Már most ütik a disznók a csirkéket

Mit eszik a magyar?

Fotó: Azénpénzem

2015. december 1. A magyar lakosság fogyasztása a statisztikai hivatal (KSH) frissen megjelent kiadványa szerint tavaly már megközelítette a 2008-as szintet. Arról, hogy a hazai családok étkezése miként is alakult az elmúlt években, kissé mintha ellentmondásosak lennének az adatok. A sertéshúsnak mindenesetre már az áfacsökkentés előtt sikerült teret nyernie.

A háztartások életszínvonalát elemző friss statisztikai kiadvány (a teljes átfogó elemzést itt találja) főbb megállapításai között az első, hogy a magyar háztartások helyzete 2014-ben összességében javult. Különösen éppen a (mások szerint nem létező) középosztályban. Ezzel összhangban a fogyasztás is szépen bővült; a KSH szerint: az elmúlt két év növekedése elég volt ahhoz, hogy a 2014-ben mért 908 ezer forintos egy főre jutó fogyasztási kiadás megközelítse a 2008-as válság kirobbanásakor mért szintet.

Már közhelynek számít, hogy az összkiadáson belül az élelmiszerre fordított költések alacsonyabb aránya egy ország, egy régió kedvezőbb életszínvonalára utal. A KSH végig is veszi, hogy 2000-től 2005-ig az „életszínvonal emelkedésével összefüggésben” az élelmiszerre és alkoholmentes italokra fordított kiadások aránya a háztartások költségvetésében 29,1 százalékról 22,6 százalékra esett. Majd kiderül: a rezsicsökkentés jótékony hatásaként a háztartásban fogyasztott élelmiszerekre tavaly az összkiadás 23,1 százaléka jutott.

Jelen körülmények között szinte viccesnek tűnik, hogy a nemzetgazdasági tárca uniós támogatással kampányt indított a halfogyasztás növeléséért. Ehhez egy portált (ezt itt találja) létre is hoztak. A beharangozóban leírták: Magyarországon az egy főre jutó éves halfogyasztás alig 5,2 kilogramm, ami nem egészen egyötöde az európai uniós átlagnak. Felmérés szerint a magyarok 8,2 százaléka soha, közel 11,1 százaléka pedig évente csupán egyszer eszik halat vagy halból készült ételt. A halat hetente fogyasztók aránya 12,6 százalék.

Ha tényleg azért juthatott több kajára, mert olcsóbb lett a háztartási energia, akkor hogy is van azzal az életszínvonallal? De ezt inkább hagyjuk! Érdemes megnézni, miből és hogyan is fogyasztottak többet 2014-ben a magyar háztartások. Ellentmondás szerintünk ezen a téren is akad. Szintén hüvelykujj szabály, hogy a „gazdagodás” egyik fokmérője például a gyümölcsfogyasztás növekedése lehet. Nos, ez éppen csökkent tavaly 2013-hoz képest (lásd táblázatunkat). Megugrott viszont a sertéshús részaránya.

Megugrott az ételrendelés, a vendéglői étkezés

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO körülbelül egy hónappal ezelőtt hozta nyilvánosságra azt a hatalmas vihart kavaró tanulmányt, amiben rákkutató intézete arra jutott, hogy a feldolgozott hústermékek fogyasztása rákkeltő, ami „valószínűleg" a vörös húsra is igaz (ide sorolták – többet között – a sertést is). A Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) azonnal tudatta: az európai húsfeldolgozó ipar szakmai szervezete, amelynek tagja a Hússzövetség is, határozottan elutasítja és félrevezetőnek tartja ezt a rákkockázati besorolást. Közzétettek olyan adatokat is, hogy a magyar sertéshúsfogyasztás a múlt század 80-as éveinek végén még 43 kg volt fejenként.

Lenne tehát még hová (vissza)fejlődni. A kormányzat mindenesetre igyekszik ezt ösztönözni, hiszen jövőre a húsfélék közül egyetlenként a sértés áfája 27-től 5 százalékra csökken. Nyilvánvaló, hogy sokat jelent az ár, így nem mindegy, hogy a sertéshús és a baromfi – hogy a legegészségesebbnek tartott halról ne is beszéljünk – árának aránya miként változik. Lehet, hogy itt már nagyon nagy a jólét, de tartani lehet attól, hogy a leggazdagabbak és a nagyon tudatos fogyasztók kivételével másokat alacsonyabb árral még olyanra is sikerül rászoktatni, amit amúgy nem kevésbé vennének.

Örömmel tudatta viszont a KSH, hogy „az életszínvonal javulásával összefüggésben mára egy új típusú fogyasztói magatartás elterjedésének vagyunk tanúi, amelynek jelei egyre markánsabban megmutatkoznak”. Mint leírták, „az emberek egyre inkább megengedhetik maguknak, hogy étteremben fogyasszanak, a munkaebédek, a családi ünnepségek, partik házon kívüli megrendezése növekvő körben válnak az életforma részévé". Több mint négyszer többet költött a lakosság egy főre jutóan ezekre a tételekre, mint az ezredfordulón. Ugrásszerűen megnőtt a házhoz szállított ételekre fordított kiadások nagysága is. Ezt 2006-ban mérték először a statisztikusok, és azóta több mint tizenegyszeresre emelkedett az erre fordított összeg fejenként.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Az élelmiszer-fogyasztás mennyisége (fő/év)
Megnevezés	2013	2014
Cereáliák, kg	82	78,1
ebből: kenyér, kg	40,9	36,9
péksütemény, kg	10,4	11,3
Húsfélék, kg	52,6	53,6
ebből: sertéshús, kg	14,8	16,0
baromfihús, kg	17,1	16,9
Tojás, db	139	133
Tej, liter	48,6	46,5
Olaj és zsiradék, kg	16,4	15,6
Gyümölcs, kg	40,2	38,8
Burgonya, kg	27,5	26,4
Zöldség (burgonyán kívül), kg	47,9	48,9
Cukor, kg	14,2	13,6
Forrás: KSH

*Házon kívüli étkezés (forint/év/fő)**
Megnevezés	2000	2006	2014
Büféáruk	1 436	3 181	4 268
Vendéglői étkezés	1 876	4 881	7 665
Munkahelyi étkezés	3 580	5 617	4 949
Ételek házhoz szállítása	n.a.	545 5	988
* italfogyasztás nélkül Forrás: KSH