A nyugdíjak középértéke a hivatalos átlagnál 22 ezerrel kevesebb

Mennyire kedvez a kormány a nyugdíjasoknak?

Nyugdíjra várva: lehetnek meglepetések
Fotó: Latzer Anna

2024. március 11. Sohasem volt annyira magas a nyugdíjak középértéke és a hivatalos átlaga közötti különbség, mint az idén. Borítékolható, hogy ez a jövőben tovább nő majd. jelenleg több mint 1,2 millióan kapnak havonta 190 ezer forintnál csekélyebb összeget.

Az idén, a januári emelést követően a KSH friss adatai szerint az átlagnyugdíj közel 212 ezer forint lett. A medián (amennyinél ugyanannyian kapnak többet, mint amennyien kevesebbet) ennél 22 ezer forinttal alacsonyabb összeg. Mint az Azénpénzem.hu kiszámolta: jelenleg több mint 1,2 millióan kapnak havonta 190 ezer forintnál csekélyebb juttatást. Sohasem volt annyira magas a nyugdíjak középértéke és a hivatalos átlaga közötti különbség, mint az idén (igaz, nem régóta ismerhetjük meg a medián számokat).

Borítékolható persze, hogy az eltérés a jövőben tovább nő majd. Ezt tulajdonképpen beépíti a nyugdíjemelési szisztéma. A nyugdíjasok legnépesebb csoportja 2015-ben 60-80 ezer forint havi ellátást kapott (ilyen bontásokról már régóta nem tudunk tájékozódni, ezeket a statisztikákat ugyanis megszűntette a kormány). Már akkor is akadtak, akik 300 ezer forint feletti összeget kaptak. A százalékos mértékű évközi emelések pedig összegében még jócskán meg is növelik az eredetileg is igen jelentős eltérést.

Az Azénpénzem.hu számítása szerint, akinek 2015-ben 70 ezer forint volt a nyugdíja, az idén az inflációs emeléseket figyelembe véve nem egészen 112 ezret kap kézhez. Ez az összeg, amiből hónapról hónapra meg kell élniük az idősebbeknek. Az akkori 300 ezer forint viszont időközben (ebben az alacsonyabb összeggel egyezően a költségvetési törvényből következő januári és a drágulás miatti évközi emeléseket is figyelembe vettük) majdnem 480 ezerre hízott. Ennyiből azért manapság is elég kényelmesen ki lehet jönni.

Előnyben a frissnyugdíjasok

Csak az összehasonlítás érdekében kiszámoltuk, hogy a 2015-ben 300 ezer forintos bér az évenkénti korrekció alapján mekkorát nőtt. Ez az idén majdnem 710 ezer forint lenne. Itt fontos a feltételes mód, hiszen az egész csupán elméleti számítás, ami arra szolgálhat, hogy kiderüljön: a kormány a régieknél sokkal bőkezűbb a frissnyugdíjasoknál. A számok értékeléséhez persze az egész metodikát is érdemes tudni.

A nyugállományba vonulás előtti kereseteket minden évben a béremelkedés mértékével átszámítják. Ezt hívják valorizációnak. Az évenkénti korrekcióhoz hirdeti ki a kormány minden év márciusában a szorzószámot. Az így kijött összeg azonban csak azoknál jelenti egyben a nyugdíjat is, akik legalább 50 éves szolgálati viszonyt tudnak felmutatni. A minimális 15 év szolgálati viszonyhoz 0,43 szorzószám tartozik. Ez azt jelenti, hogy ha például 250 ezer forintra jön ki az átlagbér, akkor a megállapított nyugdíj mindössze 107,5 ezer forint. Hosszabb szolgálati idő és akár csak elfogadható bejelentett bér esetén azonban a frissnyugdíjasokat járandóságuk megállapítása után az elmúlt években határozottan kellemes meglepetés érhette.

Változások (%)
Év	Reál- kereset	Bruttó kereset	Nyugdíjhoz szorzó
2015.	4,4	4,3	3
2016.	7,4	6,1	4,2
2017.	10,3	12,9	7,9
2018.	8,3	11,1	12,9
2019.	7,7	11,3	11,3
2020.	6,2	9,8	11,4
2021.	3,4	9,7	8,7
2022.	2,6	18,1	17,5
2023.	-2,9	14,2	?
Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés

Tévhit egyébként, hogy a korrekció az infláció ellentételezése. Érthető, hogy sokan vélik így, hiszen a nyugdíjtörvényben is valorizációt írnak, ez a szó pedig a pénz értékének csökkenése által okozott veszteségeknek kiegyenlítésére alkalmazott folyamatot jelöl. Valójában a kormány (mivel nem svájci indexálást használ) csak a béremelések mértékét veszi figyelembe.

A nyugdíjtörvény szerint (1997. évi LXXXI. törvény 101. §) az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a növelés mértékét a Központi Statisztikai Hivatal által utoljára közzétett adatok alapulvételével minden év márciusában kell kormányrendeletben meghatározni. Bár sokan veszik készpénznek, hogy az idén a KSH statisztikájában szereplő 14,2 százalék válhat szorzóvá, ez – mint azt a mellékelt táblázat számai is mutatják – nem feltétlenül lesz így. Valójában ugyanis a mértékről a kormány úgy dönt, ahogy akar.

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: nyugdíj, nyugdíjas, KSH, statisztika, átlagnyugdíj, medián, frissnyugdíjas, valorizáció, infláció