Az egyes termékek ára között boltonként két és félszeres is lehet a különbség

Mennyire védhető ki a drágulás?

Nem mindegy, mi kerül a kosárba

2022. január 17. Úgy tűnik, a megugrott infláció tartósabban is velünk maradhat (még a néhány cikkre bevezetendő stoppolt ár mellett is). Az Azénpénzem.hu a KSH hivatalos áraival számolva modellezett két vásárlói kosarat, amiből kiderült, a drágulás ugyan teljesen nem úszható meg, de alkalmazkodással a mértéke csökkenthető.

Minden várakozással szembemenve a decemberi infláció elérte a novemberi csúcsot, vagyis 7,4 százalék volt. A áremelkedés várt lassulásának elmaradását az elemzők az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek meglepően jelentős drágulásával magyarázzák. Közben az úgynevezett maginfláció a novemberi 5,3 százalékról decemberre 6,4 százalékra emelkedett.

Az elemzők többsége látja úgy, hogy az inflációra kockázatot jelentenek a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, a lakosság többletjövedelmei miatt várható keresletélénkülés is. A kormány tehát – tesszük már mi hozzá – miközben „vészintézkedik” (igen meglepő módon árstoppol), ezerrel fűti a drágulást.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője hangsúlyozta, hogy az erőteljes inflációs nyomást alátámasztja az is, hogy a változékony élelmiszer- és energiaárak, valamint a hatósági árak nélkül számolt maginfláció ilyen jelentősen gyorsult. A mostani kilátások alapján Németh 5,5 százalékos éves átlagos inflációra számít 2022-ben. Az ING jelenlegi előrejelzésében 5,6-5,7 százalékos idei drágulás szerepel. A vártnál jóval szélesebb körű és meredekebb áremelkedések hatására a Takarékbank az idei inflációs várakozását 5 százalékról 5,5 százalékra emelte.

Kosaranként igen nagy az eltérés

A fogyasztókat persze elsősorban nem az ilyen (önmagukban azért elég elborzasztó) prognózisok érdeklik, hanem az, miként tudják saját családi költségvetésükből a legtöbbet kihozni. A KSH átlagáras adatait felhasználva összeállítottunk két kosarat. Az ezek közötti eltérés önmagában is jól mutathatja, mekkora különbség lehet attól függően, melyik család mit vesz. Megjegyezzük – mint az a mellékelt táblázatból is megítélhető – mindkét kosár meglehetősen alapvető élelmiszerekből áll, így a kialakított mixek egyáltalán nem életszerűtlenek.

Decemberi elméleti kosarak
Termék	2020.	2021.	Termék	2020.	2021.
Csirkecomb 1 kg	650	774	Sertéscomb 1 kg	1450	1410
Gépsonka 10 dkg	285	297	Párizsi 10 dkg	193	192
Tej 2,8% 1 l	263	300	Narancslé 1l	467	481
Tejföl 20% kicsi	170	202	Gyümölcsjoghurt 125-150 g	140	151
Trappista sajt 10 dkg	195	221	Olasz felvágott 10 dkg	207	210
Liszt 1 kg	178	223	Rizs 1 kg	419	441
Margarin 200-250 g	268	341	Sertészsír 400-500 g	460	483
Kenyér 1 kg	373	450	Zsemle 5 db	150	170
Spagetti 4 tojásos 500 g	398	455	Háztartási keksz 0,8-1 kg	634	671
Tojás 10 db	442	491	Tojás 10 db	442	491
Krumpli 2 kg	426	532	Zöldpaprika	886	833
Konzervkukorica	339	387	Mirelit hasábbburgonya	548	591
ÖSSZESEN	3987	4673	ÖSSZESEN	5996	6124
Változás	17,2 %		Változás	2,1 %
Forrás: KSH adatokból Azénpénzem.hu gyűjtés és számítás

A KSH persze átlagárakat közöl, ami önmagában is félrevezető lehet. Tavaly ősszel feltérképeztük, hogy körülbelül 20 terméket mennyiért vehettünk meg a különböző boltokban. Egyes cikkek ára között pedig két és félszeres különbség is akadt. Az ugyanazokat tartalmazó kosarak között pedig boltonként az átlagos eltérés is megközelítette a 40 százalékot.

A vevők tehát a termékek és a boltok közötti válogatással is ügyelhetnek pénzükre (nem véletlenül látni sokszor akciós újsággal felvértezett vevőket). A legrosszabb helyzetben azok vannak, akiknek – például, mert kistelepülésen laknak, és nincs autójuk vagy pénzük a benzinre, de akár menetjegyre – egyáltalán nem adatik meg a választás lehetősége.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: infláció, drágulás, élelmiszer, statisztika, KSH, elemzők, boltok