Jöhet a 13 százalék közeli éves infláció

Mindannyian megfizetjük a kormány szabadságharcát

Fotó: Azénpénzem

2022. június 29. Tizenkét éve május 29-én a frissen megalakult Fidesz-kormány 5,25 százalékos alapkamattal vette át a stafétát. Mától 7,75 százalékos az irányadó kamat. Egy euró akkor 273,3 forintba került, a kamatdöntés napján ez 400,7 forintra rúgott. Sok mindenre lehet mutogatni, de az nem tagadható, hogy a mostani rossz helyzethez vastagon hozzájárult kormányunk gazdaságpolitikája.

Minden várakozást messze meghaladó mértékben döntött tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az alapkamat emeléséről. A testület 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A brutális lépést az elemzők igyekeztek magyarázni, de az Azénpénzem.hu véleménye szerint ez igen kevéssé sikerült.

Az Equilor elemzője, Varga Zoltán arról beszélt, hogy az MNB döntése nem példa nélküli. Mint elmondta: az Egyesült Államokban már két hete jelentős, 75 bázispontos módosítást jelentettek be, az Európai Központi Bank pedig, amely utoljára 11 éve növelt kamatot, a következő hónapban dönthet ugyanígy. Nem árt tudni, hogy a Fed jókora lépése után az amerikai alapkamat 1,75 százalék lett. Az EKB pedig bejelentette azt az emelést, amivel vélhetően a pozitív tartományba kerül az eurozónában a kamat.

Na, az infláció tényleg dübörög

A megemelt jegybanki előrejelzés szerint idén éves szinten átlagosan 11,0-12,6 százalék közötti infláció várható. A drágulás ősszel tetőzhet. A fogyasztói árak jövőre az MNB várakozása szerint 6,8-9,2 százalékkal emelkedhetnek. A 3 százalékos cél elérése – mint a kamatdöntés utáni tájékoztatón Virág Barnabás, az MNB alelnöke elmondta – 2024-re tolódott.

Mindenki naponta a saját zsebén érezheti a meglóduló árakat. Hiába hangsúlyozza azonban a kormány és az elemzők is (mint a kamatoknál) a nemzetköziséget, vagyis azt, hogy főként külső hatások áldozatai vagyunk, aki figyeli az itteni folyamatokat, annak rá kell jönnie, mennyire nem erről lehet kizárólag szó.

Tizenkét éve május 29-én a frissen megalakult Fidesz-kormány 5,25 százalékos alapkamattal vette át a stafétát. Mától pedig már 7,75 százalékos az irányadó kamat. Egy euró akkor 273,3 forintba került, a kamatdöntés napján ez 400,7 forintra rúgott. Tény persze, hogy az elképesztő mértékű kamatemelés erősítette nemzeti devizánkat, de aligha vagyunk egyedül azzal a véleménnyel, hogy ezt a csomagot így együtt mindenképpen jobb lett volna elkerülni.

Becsődölt az unortodox gazdaságpolitika?

A kormány nagy-nagy szabadságharcában az alacsony kamatra és a gyengülő forintra tett (utóbbi sokaknak nagyon jól hozott). Mostanra nehéz nem látni, hogy az egész koncepció becsődölt. Tény persze, hogy ehhez a nemzetközi klíma változása is erősen hozzájárult, de ha nem ennyire rossz a kiinduló helyzet, akkor a mi országunk is megúszhatta volna kevesebbel.

A választási győzelem megvételét célzó nagy állami osztogatás olyan időszakban fűtötte fel a drágulást, amikor az már egyébként is világra szóló veszélyt jelentett. Most a extraprofitadóak nevezett nagy megszorítás pedig szakértők szerint csak tovább növeli az inflációt, a versenyképességről és a piaci normalitásról most nem is szólva. (Utóbbinak egyébként az árstopok is meglehetősen ellentmondanak.)

A kormány és az MNB együtt érzékelhetően arra hajtott, hogy a térségben nálunk legyen a legalacsonyabb az alapkamat. Az irányadó ráta két éve júliusban még 0,6 százalék (!) volt. A forint közben – ettől egyáltalán nem függetlenül – egyre gyengült. A Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter még akkor is arról beszélt, hogy nem ördögtől való a forint gyengülése, hiszen az jót tesz az exportőröknek, amikor a 400 forint fölé ugrott az euró árfolyama.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: kamat, MNB, alapkamat, árfolyam, infláció