Minden tizedik háziorvosi praxis betöltetlen

2021. február 25. A legfrissebb adatok szerint a háziorvosi praxisok 10 százaléka betöltetlen, közel negyedükbe több mint 5 éve nem találnak orvost. A helyettesítések miatt az eredeti praxisban és a helyettesítettben is romlik a betegek ellátása. A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint a praxisközösségek nem oldják meg az orvoshiányt.

A 2021. február elsejei adatok szerint 609 betöltetlen háziorvosi praxis van Magyarországon, összesen 458 településen. A 609 praxisból 16 közel 15 éve, 59 több mint 10 éve, 157 pedig több mint 5 éve betöltetlen. Ez nem csak azt jelenti, hogy a 6350 praxis közül, nagyságrendileg minden tizedik betöltetlen, de azt is, hogy sok esetben hosszú éveket kell várni, mire egy praxist újra betöltenek, annak ellenére, hogy a praxisjog eladható, és hitelt is fel lehet venni a vásárlásra – írja a GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzésében.

2010 és 2019 között 438 fővel (7 százalékkal) csökkent a praktizáló háziorvosok száma. A KSH legfrissebb, 2019-es adatai szerint a 6013 praktizáló háziorvos több mint 64 millió esetet látott el. Így egy háziorvosra átlagosan 10655 eset jutott, vagyis 43 eset naponta, ami 4,7 százalékkal több, mint 2010-ben. Így egy-egy betegre átlagosan maximum 12 perc jut. Az egy háziorvosra jutó lakosok száma 2010-hez képest 5 százalékkal 1625 főre nőtt. Az üres praxisok helyettesítése miatt a helyettesített és az eredeti praxisban is romlik a betegek ellátása, mivel a háziorvos túlterheltsége növekszik – állapítja meg az elemzés.

Háziorvosi praxisok állapota 2021. február 1.

Megyei szinten a legtöbb háziorvos (75) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében hiányzik, szintén magas ez a szám Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben, ahol 47, illetve 46 háziorvost keresnek. Továbbá átlag feletti volt még ez a szám Budapesten, Fejér, Bács-Kiskun és Békés megyékben. A legkevesebb betöltetlen praxis (14) Baranya megyében volt. A települések közül kiemelkedik Tatabánya és Salgótarján (7-7 betöltetlen praxissal). Több mint 4 háziorvos hiányzott Békéscsabán, Dunaújvárosban, Pápán, Szombathelyen, Zalaegerszegen, a XIII., a XIV. és a XX. kerületekben.

Nyugdíjba vonulnak a háziorvosok

A betöltetlen praxisok növekvő számának egyik oka, hogy a nyugdíjba vonuló orvosok helyett nincs utánpótlás. A háziorvosok átlag életkora 59 év körüli, a pandémia pedig felgyorsította a praxisok elhagyását, mivel a veszélyeztetett (65 év feletti) korosztályba tartozó háziorvosok már valószínűleg nem térnek vissza az ellátásba dolgozni – véli a GKI.

2010 óta 70 százalékkal nőtt az alapellátásban dolgozók keresete. Ezen belül a háziorvosok bére 85 százalékkal nőtt, miközben az átlagkereset közel 100 százalékkal emelkedtek. A bérek emelése azonban nem volt elegendő vonzerő a praxisok betöltésére.

Jön a praxisközösség

2021-től a háziorvosokat praxisközösségbe lépésre (erről részletesen itt írtunk) ösztönzi a kormány új támogatási politikája. Ennek célja, hogy a helyi alapellátásban dolgozók egy csapatba szerveződve magasabb szintű ellátást nyújtsanak például azáltal, hogy közösen olyan eszközök beszerzését is megengedhetik maguknak, amit egyénenként nem tudnának megvenni. Ezzel tervezi kormány elérni, hogy a járóbeteg-ellátás egy része átkerüljön ezekbe a praxisközösségekbe. Jelenleg 126 praxisközösség működik, 600 körüli praxissal. Ezeket korábban a Svájci Alap és az Európai Unió támogatta (3,6 milliárd, illetve 7,6 milliárd forinttal), 2019-től költségvetési forrásból 8,6 milliárd forinthoz juthatnak. A 2021-es orvosbéremelés miatti megemelt támogatás praxisközösségenként jár. Akik legszorosabban együttműködnek, a teljes béremelést megkapják, akik lazább közösséget vállalnak, az emelés nyolcvan százalékát kapják meg, akik pedig nem vállalnak praxisközösséget, a teljes összeg harminc százalékához juthatnak. Vagyis a többi orvoshoz képest csak azok nem kerülnek hátrányba, akik a teljes praxisközösséget vállalják.

A GKI szerint a praxisközösség önmagában nem gyógyír a háziorvosi rendszer problémáira, ettől több háziorvos nem lesz, illetve a betegekre fordítható idő sem lesz több. Olyan területeken, ahol az ellátási körzet nagy, aprófalvas vagy tanyás jellegű, és ahol a háziorvos már most is rendszeresen kijár a betegekhez (mert ők nem tudnak a rendelőbe eljutni), a praxisközösség igen nehezen működtethető, és érdemi javulást sem jelent. Mint ahogy a be nem töltött praxisok helyettesítését sem fogja ez megoldani.

Az orvosok választási lehetőségeiről és a béremelésről részletesen írtunk. Ebben a cikkünkben van olyan vélemény is, amely szerint a praxisközösség önmagában nem hoz megoldást az orvoshiányra, azonban több tényező együtt mégis segíthet.

Szerző: L.J.
Címkék: háziorvos, praxis, praxisközösség, GKI, Gazdaságkutató