Több szomszédos ország már elhúzott mellettünk

Mennyit keres a magyar?

Fotó: Azénpénzem

2016. április 26. A korábbi lemaradás után már többet tudnak vásárolni átlagbérükből a magyarokhoz képest a szlovákok és az észtek is. Románia hátrányának felét tudta öt év alatt behozni. A statisztikát most a cafeteria „béresítésével” lehet majd javítani. Ez azonban a strukturális problémákon aligha segít. Feltérképeztünk, hogy a különböző ágazatokban miként alakultak az átlagkeresetek.

Sokan lázba jöttek a cafeteria „készpénzesítésének” kilátása miatt. Azt még mindig nem tudjuk, hogy ezt pontosan miként akarja kivitelezni a kormány, de sokan már szinte költik a remélt plusz jövedelmet. Röpke felmérésünk alapján nagyon népszerű lehet a kettős bérrendszer. Még az is örül neki, aki valójában várhatóan egyetlen fillérrel sem keres többet majd. Sokan úgy vélik ugyanis, hogy a béren kívüli juttatás nem része a fizetésüknek, míg a remélt plusz akkor is az, ha utána nem jár táppénz vagy nyugdíj. A kormány szép reálbér-emelkedéssel büszkélkedhet, hiszen az előbbi szemléletet tükrözik a statisztikák is.

A javulásra szükség is lehet, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján egy nemrégiben megjelent tanulmányból ugyanis kiderül, hogy sorra húzhatnak el mellettünk a térség országai. A szerző feltérképezte, hogy a különböző államok átlagosan kereső dolgozói mennyivel tudnak többet – vagy kevesebbet – vásárolni bérükből, mint a magyarok.

Mint kiderült: a román bérszínvonal 2003-ban csupán a fele volt a magyarnak. Öt év alatt azonban ennek a lemaradásnak majdnem a felét behozták, és 2008 óta is csökken a különbség. Az észt bérek az 1995-ben mért 67 százalékos szintről szinte minden évben lefaragtak hátrányukból, és 2014-ben túlszárnyalták a magyar átlagbért. A szlovák átlagbér 2004 óta a magyarhoz képest szintén folyamatosan nőtt, és mostanra szintén magasabbá vált az itthoninál. A statisztikában jól látszik, hogy az első Orbán-kormány jelentős minimálbér emelése nagyot lendíthetett a magyar átlagkereseten (hogy ez valójában mit hozott, arról itt írtunk). Most alighanem hasonló mutatvány lehet a cafeteria sajátos „béresítése”.

Az impozáns növekedés mellett csökkenés is akad

Az előbbiekből is látszik, hogy nem véletlenül folyamatos a panasz amiatt, hogy nagyon alacsonyak a magyar bérek. Pedig a KSH adatai alapján végzett számításunk szerint a magyar átlagkeresetek három év alatt majdnem 15 százalékkal nőttek, ami a szinte stabil árak mellett elég meggyőző szám. A részletesebb vizsgálat alapján azért nem ennyire rózsás a kép.

A KSH legutóbbi, 2016. februári bruttó átlagkeresetes számait összehasonlítottuk a három évvel korábbival. Mint az erről készített táblázatból látszik, az említett közel 15 százalék mögött szakmánként is igen jelentősen az eltérések. Mindez azonban csak az egyik aspektus. Az adatok szerint a nyertes szektorok között ugyanis szerepel az oktatás és az egészségügy is. Ez viszont (mint a területen dolgozók a saját bőrükön érezhetik) egyáltalán nem jelenti azt, hogy mindenki elégedett lehetne munkabérének alakulásával, hiszen nem mellékes az sem, hogy az átlagok mögött jókorák a különbségek.

Topok a bruttó átlagkereset alakulásában (%)*

Legnagyobb		Legkisebb
Oktatás	36,4	Szociális ellátás	-6,8
Adminisztratív	34,3	Zöldipar	3,4
Egészségügy	26,3	Építőipar	8,5
* a 2016. februári bruttó átlagkereset változása a három évvel korábbihoz képest Forrás: KSH-adatok alapján Azénpénzem-számítás

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: átlagbér, kereset, KSH, cafeteria, bérszinvonal