A következő évben jöhet a feketeleves

Mesterségesen pörgették csúcsra a lakásépítést

Nagyban ment
Fotó: Latzer Anna

2020. február 26. Az elemzők úgy vélik, egyértelműen a kormány intézkedéseinek eredményeképpen futott tavaly 10 éves csúcsra a lakásépítés. A további kilátások már nem annyira rózsásak, mint mindig, amikor erőszakkal térítik el a piacot.

Tavaly 21 127 új lakás épült Magyarországon, 20 százalékkal több, mint egy éve – tette közzé a KSH. A kisebb városok kivételével – ahol csak 3,6 százalékos bővülést mértek –, minden településkategóriában kétszámjegyű volt az új lakások számának növekedése. Az elmúlt 5 évben kizárólag 2019 utolsó negyedévében lett magasabb a használatba vett lakások száma az építési engedélyek (bejelentések) számánál.

A 2019. év végi hajrá oka a kedvezményes lakásáfa miatti dömping - mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Az MTI-nek válaszoló elemzők kivétel nélkül úgy látják, hogy a csúcsot egyértelműen az állami támogatás, ezen belül is az áfacsökkentés tavaly év végi kifutása eredményezte. A beruházók igyekeztek az év végéig minél több új lakást átadni - mondta Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője. Beer Krisztián, a Takarékbank elemzője kiemelte: a számok a kivitelezések csúszását is jól tükrözik.

Itt vannak a friss családtámogatási adatok

A pénzügyminiszter a KSH adatokon örömködve tájékoztatást adott a családtámogatási adatokról. Varga Mihály elmondta: 2019 decemberével bezárólag összesen 123 ezer háztartás családi otthonteremtési kérelmét (CSOK) fogadták be a bankok 366 milliárd forint értékben, ami az éves hazai GDP 0,8 százalékát meghaladó összeg.

A több mint 100 ezer családnak 2016. január óta nyújtott otthonteremtési támogatás összértéke – hangsúlyozta a pénzügyminiszter – a 318 milliárd forintot is elérte. Falusi csokra (ez a kedvezményezett kistelepüléseken biztosít lakás és ház vásárlására támogatást) 2019. július óta további 22 milliárd forintra szerződött közel 4 ezer család.

...és ezek a kilátások

Valkó szerint a 2020. január 1-jétől főszabályként ismét 27 százalékos újlakásáfa, illetve az emiatt tovább emelkedő árak, valamint a MÁP+ befektetési keresletelszívó hatása miatt 2021-ben következhet be nagyobb visszaesés a lakásépítések terén. A Dunahouse (DH) friss vezetői előrejelzésében azonban az szerepel, hogy a legfrissebb inflációs adatok következtében a MÁP+ vonzereje és így 2020. évi ingatlanpiacra gyakorolt kiszorító hatása mérséklődhet.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a DH annyira rózsásnak látná az idei kilátásokat. Mint leírták: az újépítésű lakóingatlanoknál az új kínálat drámai esésével számolnak. Ami pedig saját teljesítményüket illeti, 2020-ban a társaság a korábbinál nagyobb bizonytalanságot lát. Bíznak azonban abban, hogy a kormány újabb intézkedésekkel „kompenzálja” majd a gondokat. Beer Krisztián szerint a kedvezményes lakásáfa kivezetésének hatása már tükröződik az építési engedélyek megtorpanásában, de ő is azt reméli, hogy a családvédelmi akcióterv új lendületet adhat.

Az ÉVOSZ ajánlása szerint 2020-ban 12,7 százalékkal 4165 forintra emelkedhet az építőiparban az áfa nélküli minimális rezsióradíj. Ez a drágulási ütem pedig egészen biztosan emeli a kivitelezési költségeket.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője ugyancsak lassulást vár az új lakások építésében. Azt gondolja, hogy a lakásáfa-szabályozás változása mellett a lakásdrágulás, a kivitelezési költségek növekedése miatt várhatóan a múlt év utolsó negyede lehetett a csúcs a lakásépítési piacon.

Az EBI Építésaktivitási jelentése szerint tavaly az utolsó negyedévben az elmúlt évek leggyengébb számait produkálták az induló építőipari projektek. A megkezdett kivitelezési munkák összértéke mindössze 424 milliárd forintot tett ki. Mint leírták: a társasházi projektek esetében már az év során is megfigyelhető volt a kivitelezési összegek csökkenése, ez a tendencia pedig az év utolsó három hónapjában is folytatódott.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: lakás, ingatlan, építés, családtámogatás, KSH, pénzügyminisztérium, Dunahouse, OTP, Takarék, K&H, EBI