Az MNB-nek nagyon fáj a bankok jutaléka

Minden pénzt bekebelez a szuperállampapír?

2019. szeptember 10. Eddig 1900 milliárd forintnyit vásárolt a lakosság a júniusban startolt Magyar Állampapír Pluszból. A pénz egy része eddig is állampapírban volt, a többi más befektetésekből érkezik. Már régen túlteljesült a kormány terve, csak a készpénzállományt nem sikerült csökkenteni. Van, aki szerint adóamnesztia kellene.

Az MNB legfrissebb adatai szerint júliusban 362 milliárd forinttal 6935,3 milliárd forintra nőtt a lakosság kezében lévő állampapírok állománya. Ezzel a kormányzat által kibocsátott értékpapírok 23,3 százaléka a lakosság és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények (náluk plusz 183 milliárd forintnyi van) kezében van. Ez egyértelműen a Magyar Állampapír Plusznak köszönhető, csak júliusban további 534 milliárdnyit értékesítettek belőle.

Pedig már június végére teljesült a kormány nagy terve, hogy 2019-ben 800 milliárd forinttal emelkedjen a lakosság kezében lévő állampapír-állomány. Július végére az idei növekmény összesen elérte az 1157 milliárd forintot. A növekedés azóta sem állt meg, hiszen töretlenül folyik a MÁP Plusz értékesítése. Noha augusztusban – nyilván a nyaralások miatt – hetente csak 80 milliárd forint körüli volt az eladás, az augusztus 20-i rövid héten pedig csak 52 milliárd forint, a múlt héten már ismét 97 milliárdért vásároltak be a megtakarítók. Ezzel június eleji indulása óta összesen 1900 milliárd forintnyit adtak el a szuperállampapírból szeptember 6-ig.

MÁP Plusz a vámpír

Az MNB adataiból jól látszik, hogy a MÁP Plusz nemcsak elszívja minden más befektetés elől a friss pénzeket, hanem az eddigi megtakarításokból is kiszívja. Júliusban például 67 milliárd forintot a befektetési alapokból vitt el, két hónap alatt (június-július) pedig összesen 205,5 milliárd forintot csatornáztak át onnan a befektetők.

A bankokból júliusban 37 milliárd forint távozott, júniusban és júliusban pedig összesen 262 milliárd vándorolt a számlákról állampapírba. Még drámaibbnak tűnik a helyzet, ha összehasonlítjuk azzal, hogy tavaly ugyanebben a két hónapban 250 milliárd forinttal nőtt a lakossági pénz a bankokban. (Vagyis tavalyhoz képest mínusz 500 milliárd a bankban tartott pénz egyenlege az elmaradt növekménnyel és a kivont pénzzel együtt.) Ami nem zavarja a bankokat, hiszen az állam folyamatosan biztosítja számukra a likviditást.

Mégis miből veszik még?

A MÁP Plusz vásárlását indulásakor nagyobb részt más állampapírok eladásából fedezték az emberek, és jól látszik, hogy júliusban is 170 milliárdnyit az addig is állampapírban tartott pénzből vettek. De nemcsak befektetési alapokból (főként ingatlanalapokból) és bankbetétből jön a pénz, hanem azok a friss megtakarítások is ide érkeznek, amelyek máshova mentek volna, ha nincs a szuperállampapír.

A MÁP Plusz egyértelműen lemosta a piacot – mondta Nagy Márton, az MNB alelnöke a pénteki Közgazdász-vándorgyűlés pénz- és tőkepiaci szekciójának panelbeszélgetésén. Elmondta, hogy a vásárlások egy része már a lakosság havi béréből jön, ami friss megtakarítás, és készpénzből is vásárolnak az emberek.

Ugyanakkor a készpénzállomány továbbra sem csökken. Az MNB statisztikái szerint júliusban további 13 milliárd forinttal nőtt a lakosság kezében lévő  bankjegyek értéke. A panelbeszélgetésen részt vevő bankárok szerint épp azt a meghirdetett feladatát nem teljesítette a MÁP Plusz, hogy ezt csökkentse. (Erről egyébként éppen Nagy Márton ábrándozott közel egy éve egy konferencián.)

Mindenesetre sokatmondó, amit Vida József, az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank elnök-vezérigazgatója fejtegetett a panelbeszélgetésen: bár a cél az volt, hogy a MÁP Plusz a háztartásoknál lévő készpénzt állampapírba mozgassa, ez elmaradt. Onnan nagyon kevés érkezett. 100 forintnyi megtakarításból 62 forintnyi ment állampapírba, 17 marad a folyószámlán, ami fedezte a költségeket, 10 forintot pedig felvettek az emberek. Így aztán tovább nőtt a készpénzállomány. Valószínűleg valamiféle adóamnesztia vagy ösztönző elmaradása is okozza, hogy nem váltotta be ezt a reményt – mondta Vida József. Szerinte egyébként az életbiztosítások is megsínylették a MÁP Pluszt, onnan is kivettek pénzt a megtakarítók.

A babahitel is megdobja

Teljesen elképesztő módon még az állam által támogatott Babaváró hitel egy része is MÁP Pluszba vándorolt. Mint korábban megírtuk, a bankok a jegybanki szakértőknek a hitelezési felmérés keretében arról beszéltek, hogy az igénylők jelentős része – bizonyos intézmények esetében több mint fele – a prémium lakossági szegmensből (magas jövedelem, felsőfokú iskolai végzettség, nagyobb pénzügyi tudatosság) kerül ki. A bankok felhívták a figyelmet arra, hogy ennek az ügyfélszegmensnek egy része – befektetési céllal – az arbitrázs lehetőségét (a kölcsön egy gyerek megszületése után kamatmentes, míg a „szuperállampapír” 5 évre évi 4,9 százalékot hoz, vagyis a haszon eleve 2,5 millió forint) használja ki ezzel a konstrukcióval. A csalad.hu oldalon kifejezetten kedvező példaként állították be azt a családot, ahol a szülők a felvett babavárót államkötvénybe fektetik.

Mind fizetjük az árát

Nagy Márton a Közgazdász-vándorgyűlésen még arról is beszélt, hogy 2023 végéig (11 ezermilliárd forintos állomány elérése esetén) a lakosság és az állam 175 milliárd forintot fizet ki a bankoknak a MÁP Plusszal kapcsolatban. Ebből 110 milliárdot az állam értékesítési jutalékként, a lakosság pedig 65 milliárdot értékpapír-számlavezetésért. Holott az államkincstárban az értékpapír-számlavezetés ingyenes. Tehát a lakosságnak inkább a kincstárnál kellene vásárolnia.

A bankárok erre egyöntetűen kifejtették, hogy az ingyenes számlavezetés súlyosan versenytorzító hatású, miközben annak is van költsége. Ráadásul álmodozhat a jegybank alelnöke arról, hogy a lakosság a kincstárnál vásárol: jelenleg a bankok adják el a MÁP Plusz 70-75 százalékát, így nélkülük sehogy nem teljesülne a kormány értékesítési terve.

Mivel eddig nagyjából az új állampapír 45 százalékát már eddig is állampapírban tartott pénzből fedezték az emberek, elmondhatjuk, hogy most az állam ugyanazért a pénzért fizet jóval többet, mint korábban (gyakorlatilag kamatot emelt). A visszavásárolt állampapír jelentős része pedig ott csücsül a bankoknál saját számlás értékpapírként, amit szintén az állam (azaz mi) finanszíroz. A visszaváltott befektetési jegyek ára döntően ugyancsak állampapírba került. Pedig a befektetési alapok intézményi befektetőként kénytelenek voltak a piaci hozamokkal beérni, ami jóval kevesebbe, ötödébe-tizedébe került az adófizetőknek.
 

Az állampapírok és a top banki betéti ajánlatok kamatát itt szedtük össze

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat! 


Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Most okozzák a kátyúk a legtöbb balesetet
2020. január 23. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre.


A téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti – áll a MABISZ közleményében.

Bizonyíték kell

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

A biztosítónak is kell a bizonyíték

Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

ÚtszakaszKezelőBejelentés

Településeket összekötő utak, autópályákMagyar Közút Zrt.elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszokilletékes önkormányzatszemélyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiBudapest Közút Zrt.személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával
Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.