Mennyivel vágják meg a megtakarítókat?

Fotó: Azénpénzem

2013. május 7. Még ugyanabban a kategóriában is igen jelentős eltérések lehetnek azoknak a befektetéseknek a költségszintje között, amelyeket például bankfiókokban betétek helyett kínálnak a jobb kamatokat kereső megtakarítóknak. Az egyre kedveltebb „alternatív” megoldások közül a többség ráadásul még a pénz várt gyarapítását sem feltétlenül biztosítja.

Bankbetétesek tömegei keresnek a zuhanó kamatok miatt pénzüknek új helyet (a bankbetétek kamatát itt kalkulálhatja). A válság óta azonban mindenki retteg, így tulajdonképpen eladhatatlan minden olyan konstrukció, amelyhez nem kapcsolnak valamilyen garanciát. A tőke-, sőt a hozamvédelem számít manapság hívószónak. Arra azonban viszonylag kevesen gondolnak, hogy mindez végül mennyibe is kerül a befektetőnek. Gyönyörű grafikonok akadnak százával (lásd például képünket), de ezek mindig korábbi időszakot mutatnak. Ráadásul az átlagok mögött jókora eltérések húzódhatnak meg. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) nemrég közzétett elemzésében érdekes adatokra bukkantunk. (A cikk a Befektetési alapok rovat része.)

„A befektetési alapok nagyon jók a befektetési alapok menedzserei számára” – mondta André Kosztolany. A híres magyar tőzsdei szakember leplezetlenül a konstrukciók magas költségszintjére utalhatott. A világ azóta nagyot változott, de – mint az a PSZÁF háttéranyagából kiderül – helyenként még mindig jókorák a levonások. A befektetési alapoknál a legjobb mutatószám az úgynevezett teljes költség (Total Expense Ratio – TER) mutató. Ennek alapján átlagosan a legdrágábbak az ingatlanalapok. Mindjárt nem ez a helyzet viszont, ha a kategóriákon belül a legnagyobb költséglevonást is nézzük (lásd táblázatunkat). Meghökkentő, hogy akadt olyan származtatott alap is, amelynél 18 százalék feletti volt az elvonás. (A befektetési alapokról a legfontosabb információk itt találhatóak.)

A PSZÁF által vizsgált tőkevédett alapok között akadtak fantasztikus teljesítményt felmutatók is. Reálértéken (tehát az inflációt is figyelembe véve) is nagyon szépen – jócskán 4 százalék felett – hozott a K&H Mínuszban is plusz és az OTP Csúcsvállalatok elnevezésű konstrukciója. Az áttekintett kínálatban nem ritka azonban a reálértéken négy százalék feletti éves vagyonvesztés sem.

Az alapokra terhelt költségek között pedig az alapkezelési díj jelenti a legnagyobb tételt. A tőkevédett alapok (elsősorban ezeket a konstrukciókat vizsgálták) esetében azonban a PSZÁF szerint bonyolítja a helyzetet, hogy a különböző alkalmazott struktúráknak köszönhetően az alapkezelési díj mértéke meglehetősen változatos. Sok esetben van induláskori egyszeri alapkezelési díj, folyamatos alapkezelési díj, megszűnéskori alapkezelési díj, védett időszak eleji alapkezelési díj, védett időszak végi alapkezelési díj, továbbá az alapkezelési díjak maximalizált értékeivel is gyakran lehet találkozni. Emellett az elemzésben fontosnak tartották azt is hangsúlyozni, hogy az alapkezelőknek meglehetősen tág terük van a tőkevédett alapok költségstruktúráinak kialakítása során. Azt persze, hogy egy befektetési alap drága vagy olcsó, egyáltalán nem könnyű megítélni. A felügyelet egy lehetséges megközelítésként az aktív vagy passzív portfoliókezelést említi Az utóbbinál – amikor az induláskor kialakított befektetésekhez a futamidő alatt hozzá sem nyúlnak – a PSZÁF az éves 1,8-2 százalékos alapkezelői díj felszámítását (amelyekre van példa a piacon) túlzottnak tartja.

Nagyon eltérőek a teljesítmények

A befektetőket persze általában teljesen hidegen hagyja, mennyire „gazdagszik” rajta az alapkezelő. Neki az a lényeg, hogy ő szép hozamot vághasson zsebre. Az elmúlt három évben lejárt több mint 110 tőkevédett alap 80 százalékának éves átlagos hozama öt százalék alatt volt. A hároméves lejáratú állampapírok azonban ugyanebben az időszakban majdnem 7,7 százalékot hoztak. A képünkön szereplő igen tetszetős grafikonnal a PSZÁF háztartások által elhelyezett két éven túli forint betétek átlagos évesített kamatlábát vetette össze az egyik piaci szereplő által kezelt tőkevédett alapoknak kizárólag a betéti részre vonatkozó kamataival.Ennek értékeléséhez nem árt figyelembe venni: az ebben az időszakban lejárt alapok felének éves hozama mindössze három százalékra rúgott.

Költséglevonás (TER) a befektetési alapoknál (%)

Kategória	Átlag	Minimum	Maximum
Ingatlanalap	2,68	0,53	6,18
Kiegyensúlyozott vegyes alap	2,35	0,6	6,96
Részvénytúlsúlyos vegyes alap	2,19	0,52	6,26
Tiszta részvény alap	2,19	0,94	3,72
Származtatott alap	2,06	0,28	18,07
Egyéb, be nem sorolt alap	1,96	0,45	8,72
Tőkevédett alap	1,93	0,19	3,61
Kötvénytúlsúlyos vegyes alap	1,92	0,98	5,37
Hosszú kötvényalap	1,47	0,75	2,8
Rövid kötvényalap	1,4	0,71	2,01
Pénzpiaci alap	1,16	0,52	2,7
Likviditási alap	1,15	0,14	2,52
Forrás: PSZÁF