Most éppen a tőzsdére terelnék a pénzünket
2026. január 20.
A gazdaságpolitika rendre rácsodálkozik arra, hogy milyen hatalmas összeg hever lekötetlenül a bankszámlákon és otthon készpénzben a befőttesüvegekben, amivel rögtön kezdene is valamit. Ez persze nem olyan egyszerű, mert a mostani helyzet is éppen a gazdaságpolitikának köszönhető: a bankok alig fizetnek valamit a lekötött betétekre, jellemzően az állam ad csak látható kamatot a pénzünkre. És már az is kevés.
A Budapesti Értéktőzsde 2025-ös évnyitó, múlt héten tartott sajtóeseményén Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegybanki számítások szerint jelenleg körülbelül 24 ezer milliárd forint hever a magyar háztartásoknál készpénzben vagy látra szóló betétekben. Ez az összeg nagyobb, mint a tőzsdén forgó vállalatok teljes piaci értéke. Varga Mihály szerint ez hatalmas potenciál, amely jelenleg kihasználatlan. A jegybank célja, hogy a lakossági megtakarítások nagyobb része találjon utat a tőkepiacra – mondta a jegybankelnök az Index beszámolója szerint
Az MNB adatai szerint 2025. szeptember végén 6873 milliárd forint készpénzt tartott a lakosság, ezen kívül 2388 milliárdnyit devizában. Folyószámlán akkor 9628 milliárd forintja volt, ezen kívül – mint az Azénpénzem.hu több különféle statisztikából kiszámolta – mintegy 900 milliárd forintot tartott lekötött betétben. És külföldön is mintegy 2200 milliárd forint hevert.
Az Azénpénzem.hu-n hosszú évek óta írjuk, hogy hatalmas összegek hevernek parlagon, azonban ennek jelentős része a napi kiadásokra megy el, tartalékként szolgál a lakosságnak, és persze a hatalmas készpénzmennyiség mellett sem lehet elmenni szó nélkül. Itt ugyanis megjelennek az elsíbolt milliárdok is, amik házi páncélszekrényekben várakoznak.
Az állam kezdetben vonzó kamatokkal próbálta magához édesgetni a lakossági pénzeket, majd amikor nem sikerült a mesterterv, erőszakkal próbálkozott. Több fronton is támadt a kormány, 2023. július 1-jétől nemcsak 15 százalékos kamatadót, hanem 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetni a megtakarításainkra kapott kamat vagy elért hozam után, így összesen 28 százalékra nőtt a sarc. Az állampapírok hozamát vagy kamatát ugyanakkor nem csapolták meg, így továbbra is az a legvonzóbb ajánlat a megtakarítóknak. (Annak idején ez megihletette szerkesztőségünket, karikatúránkat itt találja.)
Most ugyan álmodozhat a jegybankelnök arról, hogy tőzsdére tereljék a lakossági pénzeket, de kellően cinikusan hangzik ez egy olyan volt kormányzati szereplő szájából, aki a magánnyugdíjpénztárak államosításakor Miniszterelnökséget vezető államtitkár volt (2010-2012 között) a második Orbán-kormányban. Akkor a kormány részéről az volt a vád, hogy a magánnyugdíjpénztárak „eltőzsdézték” a nyugdíjpénzt. (Ennek tizenötödik évfordulójáról, és a legfrissebb hozamokról legutóbb itt írtunk.)
Összességében az látszik, hogy az Orbán-kormányok az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan beavatkoztak a megtakarítási piacba, torzították azt az állam javára, extra adót fizettettek a bankokkal, ami miatt a betéti kamatok gyakorlatilag plusz nullán állnak. Bár a lakossági megtakarításnak egy része valóban állampapírba áramlott, a háztartások a készpénzről nem mondanak le, a folyószámlán lévő pénzt a láthatatlan kamatok miatt nem kötik le. A lakosság mindössze 2800 milliárd forintot tart tőzsdei részvényekben, és meglehetősen szűk az a réteg, amelyik ilyen befektetéssel él.
Mint megírtuk, a Blochamps becslése szerint a magyar lakosság 80–90 százaléka nem rendelkezik érdemi, szabadon mozgatható pénzügyi tartalékkal. A számlapénz számukra nem stratégiai kérdés, hanem túlélési egyensúly. Ez az oka annak, hogy a magas számlaegyenlegek nem fordulnak automatikusan befektetéssé. Egyelőre meglehetősen kétséges tehát, hogyan lehetne a tőzsdére csábítani ezeket a pénzeket.
Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés az allampapir.hu és az ÁKK adatai alapján
*2026.01.19-én a Magyar Államkincstárnál - azénpénzem.hu gyűjtés
Szerző: Lovas Judit
Címkék: állampapír, infláció, PMÁP, Prémium Magyar Állampapír, Bónusz, diszkont kincstárjegy, hozam, kamat, Varga Mihály, MNB, jegybank
Mennyit kapok a pénzemre?
Fotó: Bencze-Kiss Kata
A Budapesti Értéktőzsde 2025-ös évnyitó, múlt héten tartott sajtóeseményén Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegybanki számítások szerint jelenleg körülbelül 24 ezer milliárd forint hever a magyar háztartásoknál készpénzben vagy látra szóló betétekben. Ez az összeg nagyobb, mint a tőzsdén forgó vállalatok teljes piaci értéke. Varga Mihály szerint ez hatalmas potenciál, amely jelenleg kihasználatlan. A jegybank célja, hogy a lakossági megtakarítások nagyobb része találjon utat a tőkepiacra – mondta a jegybankelnök az Index beszámolója szerint
Az MNB adatai szerint 2025. szeptember végén 6873 milliárd forint készpénzt tartott a lakosság, ezen kívül 2388 milliárdnyit devizában. Folyószámlán akkor 9628 milliárd forintja volt, ezen kívül – mint az Azénpénzem.hu több különféle statisztikából kiszámolta – mintegy 900 milliárd forintot tartott lekötött betétben. És külföldön is mintegy 2200 milliárd forint hevert.
Az Azénpénzem.hu-n hosszú évek óta írjuk, hogy hatalmas összegek hevernek parlagon, azonban ennek jelentős része a napi kiadásokra megy el, tartalékként szolgál a lakosságnak, és persze a hatalmas készpénzmennyiség mellett sem lehet elmenni szó nélkül. Itt ugyanis megjelennek az elsíbolt milliárdok is, amik házi páncélszekrényekben várakoznak.
Kormányzati vágyálmak
Volt olyan is, amikor a kormány a készpénzállományt állampapírba terelte volna. Érdemes megemlékeznünk arról, hogy Nagy Márton még az MNB alelnökeként 2018 őszén arról beszélt egy konferencián, hogy jó lenne, ha a lakosság kezében levő készpénz lakossági állampapírba menne. Akkor 5000 milliárd forint készpénz volt a lakosság kezében. Ezután, 2019 júniusában vezették be az akkor nagyon sikeressé vált Magyar Állampapír Pluszt, ami hihetetlen mennyiségű megtakarítást vonzott, egy év alatt 2277 milliárd forinttal 8 ezer milliárd forintra nőtt a lakosság kezében lévő állampapír-állomány 2019 végére. 2025 szeptember végén 13 ezer milliárd forint volt az állomány, az elmúlt egy évben azonban gyakorlatilag stagnált. Az elmúlt években az is kiderült, hogy valójában a privátbanki ügyfélkör vagyona jelent meg itt, közben a készpénzállomány nemhogy nem csökkent, hanem nőtt is.Az állam kezdetben vonzó kamatokkal próbálta magához édesgetni a lakossági pénzeket, majd amikor nem sikerült a mesterterv, erőszakkal próbálkozott. Több fronton is támadt a kormány, 2023. július 1-jétől nemcsak 15 százalékos kamatadót, hanem 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetni a megtakarításainkra kapott kamat vagy elért hozam után, így összesen 28 százalékra nőtt a sarc. Az állampapírok hozamát vagy kamatát ugyanakkor nem csapolták meg, így továbbra is az a legvonzóbb ajánlat a megtakarítóknak. (Annak idején ez megihletette szerkesztőségünket, karikatúránkat itt találja.)
Most ugyan álmodozhat a jegybankelnök arról, hogy tőzsdére tereljék a lakossági pénzeket, de kellően cinikusan hangzik ez egy olyan volt kormányzati szereplő szájából, aki a magánnyugdíjpénztárak államosításakor Miniszterelnökséget vezető államtitkár volt (2010-2012 között) a második Orbán-kormányban. Akkor a kormány részéről az volt a vád, hogy a magánnyugdíjpénztárak „eltőzsdézték” a nyugdíjpénzt. (Ennek tizenötödik évfordulójáról, és a legfrissebb hozamokról legutóbb itt írtunk.)
Összességében az látszik, hogy az Orbán-kormányok az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan beavatkoztak a megtakarítási piacba, torzították azt az állam javára, extra adót fizettettek a bankokkal, ami miatt a betéti kamatok gyakorlatilag plusz nullán állnak. Bár a lakossági megtakarításnak egy része valóban állampapírba áramlott, a háztartások a készpénzről nem mondanak le, a folyószámlán lévő pénzt a láthatatlan kamatok miatt nem kötik le. A lakosság mindössze 2800 milliárd forintot tart tőzsdei részvényekben, és meglehetősen szűk az a réteg, amelyik ilyen befektetéssel él.
Mint megírtuk, a Blochamps becslése szerint a magyar lakosság 80–90 százaléka nem rendelkezik érdemi, szabadon mozgatható pénzügyi tartalékkal. A számlapénz számukra nem stratégiai kérdés, hanem túlélési egyensúly. Ez az oka annak, hogy a magas számlaegyenlegek nem fordulnak automatikusan befektetéssé. Egyelőre meglehetősen kétséges tehát, hogyan lehetne a tőzsdére csábítani ezeket a pénzeket.
A betéti kamatokat (forint, euró, dollár, svájci frank) itt kalkulálhatja.
Korábbi karikatúránkat itt találja.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
A lakossági állampapírok kamata 2026. január 19-én
| Állampapír neve | Futamidő | Éves kamat | Éves kamat számítása | Kamat változása |
|---|---|---|---|---|
| Euró Magyar Állampapír 2028/U | 4 év | 2,05% | 3 hónapos Euribor | Negyedévente |
| 2025.11.23 | ||||
| Bónusz Magyar Állampapír 2031/R2 | 6 év | 6,94% | 3 hónapos dkj-hozam + 0,75%, 2029.09.25-töl 1,00% | Negyedévente, 2025.12.25. |
| Prémium Magyar Állampapír 2035/I2 | 10 év | 6,00% | 2026.05.23-tól Infláció + 0,1% | 2025.10.01 |
| Kincstári Takarékjegy | 1 év | 5,50% | 2024.10.01 | |
| Kincstári Takarékjegy II. | 2 év | 6,00% | 2024.10.01 | |
| Fix Magyar Állampapír2030/Q5 | 5 év | 7,00% | végig fix | 2025.11.12 |
| Magyar Állampapír Plusz 2031/M1 | 5 év | 6,50-7,50% | EHM* 6,97% | 2026.01.05. |
| 1.évben | 6,50% | |||
| 2. évben | 6,75% | |||
| 3. évben | 7,00% | |||
| 4. évben | 7,25% | |||
| 5. évben | 7,50% | |||
| Nyomdai Magyar Állampapír Plusz | 5 év | 5,50%-6.75% | EHM* 6,23% | 2025.04.19 |
| Első 6 hónap | 5,50% | |||
| Második 6 hónap | 5,75% | |||
| 2. évben | 6,00% | |||
| 3. évben | 6,25% | |||
| 4. évben | 6,50% | |||
| 5. évben | 6,75% | |||
| Babakötvény 2033-43/S | 6,70% | Infláció + 3,00% | ||
| 2025.02.01 | ||||
| Babakötvény 2032/S | 6.70% | Infláció + 3,00% | 2025.12.01 |
Diszkont kincstárjegyek árfolyama és hozama*
| Dkj neve | Lejárat | Eladási árfolyam (%) | Eladási hozam (%) |
|---|---|---|---|
| D260318 | 2026.03.18. | 99,1102 | 5,67 |
| D260429 | 2026.04.29 | 98,4247 | 5,82 |
| D260624 | 2026.06.24 | 97,6333 | 5,63 |
| D260819 | 2026.08.19 | 96,7946 | 5,65 |
| D261028 | 2026.10.28. | 95,7690 | 5,66 |
| D261223 | 2026.12.23 | 94,9007 | 5,74 |
Szerző: Lovas Judit
Címkék: állampapír, infláció, PMÁP, Prémium Magyar Állampapír, Bónusz, diszkont kincstárjegy, hozam, kamat, Varga Mihály, MNB, jegybank
Kapcsolódó anyagok
- 2026.02.19 - Kiszámolta az MNB, mennyivel lettünk gazdagabbak
- 2026.02.06 - Miért adjuk a pénzünket ingyen a bankoknak?
- 2026.01.29 - Kiderült, mibe tették a pénzüket a magyarok
- 2026.01.20 - Nem hisz az átlagoknak? Például ezért lehet szkeptikus
- 2026.01.16 - Nagyot nő a Babakötvény kamata
- 2026.01.13 - Kiderült, mekkora lett a 2025-ös infláció
- 2025.12.12 - Ezermilliárdot szedne be tőlünk az állam
- 2025.12.10 - Kiemelkedő kamatot fizet a Gránit új prémium számlája
- 2025.10.21 - Már egy éve változatlan az alapkamat, és ez még sokáig így is marad
- 2025.10.15 - Így fizetnek a legújabb állampapírok
- 2025.09.30 - Ma kapható utoljára a legtöbbet fizető állampapír
- 2025.09.25 - Kamatot emel és csökkent is az állam
- 2025.09.25 - Nyoma sincs az új állampapírnak
- 2025.07.31 - Új állampapírral csalogatnák vissza a lakosságot
További kapcsolódó anyagok
