Még mindig érdemes fixálni

Mi lesz, ha elszállnak a hitelkamatok?

Fotó: Azénpénzem

2020. február 27. Az elmúlt hetekben megindultak felfelé a pénzpiaci kamatok, ez pedig megemeli a változó kamatozású lakáshitelek kamatát. A halogatóknak talán ez az utolsó pillanat, hogy eldöntsék, érdemes-e lépniük a biztonságuk érdekében.

Szerencsére véget értek azok az idők, amikor a bankok hasraütésszerűen határozhatták meg, mekkora legyen a kamat, és ha emelnek, akkor éppen mennyivel teszik. Ma már vagy fix kamatozású hitelt kínálnak, aminek a futamidő végéig változatlan a kamata, vagy változó kamatozásút, aminek a kamata valamihez kötött.

Ez utóbbaik kamata is lehet hosszabb távra, 5-10-15 évre rögzített, amikor az állampapírok hozama határozza meg, hogy az átárazódáskor, azaz 5-10-15 év múlva mennyit kell fizetni. A gyorsan átárazódó hitelek kamata azonban a kölcsöntől függően 3-6-12 havonta változhat. Ilyen esetben a bankközi kamatoktól (Bubor) függ, mennyit kell fizetni.

Az elmúlt hetekben rohamos emelkedésnek indult a Bubor. Utoljára a jegybanki kamatcsökkentési ciklus utolsó évében, 2016-ban volt annyira magas, mint most. Ez pedig nagyon sok lakáshitelest közvetlenül érint. Az MNB adatai szerint jelentős részüknek, több mint felüknek 12 hónapnál gyakrabban változik a kamata. Közéjük tartoznak a korábbi devizahitelesek, hiszen annak idején 3 havonta változó kamatozású forinthitelre cserélték le a kölcsönüket. Az ő törlesztőrészletük most biztosan emelkedni fog, ez azonban még mindig alacsonyabb lesz, mint a forintosításkor.

Ugyanakkor biztos, hogy a kamatemelkedés hosszabb távon nem áll meg. Január elejétől 0,16 százalékról mostanra 0,60 százalékra nőtt a 3 havi Bubor, ami 44 bázispontos emelkedés. Az MNB számításai szerint egy kamatsokk esetén, amikor 300 bázisponttal nő meg a kamat, egy átlagos havi törlesztőrészlet 12 százalékkal nőhet.

Ez ellen egyedül úgy védekezhet egy adós, hogy hosszú távra fixált kamatozású kölcsönre vált. A kérdés az, hogy ez mennyibe kerül, hiszen az ilyen kölcsön kamata eleve magasabb, így a törlesztőrészlete is. Ráadásul a váltásnak még bankon belül is költségei vannak. Vagyis azt kell mérlegelni, hogy mekkora hitelünk van, mennyi a hátralevő futamidő, és hogy mekkora törlesztőrészlet-emelkedést bírnánk elviselni, akár hosszú távon is.

Ha egy újabb válság jön, akkor 40 százalékos törlesztőrészlet-emelkedés sem elképzelhetetlen. Ilyenkor érdemes lehet a magasabb törlesztőt most bevállalni – úgy kell felfogni, mint egy biztosítás díját –, hogy elkerüljük a drasztikus drágulást. Általános recept nincs, mert minden hitel más.

Több olvasónk jelezte, hogy majd akkor vált, amikor valóban megugrik a hitele kamata. Csakhogy akkor már késő lesz. Mert akkor a rögzített kamatok is elszállnak, és már értelmetlen lesz a fixálását kezdeményezni. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Bubor emelkedésére már néhány bank emelte az 5, 10 és 15 éves kamatperiódusú hitelek kamatát is.

Cikkünk rövidített változata megjelent a Pesti Hírlap 2020. február 27-i számában.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem Facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: MNB, kamat, hitel, hitelkamat, devizahitel, Bubor, lakás, ingatlan, lakáshitel, adós