Kockázatkerülővé váltak a befektetők a nyár elejére

Mi történik a részvénypiacokon?

New York-i tőzsde épülete
Fotó: rabbimichoel, Pixabay

2026. június 9. Háború, energiabizonytalanság, túl magasra szökött vállalatértékelések – a befektetők számára túl sok most a bizonytalanság. A piacokon nincs pánik, de az sem látszik, hogy mitől emelkednének tartósan az árak.

Június elejére látványosan megtört a korábbi lendület a részvénypiacokon. Az Egyesült Államokban az S&P 500 június 5-i zárásig majdnem 8 százalékos, a Dow Jones csaknem 6 százalékos, a Nasdaq Composite pedig 10 százalékos pluszban állt az év elejéhez képest. Pénteken azonban erős eladási hullám söpört végig a piacon: az S&P 500 2,6 százalékot, a Dow Jones 1,4 százalékot, a Nasdaq pedig 4,2 százalékot esett. Európában mérsékeltebb volt az idei emelkedés: a Stoxx Europe 600 június 5-én 622,66 ponton zárt, ami az év eleje óta 4,8 százalékos pluszt jelentett. A hangulat romlását a bitcoin és a kötvénypiac is jelezte: a kriptodeviza június 3-án 4 százalékkal 64 721 dollárra esett és hétfőn már a 60 ezer dolláros támasz közelében járt. Mindeközben a kétéves amerikai állampapír hozama pénteken 15 havi csúcsra ugrott, 4,147 százalékon állt.

Túl erős a munka, nem csökkennek a kamatok

Az eddigi jó tőkepiaci hangulatot látszólag váratlanul egy túl jó makrogazdasági adat törte meg. Az USA-ban a májusi munkaerőpiaci adat a vártnál erősebb lett: az Egyesült Államokban 172 ezer új munkahely jött létre, ami megerősítette azt a piaci várakozást, hogy a Fednek nincs oka gyors kamatcsökkentésre.

A vártnál magasabb munkahelyteremtési adat azt jelzi, hogy erős az amerikai gazdaság növekedési üteme. Ha így van, akkor nem szükséges a kamatok csökkentése, amivel csak lassuló gazdaság esetén szoktak próbálkozni.

A Goldman Sachs már 2027-re tolta az első amerikai kamatvágásra vonatkozó előrejelzését, miközben a dollár erősödött, az amerikai kötvényhozamok pedig emelkedtek. Ez azért különösen fontos a részvény- és kriptopiacoknak, mert a magasabb kamatszint mellett kevesebbet érnek azok a befektetések, amelyeknél a hozam nagy része csak a távoli jövőben várható.

Ez különösen kellemetlen helyzet Kevin Warsh új Fed-elnök számára, akit Donald Trump részben éppen azért választott ki, hogy megakadályozza a további kamatemeléseket és lazább monetáris politikát hozzon. A friss adatok azonban most éppen az ellenkező irányba mutatnak: az erős munkaerőpiac, a magasabb olajár és az emelkedő kötvényhozamok miatt a gyors kamatcsökkentés egyre kevésbé tűnik reálisnak. A kriptodevizák erre különösen érzékenyen reagálnak, mert a bitcoin mára lényegében magas kockázatú, kamatérzékeny eszközzé vált: akkor teljesít jól, amikor bőséges a likviditás és erős a kockázatvállalási kedv, és gyorsan esik, amikor a piac tartósan magasabb kamatokkal kezd számolni. A mostani esés ezért nem cáfolja, hanem inkább megerősíti, hogy a bitcoin már nem menedékeszközként, hanem a kockázatos befektetések egyik legérzékenyebb mutatójaként viselkedik.

Geopolitikai kockázatok

A második kockázatot a Közel-Keletről érkező energiabizonytalanság jelenti. A Hormuzi-szoros elhúzódó lezárása nem egyszerű geopolitikai hír, hanem közvetlen gazdasági veszély, mert a Reuters szerint a globális olajkínálat körülbelül 13 százaléka akadt el, miközben a szoroson normál időszakban a világ olajellátásának nagyjából ötöde halad át. A Brent hétfőn 98 dollár közelébe emelkedett, ami már önmagában is magas szint, de a Capital Economics szélsőséges forgatókönyve szerint tartós hormuzi fennakadás esetén akár 150 dollárig is felmehetne az olaj ára. Ez azért veszélyes, mert a drágább energia közvetlenül megjelenik az inflációban, a vállalatok pedig a magasabb költségeket részben továbbhárítják a fogyasztókra. Így a közel-keleti feszültség nemcsak az olajpiacot rázza meg, hanem a kamatcsökkentési várakozásokat is tovább gyengíti, inflációt gerjeszthet és a vállalatok nyereségét csökkentheti.

A kockázatkerülés nemcsak az olaj- és részvénypiacokon látszott, hanem a devizapiacon is. Az euró hétfőn 1,1539 dollár körül mozgott, vagyis kilenchetes mélypontja közelében járt, miközben a japán jen a 160-as szint közelébe gyengült a dollárral szemben. Ez első ránézésre ellentmondásosnak tűnhet, hiszen az Egyesült Államok egyszerre részese a közel-keleti feszültségnek és a kamatpolitikai bizonytalanságnak is. A piacok azonban válsághelyzetben továbbra is a dollárt tekintik a legfontosabb tartalék- és menedékdevizának, miközben az erős amerikai adatok miatt a befektetők magasabb amerikai kamatpályával számolnak. Ezért a dollár most nem azért erősödik, mert az amerikai gazdaság kockázatmentesnek látszik, hanem mert bizonytalan helyzetben a befektetők még mindig ezt tartják a legbiztonságosabb és legkönnyebben eladható devizának.

Részvények lassulása

A harmadik probléma az, hogy az elmúlt időszak részvénypiaci emelkedését nagyon nagy részben az AI-hoz kötött technológiai cégek húzták, miközben sok más szektor jóval gyengébben teljesített. Emiatt a piac sebezhetővé vált: ha néhány nagy chipgyártó vagy mesterségesintelligencia-beszállító részvénye esni kezd, az egész indexet magával húzhatja. Pénteken éppen ez történt, amikor a chiprészvények eladási hulláma több mint 1000 milliárd dollárnyi tőzsdei értéket törölt le, a Broadcom pedig nagyot esett, noha a cég rekordbevételről és erős AI-növekedésről számolt be. A befektetők csalódását nem a múltbeli eredmények, hanem az okozta, hogy a következő időszakra adott AI-bevételi iránymutatás nem volt elég erős a korábban nagyon magasra emelkedett várakozásokhoz képest. Ez jól mutatja, hogy a gond azzal van, hogy az árfolyamok sok helyen már olyan jövőbeli bevételeket és nyereségeket áraznak, amelyekből ma még csak korlátozottan tudnak valóra válni.

A mostani nyár eleji uborkaszezonban ráadásul kevesebb a friss hír, így a befektetők inkább kivárásra játszhatnak a következő napokban. A piac egyszerre figyeli, hogy a nagy technológiai és AI kibocsátások milyen árazás mellett találnak majd vevőre, és azt is, hogy sikerül-e végre rendezni a Hormuzi-szoros körüli válságot. Amíg ezekre nincs megnyugtató válasz, addig nehéz látni, mitől indulna újra tartós emelkedés. A mostani helyzet ezért nem feltétlenül fordulatot jelent a piacokon, inkább azt, hogy a befektetők egy időre elvesztették a korábbi magabiztosságukat, kerülik a kockázatokat és kivárási stratégiát valósítanak meg.

Szerző: Szepesi László
Címkék: részvény, tőzsde, árfolyam, S&P 500, bitcoin, deviza, USA, Dow Jones, Nasdaq, dollár, olaj, Fed, háború