A február nem hozott pénzt sok befektetőnek

Mi lesz az ingatlanalapokkal?

Nem lesznek olyan vonzóak az ingatlanalapok?

2019. március 7. Februárban többnyire stagnált a kötvényalapokban a befektetők pénze, az állampapírpiacon sem igen változtak a hozamok. Az ingatlanalapoknál a hírek szerint nagy változások jönnek, a visszaváltási időt fél évre emelné az MNB.

Míg az egyéves és a féléves állampapírpiaci referenciahozamok nem vagy alig változtak februárban, az ötévesnél és a tízévesnél már több bázispontos emelkedést láthattunk.

Az MNB a várakozások szerint nem emelte az alapkamatot. A kamatdöntő ülés után ugyanakkor jelezte: az infláció változékonysága az elmúlt negyedévekben számottevően növekedett, ezért a Monetáris Tanács a kilátások megítélésében a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatók alakulására. Az adószűrt maginfláció emelkedése a tartós inflációs folyamatok erősödésére utal. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a hozamokat ott megtalálja.)

A Monetáris Tanács felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek megkezdése a tartós inflációs folyamatoktól függ. Az adószűrt maginfláció emelkedése a következő negyedévekben is folytatódhat, amit a Monetáris Tanács az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékel.

A januárban drasztikusan megcsappant számú pénzpiaci alapok éves hozama mínusz nulla körül alakul, és azoknak sem változott semmit (ugyancsak nulla körül szóródnak), amelyek átsoroltatták magukat a rövidkötvényalapok közé. A volt pénzpiaci alapokkal felduzzadt rövidkötvény kategória éves hozamai is nulla körül szóródnak, és hosszú kötvényeknél is a többség mínusz egy és plusz egy százalék körüli hozamokat termelt. A friss hozamokat itt találja.

Készül a válságra az MNB?

Sajtóhírek szerint a befektetési alapoknál újabb nagy változást hozhat, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) T+180 napra emelné az ingatlanalapok visszaváltási idejét. Vagyis a befektetőknek fél évet kellene várniuk a pénzükre, amikor kiszállnának. Ez elég időt hagyna az alapkezelőknek arra, hogy értékesítsék az ingatlant. Az MNB a Portfolionak megerősítette, hogy a megoldás kizárólag a jövőben létrehozandó ingatlanbefektetési alapokat, illetve a már működő ingatlanalapok jövőbeni, új befektetési jegyeinek sorozataira terjedne ki, ezek esetében ajánlana hosszabb visszaváltási időszakot.

Az ingatlanalapok népszerűsége az elmúlt években szárnyalt fel. 2018-ban az év nyertesei voltak, hiszen éves gyarapodásuk 45,2 százalékos volt, a beérkező friss tőke pedig 437,4 milliárd forintot tett ki. A 2018-as évet 1545 milliárd forintos vagyonnal zárták. Az MNB szerint az ingatlanalapokba az elmúlt időszakban kimagasló mennyiségű friss tőke áramlott be, miközben a szektort jellemző - sok esetben a nem tudatos befektetői magatartásból eredő - kockázatokra indokolt kiemelt felügyeleti figyelmet fordítani. A gyorsan értékesíthető részvényekkel, kötvényekkel stb. összevetve az ingatlanok likviditása ugyanis sokkal alacsonyabb.

A pénzpiaci és kötvényalapok 2019. március 6-i részletes hozamát itt találja.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: befektetési alap, BAMOSZ, kötvényalap, pénzpiaci alap, befektetési jegy, hozam, MNB, állampapír

Mi lesz az ingatlanalapokkal?

Készül a válságra az MNB?

Kapcsolódó anyagok