A Tisza győzelme nagyot erősíthet a forinton

Mi lesz veled, magyar gazdaság?

Fotó: clipart.com

2025. december 19. Sorra jelennek meg a következő évre vonatkozó előrejelzések az infláció, a növekedés, a forint árfolyamának alakulásáról. A magyar prognózisokban azonban feltűnően hiányzik a választások említése. Pedig annak eredménye – mint azt a Bank of America (BoA) által felvázolt pályák mutatják – nem csekély változásokat hozhat.

Legutóbbi ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően nem nyúlt a kamatokhoz, de a korábbiakhoz képest nagy változásként tulajdonképpen azt jelezte, hogy belátható időn belül sor kerülhet a lazításra. Érdekesség viszont – hívta fel a figyelmet Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője –, hogy az árfolyam stabilitásának hangsúlyozása a korábbi hónapokkal ellentétben kikerült a fókuszból.

Pedig az erősebb forint határozottan támogatja az infláció mérséklődését. A kormányzat talán úgy gondolja, nem eléggé, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ugyanis bejelentette: vizsgálja az importőrök árazási gyakorlatát. A fő kérdés szerintük az, hogy a kereskedők a forint erősödése esetén hogyan és milyen gyorsan érvényesítik az árfolyam változását a fogyasztói árakban. Úgy tűnik, azt még nem döntötték el, hogy piacelemzést, gyorsított ágazati vizsgálatot, vagy a szankcionálás lehetőségét is biztosító versenyfelügyeleti eljárást indítanak.

Hosszabb árnyékot vet a drágulás

A fogyasztói árak emelkedését 2026-ra az MNB jelentősen, a korábbi 3,8 százalékról 3,2 százalékra csökkentette. Ez is újdonságnak számíthat, hiszen korábban rendre rontottak a prognózisukon. Jelzésük szerint az áremelkedés üteme 2026 elején ideiglenesen az inflációs cél alá kerül, majd átmenetileg a toleranciasáv felső széle közelébe emelkedik. Kedvezőtlen változtatás amúgy most is akad, a 2027-es inflációt ugyanis 3 százalékról 3,3 százalékra emelték. A jelenlegi előrejelzés szerint a 3 százalékos inflációs cél csak 2027 második felében érhető majd fenntarthatóan el.

A gazdaság az MNB friss várakozása szerint idén csupán 0,5 százalékkal, 2026-ban 2,4 százalékkal, 2027-ben pedig 3,1 százalékkal nőhet. Az MBH Elemzési Centrum előrejelzése szerint a GDP 2025-ben 0,4 százalékkal, jövőre viszont már 2,8 százalékkal bővülhet. A pozitív jelek ellenére, a dinamizmust még érdemben fékezhetik a geopolitikai bizonytalanságok és a gyenge külső kereslet – húzta alá Árokszállási Zoltán, a Centrum igazgatója.

Az MBH makrogazdasági elemzője, Balog-Béki Márta az idei inflációt 4,5 százalékra becsüli, a bank jövőre pedig 3,5 százalékos szintre számít. Tehát – hangsúlyozta – már nem csak egyes hónapok, hanem az egész éves átlag is bőven visszatérhet a toleranciasávba. A jövő évi kilátásokat ronthatja az árrésstop valószínűsíthető kivezetése és az üzemanyagok jövedéki adójának emelése, illetve negatívan hathatnak a fogyasztásélénkítő intézkedések is – ugyanakkor a forint elmúlt hónapokban látott erősödése ezeket valamennyire kompenzálhatja majd.

Nagyon sokat számíthat a választás eredménye

A Bank of America és a Barclays elemzői – írta meg az Economx a Bloombergen megjelent összeállítás alapján – már túlértékeltnek látják a forintot, aminek jele szerintük a globális hangulatváltozásoknak való magas kitettség és a magyar belpolitikai eseményekre látható érzékenység. A devizapiaci stratégák szerint az utóbbi időszakban sokan vettek fel pozíciókat a forint erősödése mellett, részben a választási eredményekre spekulálva.

A BoA konkrét szcenáriókat is felvázolt: egy Tisza győzelemmel 360-ig erősödhet a forint az euróhoz képest, egy újabb Orbán győzelem esetén pedig 390-ig zuhanhat. A Deutsche Banknál úgy látják, a forintra nézve a legfőbb kockázatot a választások jelentik, ezért mind a magyar devizát, mind a kötvényeket tekintve óvatos megközelítést javasolnak az ügyfeleiknek. Az MBH Elemzési Centrum a választásokról nem ejt szót, de 2025 év végére 380 forintos, 2026 végére 390 körüli, 2027 végére pedig 385 forint körüli euróárfolyamot prognosztizál.

Az sem mellékes, hogy egy kamatcsökkentés lejjebb hozná a piaci hozamokat is, ami jelenleg a románnal együtt a legmagasabb az EU-országok közül. Pedig épp ez a prémium volt az, amely idevonzotta a carry tradereket, akik alacsony kamatú devizában vettek fel hitelt, majd azt forintra váltva diszkontkincstárjegyekbe és magyar állampapírokba fektették be. Az MNB keddi üzenete azonban meglephette a spekulánsokat, mert ők még legalább fél évig nem számoltak semmilyen monetáris lazítással.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!