Magas a jutalék, túl sok a potyautas

Mi fizetjük a biztosítási ügynököt

2012. március 30. Illúzió azt hinni, hogy a biztosítási ügynököt nem az ügyfél fizeti, ingyenes tanácsadás nem létezik. A felügyelet új szabályozást szeretne, amely szerint kötelező lenne közzétenni az ügynök jutalékát. Az alkuszokat pedig – kezdetben csak bizonyos összeg felett - maga az ügyfél díjazná.

Tavaly 105 milliárd forint jutalékot fizettek ki a biztosítók, az ügyfelek „megszerzésére” fordított költségek pedig összesen (jutalékkal együtt) 147 milliárd forintot tettek ki, ami az összes költség (szerzési, igazgatási, kárrendezési és befektetési) 56 százaléka – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adataiból. A jutalék aránya az életbiztosítás esetében magasabb, mint a vagyonbiztosításban, hiszen ezt a terméket „el kell adni”. Tavaly az életbiztosítások értékesítése után 54,9 milliárd forint jutalékot fizettek ki. A felügyelet célja, hogy ráébressze az ügyfeleket arra, hogy az üzletkötés díját, a tanácsadót ők maguk fizetik. A díjazás jelenleg nem tükrözi, hogy a biztosításközvetítő kinek a képviselője – mondta Banyár József, a PSZÁF elnöki főtanácsadója a Portfolio tegnapi konferenciáján. Éppen ezért a PSZÁF változtatna a szabályozáson úgy, hogy az ügyfél megbízásából eljáró alkuszok esetében a díjat maga az ügyfél fizesse. 

Kiakadtak a biztosítók


Ez az ötlet először másfél éve látott napvilágot, ami akkor a teljes biztosítási szektor felháborodását hozta magával. Nem véletlenül. Ugyanis a biztosítások – főként életbiztosítások – esetében többnyire azzal az érvvel találkozhat az ügyfél, hogy „ingyenes” tanácsadásban részesül, miközben a valóság az, hogy a számlát a végén – még ha nem is közvetlenül – ő maga állja a befizetett biztosítási díjból.
 A biztosítók és a közvetítők is úgy vélik, hogy ha az ügyfeleknek közvetlenül kellene fizetni a megbízásukból eljáró alkuszokat, akkor senki nem adna el életbiztosítást. A PSZÁF tehát most azt tervezi, hogy fokozatosan vezetné be a megbízó általi díjazás elvét. Kezdetben csak bizonyos éves díj – ez várhatóan 500 ezer forint lenne - felett fizetné az üzletkötőt az ügyfél, majd az évek során csökkentenék ezt az összeget. 
 Az egy vagy több biztosító képviseletében eljáró ügynökök esetében (akiket a biztosító fizet, de nyilvánvalón a biztosítási díjból) pedig kötelező lenne a díjazás transzparenciája, azaz az ügyfél megismerhetné, mennyit is kap a közvetítő. A biztosítók között ez sem aratott osztatlan sikert, ugyanis az általános vélekedés az, hogy ez csak „összezavarná” az embereket, és nem a lényegre, azaz magára az életbiztosítási termékre koncentrálnának, így akár meg is hiúsulhat az üzlet.

Titkok a rendszerben


Az ódzkodás nem véletlen. Jelenleg üzleti titokként kezelik, mennyi jutalékot is adnak a sikeres üzletek után. A piaci pletykák pedig arról szólnak, hogy életbiztosítás esetében az ügynök - igaz, csak aki nagyon jól teljesít, és évek óta dolgozik - az egész éves díj akár 140 százalékára is szert tehet. A „mesés” jutalékok mértéke nagyon nagy szórást mutat, de az éves díjat jócskán meghaladó mérték nem ritka. Nem csoda, hogy az életbiztosítások drágák. Pandurics Anett, a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója a konferencián úgy fogalmazott, hogy az életbiztosítások területén még komoly költségoldali problémák vannak.
Jól mutatja a magas költségek problémáját, hogy ha a MABISZ honlapját böngészve áttanulmányozzuk a unit linked biztosításokra létrehozott teljes költségmutatókat (TKM), akkor nem ritka 10 éves futamidő esetén a 6-8 százalékos, 20 éves futamidő esetén pedig a 4-6 százalékos TKM. Márpedig ez azt jelenti, hogy minden évben ennél nagyobb hozamot kell elérni a befektetésen ahhoz, hogy az ügyfélnek gyarapodjon a pénze.
Ugyanakkor a biztosítók nem bánják, hogy a felügyelet rendet vágna a közvetítők között, hiszen nagyos sok a potyautas a rendszerben. Ők sorra veszik fel, később pedig nem adják vissza a jutalékot a megkötött, majd felmondott biztosítások után, a hiányos nyilvántartások miatt egyik biztosítótól a másikhoz szerződhetnek - mindig tiszta lappal - a gyors meggazdagodás reményében. Kovács Zsolt, az ING elnök-vezérigazgatója szerint 30 ezer ügynök van ma Magyarországon, és nem a rendszerrel kellene megfizettetni, ha nem dolgoznak hatékonyan.



Kapcsolódó anyagok