságban a legtöbb vállalatnál természetesen nagyobb fedezet áll rendelkezésre a bőkezűbb javadalmazáshoz, valamint a munkatársak nagyobb fogyasztási hajlandóságához is élénkebb béren kívüli juttatási politika illeszthető. Ennek megfelelően – derült ki szavaiból – a Generalinak is át kell majd tekintenie a meghirdetett új csomag tükrében saját javadalmazási rendszerét.
Címkék: cafeteria, béren kívüli juttatás, adó, szigorítás, szuperbruttó, pénztárak
