Visszautasíthatatlan ajánlatot kapnak az adósok

Mi lesz az árfolyamgátasokkal?

Azóta váltottak a menün
Fotó: Leéb Ádám

2014. november 24. Mivel az árfolyamgátat az árfolyamkockázatok csökkentésére hozták létre, a forintosítással pedig ez a rizikó eltűnik, így semmi szükség a konstrukció fenntartására – derül ki a törvényjavaslatból. A jegybank által nem is olyan régen szinte egyetlen üdvözítőnek tartott megoldást így adják át az enyészetnek. Ez a gyors operáció azonban az adósoknak némiképp fájhat.

A forintosításról szóló törvényt már akár holnap elfogadhatja az Országgyűlés (a végszavazás a keddi, de a szerdai napirenden is szerepel). Az időközben benyújtott további módosításokkal együtt. A kiváltó forinthitelek kamatszabályainak változtatása mellett a legutóbbi „finomhangolás” – legalábbis látszatra – tágította azoknak a körét, akik megtarthatják devizaadósságukat. Az elméletben a friss változtatásokat ismertető (valójában az eljárás alkotmányossága mellett érvelő), két miniszter által közösen tartott tájékoztatónak a végén csak futólag esett szó az árfolyamgátasokról. Valószínűleg nem véletlenül nem emelték ki ezt a kört.

Az októberig a konstrukcióba belépett mintegy 186 ezer adós 1500 milliárd forintnyi hitelét jelenleg kedvező árfolyamon törleszti, a különbözet pedig – az egyébként VIP-nek nevezett feltételeknél is alacsonyabb kamat mellett – gyűjtőhitelszámlára kerül. A kamat árfolyamkülönbségét – ez eddig meghaladta a 47 milliárd forintot – ráadásul elengedik. Az árfolyamgát részleteinek itt lehet utánanézni, ami azonban már inkább csak a történelemhez vonzódók számárak lehet érdekes. Az árfolyamgát konstrukciójára (amely az ugyanez, de még egészen másként gondolkodó jegybank javaslatai között a devizahiteles problémát megoldó lehetőségként szerepelt) ugyanis egyértelműen az enyészet vár.

A jogalkotók szerint „okafogyottá” vált a megoldás

A gyűjtőhitel (ez a harmadik negyedév végén 28 milliárd forint volt) megszűnését már az eredetileg benyújtott forintosítási javaslat tartalmazta. További részletek azonban nem derültek ki. A legfrissebb javaslat a törvényt egy új, kifejezetten a ma még rögzített árfolyamon törlesztőkre vonatkozó alcímmel is kiegészítette. Az érintettekre vonatkozó cikkelyek azonban mintha igyekeznének valamiféle balladai homályba burkolni, mi várhat az adósokra.

Annyit ki lehet olvasni a szövegből, hogy a gyűjtőhitelt a lehető legnagyobb mértékben szeretnék felszámolni. Ha az elszámoltatást követően marad még gyűjtőhitel (az már korábban világossá vált, hogy az elszámoltatási jóváírás elsősorban nem a devizahitelt, hanem a külön nyilvántartott forinttartozást – nem csak az árfolyamgátasok, hanem minden más hasonló megoldás esetében is – csökkenti), annak kamatozása továbbra is kedvező marad. A módosítás úgy fogalmaz, hogy „e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályokat kell alkalmazni”. Az állomány viszont már csak a felszámított kamattal nőhet.

Elméletben egyébként az árfolyamgátasok számára nem lenne kötelező tartozásuk forintra váltása. A kivételeket taglaló paragrafusban azonban csak annyi szerepel, hogy nekik külön nyilatkozniuk kell arról, hogy tudomásul veszik: hitelezőjük a fordulónap után a korábban 180 forinton fixált és a piac árfolyam különbözetére nem nyújt gyűjtőhitelt. Külön pontban rögzítették, hogy az írásos nyilatkozat megtételére kötelesek a bankok felhívni a figyelmet. A legvilágosabban az indoklás fogalmaz. Eszerint: „tekintettel arra, hogy az árfolyamgátra vonatkozó rendelkezések bevezetésére elsősorban a fogyasztót terhelő árfolyamkockázatok csökkentése miatt került sor, és e rendelkezések az árfolyamgát törvény szerint is csak átmeneti ideig érvényesültek volna, ezért az e törvényben szereplő forintosítással a fogyasztót terhelő további árfolyamkockázatok megszűnése miatt e szabályok okafogyottá válnak”.

A futamidő hosszabbításáról külön rendelet lesz

A jogalkotóknak nagy csörrenéssel leeshetett viszont, hogy az árfolyamgátasok így mindenképpen törlesztőjük növekedésével szembesülnének. Ezt elkerülendő előírják, hogy az eredeti árfolyamgátas időszakra (ez a belépésről 60 hónap) a forintra váltóknak legfeljebb az „e törvény alapján számítható kamatváltozásból eredő törlesztőrészlet-növekedés” révén nőhet a 2015. januárihoz képest a februári törlesztőjük. Öt év után pedig életben marad az a szabály, hogy a törlesztő csak 15 százalékkal emelkedhet. Hozzáteszik viszont azt is, hogy „ha ez a mérték nem biztosítható, akkor a fogyasztó számára legkedvezőbb mértékű törlesztőrészletet” kell megállapítani. Persze – erről is rendelkezik a törvény – mindenki vállalhat önként magasabb terheket.

Csodák természetesen nincsenek, a törlesztő nagyságát csak a futamidő kitolásával lehet mérsékelni. Ezt is szabályozzák majd. A futamidő-számítás részletes előírásait a módosító szerint rendeletben fekteti majd le a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: forintosítás, árfolyamgát, gyűjtőhitel, törvénymódosítás, elszámoltatás