Felmérték: közepes vagy rosszabb az Orbán-kormány válságkezelése

Minden tizedik ember elveszítette a munkáját a járvány miatt

2021. április 23. Magára hagyta a kormány az embereket a koronavírus-járvány alatt, a lakosság döntő része csak a családjára számíthatott, vagy arra se. Az elmúlt egy évben jelentősen romlott a lakosság anyagi helyzete, sokan féltik az állásukat, 10 százalékuk már el is veszítette – derült ki egy friss felmérésből. A magyar társadalom hármast adott a kormány egészségügyi válságkezelésére, a gazdasági válságkezelést pedig csak 2,8-ra értékelte. A kormánypártiak és az ellenzéki szavazók más-más valóságban élnek.

A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung közös kutatásban mérte fel, hogy miként élte meg a magyar társadalom a koronavírus-járvány egy évét, és hogyan értékeli az Orbán-kormány válságkezelésének különböző aspektusait. Mint kiderült, a magyarok elsöprő többsége komolyan veszi a koronavírus egészségügyi kockázatait. A megkérdezettek 83 százaléka szerint a vírus veszélyes az emberek egészségére. A válaszadóknak csupán a 15 százaléka gondolta úgy, hogy nem jelent egészségügyi fenyegetést. Hasonlóan magas arányban vannak azok, akik féltik a családtagjaikat tőle (79 százalék), és a lakosság háromnegyede (74 százalék) tart is a hosszú távú szövődményeitől.

A közvélemény-kutatás során 2021. március 2-11. között, a koronavírus-járvány harmadik hullámában a Závecz Research az ország felnőtt népességét életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentáló 1000 főt személyesen kérdezett meg.

Mit tesznek a járvány ellen?

A leggyakoribb óvintézkedések a rendszeres kézfertőtlenítés (84 százalék) és a maszk hordása (83 százalék): a megkérdezettek fele mondta, hogy mindig, harmada pedig, hogy többnyire ezek szerint viselkedik. Szintén sokan állították, hogy többnyire vagy mindig kerülik a különösen veszélyeztetett emberekkel való kontaktust (79 százalék), sokan az ismerőseikkel való fizikai érintkezést is visszaszorították (77 százalék), illetve tartják a 2 méteres távolságot másokkal az otthonukon kívül, és kerülik a tömegközlekedést (76 százalék). Nem sokkal marad le a lista végén lévő három óvintézkedés sem: 73 százalék inkább kerüli a nagyobb összejöveteleket, 70 százalék szed vitaminokat, 69 százalék pedig csak a legszükségesebb okok miatt hagyja el az otthonát.

Felmérték néhány járványügyi szabálynak a jelenlegi helyzeten túlmutató, jövőbeli elfogadottságát is. A higiéniai szabályok akár járvány utáni fenntartását a magyarok abszolút többsége támogatja. Rendkívül népszerű (70 százalékos támogatottságú) volt a javaslat, amelynek alapján a boltoknak kötelező kézfertőtlenítő pontokat kellene kitenniük az üzlethelyiségükben a járvány lecsengése után is. Ennél kevesebben támogatnák a maszkviselési szabályok újbóli elrendelését a világjárvány lecsengését követően is, például influenzaszezonban. Ugyanakkor a válaszadók abszolút többsége így is azt válaszolta, hogy egyes időszakokban a jövőben is támogatná a kötelező maszkviselést a tömegközlekedésen (58 százalék) és a boltokban (54 százalék) egyaránt.

Szorosabb családi kapcsolatok, elhidegülő barátságok

Megvizsgálták azt is, hogy milyen lelki nehézségeket okozott a járvány és a rendkívüli, járványügyi intézkedések. A válaszadók döntő többsége (70 százaléka) azt válaszolta, hogy nem változtak a különböző emberi kapcsolatai a karantén és a társas távolságtartás időszaka alatt. Többen mondták ugyanakkor, hogy szorosabbá váltak a családi kapcsolataik (19 százalék), illetve a párkapcsolatuk (16 százalék), mint ahányan az ellenkezőjét állították (8, illetve 5 százalék). Ezzel szemben a baráti kapcsolatok elhidegüléséről többen számoltak be (19 százalék), mint akik barátságaik megerősödősét tapasztalták (7 százalék). Említésre méltó az is, hogy a válaszadók 11 százalékának a munkakapcsolatai, 8 százalékának a családi kapcsolatai, 5 százalékának a párkapcsolata hidegült el.

Azoktól a válaszadóktól, akik egy háztartásban élnek a párjukkal, megkérdezték, tartanak-e attól, hogy párjuk ideges, agresszív lesz a karantén alatt. Ez egy érzékeny kérdés, aminél fent áll a kockázata, hogy sokan nem válaszolnak őszintén, mivel túl személyesnek érezhetik, félnek vagy szégyenkeznek miatta. Ennek ellenére a párjukkal együtt élő válaszadók 36 százaléka bevallotta, hogy tart ettől. A válaszok szerint a megkérdezettek negyedének gyengébb, tizedének erősebb félelme, hogy párjuk agresszívvá válik. Továbbá 2 százalék arról számolt be, hogy ez már be is következett.

Romlik az emberek gazdasági helyzete

A magyar társadalomban jelentősek a gazdasági félelmek is. A magyarok több mint fele (55 százalék) tart attól, hogy a járvány miatt kevesebb lesz a fizetése, és a megkérdezettek 45 százaléka attól, hogy elveszti az állását. A felnőtt lakosság 39 százalékának romlott az anyagi helyzete az elmúlt időszakban, 59 százalék nem érzékelt változást, és mindössze 2 százalék számolt be javulásról.

Jelentős különbségek vannak a politikai táborok között a személyes gazdasági helyzetük értékelésében. A kormánypártiaknak kevesebb mint harmada érzékelte az anyagi helyzetének romlását (30 százalék). Az ellenzéki és bizonytalan válaszadók 13 százalékponttal nagyobb arányban látták negatívan az anyagi helyzetük változását (43–43 százalék). Az életkori csoportok közül két korosztály mutat egyedi mintázatot. A 30-39 évesek különösen sokan érezték a saját bőrükön a gazdasági visszaesést, a harmincas éveikben járók fele (49 százalék) számolt be arról, hogy rosszabb lett az anyagi helyzete. Ezzel szemben a főként nyugdíjasokból álló, 60 év feletti korosztálynak csak 30 százaléka tapasztalta anyagi helyzetének romlását. A többi korcsoportban 40 százalék körüli ez az arány.

Az iskolázottsági csoportok között az alacsonyabb végzettségűeket valamelyest jobban érinti a recesszió. A legfeljebb alapfokú végzettségűek 41 százaléka, a szakmunkás képesítésűek 43 százaléka számolt be anyagi visszaesésről. Az érettségizettek között már csak 37 százalék, a diplomásoknál pedig 35 százalék ez az arány.

A hivatalosnál többen, 800 ezren vesztették el állásukat

Az is kiderült, hogy a hivatalos statisztikáknál jóval nagyobb volt az állásukat vesztők aránya: saját bevallása szerint a válaszadók tizede veszítette el a munkáját az elmúlt évben. A kutatás és a hivatalos statisztikák közötti különbség leginkább módszertani okokból adódik. Egyrészt valószínűsíthető, hogy az állásukat vesztők jelentős része, ha teljes munkaidőben nem is, de részmunkában vagy közfoglalkoztatottként újra elhelyezkedett, ami javíthatja a munkanélküliségi mutatót. Másrészt, az állásvesztőket a KSH nem számolja rögtön a munkahely elvesztését követően a munkanélküliek közé. A KSH által mért „önbevallásos munkanélküliség” már közelebb áll a kutatás eredményéhez. Erről a mutatóról legutóbb a 2020. április-június közötti hónapok, vagyis az első hullám időszakának adatait közölték. Ennek alapján 391 ezer főre becsülték a munkanélküliek számát Magyarországon. A felmérés szerint azonban még így is közel kétszer ennyi ember veszíthette el az állását a járvány miatt, 800 ezer körüli lehet az érintettek száma.

Főként az alacsonyabb végzettségűek tartoztak a vesztesek közé: míg a diplomások 8 százaléka, a legalacsonyabb végzettségűek 12 százaléka. A gyereküket nevelő szülők szignifikánsan nagyobb arányban veszítették el a munkájukat (13 százalék), mint a többi válaszadó (9 százalék). Ez a különbség akkor is szignifikáns marad, ha kiszűrjük a többi demográfiai változó hatását. Különösen azok között a szülők között volt kimagasló az állásvesztők aránya (25 százalék), akik egyedül nevelik a gyereküket.

Csökkenő fizetések

Az állásvesztésen túl további munkakörülményeket érintő változásokat is vizsgáltak. A legnagyobb arányban a fizetésük csökkenéséről számoltak be a válaszadók: a megkérdezettek több mint harmadát érintette ez a probléma (34 százalék). A második leggyakoribb munkát érintő változás a munkaidő csökkenése volt, amiről az emberek 29 százaléka számolt be. A munkaerőpiacon aktív magyarok 22 százaléka tart attól, hogy elveszíti az állását. A válaszadók közel ötödének (18 százalék) kellett home office-ban dolgoznia. A távmunkátról a KSH 2020 júniusáig elérhető adatai a felméréshez hasonló arányt mutatnak: a statisztikai hivatal szerint az első hullám idején májusban tetőzött 17 százalékon a home office-ban dolgozók aránya. Ez az iskolázottsági szinttel együtt meredeken nő: alapvetően diplomás kiváltság.

A fizetéscsökkenés az alacsonyabb végzettségűeket jobban érintette; míg a diplomás munkavállalóknak 28 százaléka, a legfeljebb alapfokú végzettségűek 42 százaléka szembesült ezzel a problémával. Fontos az is, hogy a falvakban lakóknak a negyede (26 százalék) számolt be fizetéscsökkenésről, jelentősen kevesebb ember, mint a nagyobb településeken, ahol 37-40 százalék. Ennek oka az, hogy a városokra jellemző szolgáltató szektort (elsősorban a turizmust és vendéglátást) érintették leginkább közvetlen módon a korlátozó intézkedések, és ebből adódóan a gazdasági válság is.

A kormánypártiak 4-est, az ellenzékiek 2-est adnak

A magyar társadalom összességében közepest adott a kormány egészségügyi válságkezelésére. A fideszes válaszadók ennél jelentősen jobbra értékelték az intézkedéseket, 4,1 volt az általuk adott átlagpontszám. A kormánypárti válaszadók pozitív értékelése kifejezetten szembetűnő annak tükrében, hogy 2021. márciusra Magyarország a világ élmezőnyébe került a járvány egymillió lakosra vetített halálos áldozatainak számában. Az ellenzékiek ugyanakkor nagyon negatívan vélekedtek, átlagosan 2,2 pontot adtak a kormánynak. A bizonytalan szavazók ennél valamelyest jobban, 2,9 pontra értékelték a kormány teljesítményét.

Az Orbán-kormány gazdasági válságkezelését egy fokkal rosszabbnak tartják a válaszadók, mint az egészségügyi intézkedéseit. Az egész társadalom alacsonyabb, mint közepes osztályzatot adott a kormánynak (2,8 pont). A politikai csoportok közötti különbségek hasonló mintázatot mutatnak az egészségügyi válságkezeléshez, de mindegyik csoporton belül 0,2-0,3 ponttal alacsonyabb osztályzatot adtak a kormány gazdaságpolitikájára, mint az egészségügyi intézkedéseire. A fideszesek 3,8-ast, az ellenzékiek 2-est, a bizonytalan szavazók 2,6-ost.

Nem tett eleget a kormány munkahelyekért

A kormány gazdasági válságkezelésének a szakmunkás végzettségűek adták a legrosszabb osztályzatot, átlagosan 2,6 pontot. Ez abból a szempontból nem meglepő, hogy ugyanebben a csoportban mondták a legtöbben, hogy romlott az anyagi helyzetük, ahogyan azt is, hogy szükségük lenne plusz megtakarításokra, de nincs miből félretenniük. Az életkori csoportok által adott átlagos osztályzatok nem térnek el szignifikánsan egymástól, kivéve a 60 év felettiekét, akik a kormány egészségügyi intézkedéseihez hasonlóan némileg pozitívabban értékelték a kormányzat gazdasági válságkezelését is. Ezt a döntően nyugdíjasokból álló csoportot kevésbé érintik a válság következtében indult leépítések, illetve a stabilan érkező nyugdíj is pozitív hatással lehet a kormány gazdasági intézkedéseiről alkotott véleményekre.

Fontos kiemelni, hogy a magyarok abszolút többsége szerint (59 százalék) a kormány nem tett eleget a munkahelyek és a jövedelmek védelme érdekében. Csupán a magyarok harmada (34 százalék) gondolja, hogy a kormány mindent megtett, amit a rendelkezésére álló eszközökkel tudott,. Nem meglepő módon sokkal kevésbé elégedettek a kormánnyal a kérdésben azok, akik korábban úgy válaszoltak, hogy romlott az anyagi helyzetük, elveszítették a munkájukat vagy csökkent a fizetésük.

Magunkra maradtunk

A magyarok közül csak nagyon kevesen érzik, hogy a családjukon kívül máshonnan is kaptak volna segítséget a válság során. A válaszadók közel fele (44 százalék) válaszolta, hogy a családja segített neki a válság során, ugyanakkor a többség (56 százalék) azt mondta, hogy a családjától sem kapott segítséget. Ezzel szemben a megkérdezettek elsöprő többsége azt válaszolta, hogy nem kapott segítséget a munkáltatójától (89 százalék), a kormánytól (93 százalék) és az önkormányzattól sem (94 százalék). Ugyanakkor az is kiderült, hogy a fehérgalléros munkakörökben dolgozók a válság során sokkal inkább számíthatnak a munkáltatójukra.

Oltáspártiak és oltásszkeptikusok

A magyarok 62 százaléka adatná be magának a koronavírus elleni védőoltást, ami hasonló arány más kutatóintézetek eredményeihez. A megkérdezettek 27 százaléka utasítja el a vakcinát. Március elején a megkérdezettek 6 százaléka mondta, hogy már meg is kapta a védőoltást, 5 százalék pedig nem tudott dönteni vele kapcsolatban. Az életkor az egyik legfontosabb meghatározója az oltási hajlandóságnak. A 30 év alattiaknak alig több mint a fele kérné a vakcinát (53 százalék), és a fiatalok közül tízből négyen nem oltatnák be magukat (39 százalék). Ezzel szemben a legidősebb korcsoport 83 százaléka oltáspárti, ha azokat is beleszámoljuk, akik már meg is kapták a védőoltást. A fiatalabbakhoz képest nagyon kevés 60 év feletti oltásszkeptikus van (13 százalék).

A különböző politikai táborokat tekintve jól látszik, hogy minden csoporton belül többségben vannak az oltáspártiak. Az oltások melletti elkötelezettség erősségében ugyanakkor vannak különbségek. A kormánypárti válaszadók 71 százaléka, az ellenzéki szavazók 59 százaléka, a bizonytalanok 55 százaléka oltatná be magát. A különböző vakcinák közül egyértelműen látszik, hogy az európai-amerikai fejlesztésűek a legelfogadottabbak. A válaszadók közel kétharmada elfogadná valamelyik nyugatit (65 százalék). Ettől elmarad az orosz és kínai oltások támogatottsága, de a magyarok fele (49 százalék) ezeket is beadatná, ha más nem lenne elérhető.

Nagy a bizalmatlanság a keleti vakcinákkal szemben

Az európai-amerikai vakcinák megítélésében kicsi az eltérés a Fidesz és az ellenzék tábora között, de a bizonytalanok a nyugatiak iránt is jelentősen bizalmatlanabbak. A kormánypártiak 71 százaléka, az ellenzékiek 67 százaléka, míg a bizonytalanoknak csupán 56 százaléka adatná be magának valamelyiket. A kínai és orosz védőoltások iránt már kisebb az ellenzéki választók bizalma. Az ellenzékiek abszolút többsége (51 százaléka) elutasítja a kínai vakcinát, és csak tízből négy ellenzéki adatná be magának. A kormánypártiak többsége (62 százaléka) elfogadná, de a nyugatiakhoz képest a fideszesek körében 9 százalékponttal alacsonyabb az elfogadottsága. Az orosz vakcina fogadtatása nagyon hasonló a kínai fejlesztésű védőoltáshoz. A kormánypártiak 62 százaléka elfogadná, 27 százaléka elutasítaná a Szputnyik V vakcinát, ha nem lenne más. Az ellenzékiek 40 százaléka fogadná el, 51 százaléka utasítaná el. A bizonytalan szavazók között néhány százalékponttal népszerűbb a kínainál: 46 százaléka adatná be, míg 39 százaléka utasítja el.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: koronavírus, járvány, válság, kormány, ellenzék, oltás, állás, munkanélküli, Policy Solutions, Friedrich-Ebert-Stiftung, felmérés, kutatás, vakcinák