Másra mutogatunk, pedig itthon valami nagyon nem stimmel

Míg Európa gazdasága nő, a magyar visszaesik

Fotó: Bencze-Kiss Kata

2024. július 31. Minden várakozást alulmúlt a magyar gazdaság teljesítménye, ugyanis a második negyedévben csökkent a GDP az első negyedévhez képest. A kormány külső okokra mutogat, de közben az eurozóna és az Európai Unió gazdasági is nőtt.

A KSH legfrissebb adatai szerint 2024 második negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 1,5 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki értéket. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent. Így az első félévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 1,3 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,5 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

Az első körben szűkszavú közlemény szerint a gazdasági teljesítmény növekedéséhez legnagyobb mértékben az építőipar és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágak teljesítménye, valamint a termékadók és -támogatások egyenlegének alakulása járult hozzá. A gazdasági növekedést fékezte a nemzetgazdaság egészében nagy súlyt képviselő ipar hozzáadott értékének csökkenése.

Nem erre vártak

A gazdaság teljesítményének visszaesése az első negyedévhez képest jócskán alulmúlta az elemzői várakozásokat. Míg a becslések 0,1 és 0,8 százalékos növekedési ütem között szóródtak, a -0,2 százalékos, az előzetes kormányzati kommunikációt is alulmúló adat jókora negatív meglepetést okozott. Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az eddig megjelent második negyedéves adatokból már lehetett látni, hogy a gazdaság korábbi hajtóereje, az ipari termelés megbicsaklott, és a lakossági fogyasztás is csak lassan tér vissza. Jelenleg a legnagyobb kérdés az, hogy az ipar alulteljesítése rövid távú visszaesés csupán, vagy strukturális törés. Ha az európai konjunktúramutatókat nézzük, akkor az év hátralevő részével kapcsolatban sem lehetünk optimisták. A lassú növekedési dinamika a csökkenő inflációs nyomáson keresztül lazább monetáris politika irányába mutat az év hátralévő részére – kommentálta a szakember.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője úgy véli, hogy feltehetően a korábbi időszakokban a növekedés zászlóshajóinak számító szolgáltató ágazatok teljesítettek általánosan gyengén az április-június időszakban. Az első negyedév visszapattanása után váratlan volt a visszaesés a második negyedévben. Előretekintve a mérsékelt inflációs adatok és a kamatkörnyezet folyamatos normalizálódása fontos szerepet játszhat a felívelésben. Az elmúlt időszakban tapasztalt, sokszor kétszámjegyű reálbér-növekedés is támogatja a fogyasztást. Másfelől hazánk fő exportpiacainak gyengélkedése visszatükröződik a magyar ipari termelés visszafogott teljesítményében. Még mindig nincs jele az elektromos jármű értékesítés valódi élénkülésének, ami korlátossá teszi a hazai növekedést. A masszív negatív meglepetést hozó második negyedéves adatok ellenére, az év egészére tekintve eddig az Erste pesszimistának számító 2 százalékos növekedési előrejelzése összhangban lehet a folyamatok általános alakulásával – hangsúlyozta az elemző.

A kormány szerint minden rendben, külső okokra mutogatnak

Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon reagált az adatokra. Egyszerűen elnézett a tény mellett, hogy a GDP az előző negyedévhez képest csökkent, és azt emelte ki, hogy 2023 második negyedévéhez képest nőtt. Mindössze annyit reagált a visszaesésre, hogy a növekedés éven belül változó ütemű, és továbbra is bővül a gazdaság. Varga Mihály szerint a friss adatok annak ellenére is kedvező képet mutatnak, hogy a külső feltételek továbbra sem kedvezőek, hiszen az ipari termelésen túl a magyar kivitel felvevőpiacait, az európai gazdaságokat is visszafogja, hogy az ukrajnai háború még mindig nem zárult le.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a második negyedévi GDP-adatokhoz fűzött kommentárja szerint külső tényezőkre vezethető vissza, hogy a gazdasági növekedés a második negyedévben az előzetes várakozásoknál alacsonyabb volt. Szerinte a magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek, a GDP visszapattanását – az export gyengélkedése miatt – az ipar hátráltatja. Az ipar teljesítményének helyreállását továbbra is az európai külpiacok, különösen legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság gyengélkedése késlelteti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalatok csökkenő keresletet érzékelnek.

Nagy Márton kiemelte, hogy a belső kereslet állapota óvatos optimizmusra ad okot: a reálbérek 9 hónapja tartó növekedésének és az óvatossági motívum fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása. A külső keresletben azonban még nem látszik, mikor jön el a fordulópont. Mindez két fő okra vezethető vissza: a szomszédunkban folyó elhúzódó háborúra és az Európai Unió versenyképességi problémáira.

Pedig az eurozóna nő, akkor ott mégsincs akkora baj?

Noha a kormánytagok előszeretettel mutogatnak küső okokra, éppen megérkeztek az Európai Unió gazdaságának adatai is. Az Eurostat keddi jelentése szerint a vártnál nagyobb növekedési ütemet ért el a második negyedévben az euróövezeti és az uniós bruttó hazai termék is.

Az MTI tudósítása szerint a második negyedévben szezonális kiigazítással, az Eurostat előzetes adatai alapján 0,3 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző negyedévhez képest mind az euróövezetben, mind az EU-ban. Szakértők a ténylegesnél kissé enyhébb, 0,2 százalékos negyedéves növekedésre számítottak. Az első negyedévben szintén 0,3 százalékos volt a GDP-növekedés mindkét régióban negyedéves bázison.

Ha pedig éves bázisonnézzük, akkor szezonális kiigazítással 0,6 százalékkal nőtt a GDP a második negyedévben az euróövezetben és 0,7 százalékkal az Európai Unióban. A növekedési ütem 0,1 százalékponttal javult mindkét régióban: az első negyedévben az euróövezeti éves növekedés 0,5 százalékos, az uniós 0,6 százalékos volt.

Vagyis más országok annak ellenére tudtak nőni, hogy háború van, és a magyar kormány szerint versenyképességi problémákkal küzdenek. Azt ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy legfőbb exportpiacunk, a német gazdaság teljesítménye 0,1 százalékkal csökkent mind negyedéves, mind éves bázison. Ugyanakkor a második negyedévben a Spanyolország gazdasága 0,8 százalékkal nőtt negyedéves és 2,9 százalékkal éves bázison. A nagyobb euróövezeti országok közül még Franciaország ért el jó eredményt 0,3 százalékos negyedéves és 1,1 százalékos éves növekedéssel. Nem lehet tehát azt mondani, hogy az EU gazdasága úgy általában olyan nagy bajban lenne, mint ahogy azt a magyar kormány próbálja feltüntetni.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: gazdaság, növekedés, GDP, költségvetés, hiány, forint, euró, árfolyam, Európai Unió, eurózóna