Megint egy átlag, ami ápol és eltakar

Mit hoz a nyugdíjemelés?

2015. november 22. Megnéztük, az „átlagnyugdíj” mögött a különböző sávokban milyen arányok húzódnak meg. Ez nem mindegy, hiszen a rendelkezésre álló pénz befolyásolja a fogyasztás szerkezetét is. Mindezt figyelembe véve lehet megmondani, mennyire örömteli a miniszter bejelentése, ami szerint: a nyugdíjak 2011 óta 21,6 százalékkal nőttek, jövőre pedig újabb 1,6 százalékos emelés jön.

Már bejelentette a következő évi nyugdíjemelés mértékét Balog Zoltán, az emberi erőforrások (EMMI) minisztere. A miniszter elmondta: 2016-ban minden időskori ellátás (ez vonatkozik tehát az öregségi nyugdíjra, a hozzátartozói, a korhatár előtti ellátásokra, a szolgálati járandóságra, a rokkantsági, rehabilitációs ellátásokra és a baleseti járadékokra is) 1,6 százalékkal lesz magasabb. A tárcavezető büszkélkedett azzal, hogy 2011-2015 között a nyugdíjak összege 21,6 százalékkal, vásárlóértékük pedig 8,6 százalékkal nőtt.

A következő évi – szám szerint igen karcsúnak tűnő – emelés a 2016-ra a költségvetés tervezésekor várt pénzromlás ütemének felel meg. Ekkora inflációra számított tehát a kormányzat. Most drukkolhatnak a nyugdíjasok, hogy a végül hivatalosan kimutatott drágulás mennyi is lesz. A jegybank friss prognózisában 1,9 százalék szerepel, ami azt jelentené, hogy utólag még kapnak emelést az időskori ellátásban részesülők. Ha az árak kevésbé emelkednek még az 1,6 százaléknál is, akkor pedig a statisztikusok a nyugdíjak vásárlóértékének növekedésével büszkélkedhetnek.

Érdemes felidézni, hogy a KSH-nak az idősek világnapjára készített összefoglalója is elég szép képet fest. Mint megállapítják: a háztartás-statisztikai adatok szerint az idősek jövedelmi helyzete a fiatalabbakhoz, főleg a gyermeket nevelő családokhoz képest nem tekinthető kedvezőtlennek. A legszegényebb jövedelmi ötödben a 60 évesnél idősebbek aránya 11 százalék, míg a leggazdagabb jövedelmi ötödökben 25 százalék feletti. Nyomatékosítják is, hogy „a nyugdíjas státus tehát nem feltétlenül jelent szegénységi kockázatot, mivel a nyugdíj biztos, állandó jövedelemnek számít”.

Teljesen érthető azonban, hogy ezek a számok nem igazán dobják fel a nyugdíjasokat. A miniszter részletezte, hogy az átlagos öregségi nyugdíjas 107836 forint helyett 2016-ban már 109561 forintot kap havonta. Ez 1725 forint pluszt jelent. Az átlagnak. A nyugdíjfolyósító (ONYF) adatai szerint az öregségi ellátásban részesülők mintegy harmada kap havonta 80 ezer forintnál kevesebbet. A legnépesebb (lásd grafikonunk) a 60-80 ezer forintos sáv. Számukra pedig az emelés körülbelül egy ezrest hoz (lehet tűnődni, mire is lehet azt „eldorbézolni”).

A kosár is lehet félrevezető

A nyugdíjból származó bevételi sávok pedig elég lényegesek, hiszen az tény, hogy a különböző jövedelemhez különböző költési struktúra tartozik. A statisztikai hivatal (KSH) utoljára 2008-ban tett közzé olyan számokat, amelyek a nyugdíjasok helyzetét árnyaltabban mutatták be. Létezik ugyan ma is nyugdíjas kosár (lásd a táblázatot), de az megint csak az átlagot mutathatja.

Korábban a megtakarítók szempontjából írtunk arról, hogy valójában már negatívak a reálkamatok. Zsiday Viktor alapkezelő írt kimutatta: ha az USA-hoz hasonlóan nálunk is 25-30 százalékos súllyal vennénk figyelembe a lakbéreket, akkor az inflációnk nem nulla lenne, hanem jóval több, akár 3-6 százalék. Ez a szám jóval közelebb van a valósághoz, mint a nulla – állította Zsiday. Ugyanez fokozottan lehet igaz a nyugdíjasokra.

A nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztóiár-index – olvasható a KSH módszertani leírásában is – országos átlagos mutatóként értelmezhető. Számítása során a termékek és szolgáltatások köréből elhagyták a speciális, tényleges fogyasztáshoz nem köthető tételeket, azaz az úgynevezett imputált lakbért (megjegyzik azt is, hogy ez 2012-től pedig már eleve nem része a fogyasztói árindexnek). A nyugdíjasok szempontjából kitüntetett csoportot, a gyógyszereket és gyógyárukat az egyéb cikkek, üzemanyagok kategóriában szerepeltetik. Az egészségügyi kiadások részaránya egyébként a fogyasztóiár-indexben három, míg a nyugdíjasok kiadási szerkezetében 6,2 százalékos súllyal szerepel. A nyugdíjas kosárban a „normálhoz” képest túlsúlyos a háztartási energia. Az ezen belüli infláció pedig nagyban függ attól, hogy ki mivel fűt. Persze nem ez az egyetlen olyan tétel, ami az egyéni fogyasztás alapján jókora eltérést (korábban összefoglaltunk még néhány eltérítő tényezőt) mutathat a hivatalosan kimutatott dráguláshoz képest. (Itt pedig arról írtunk, hogyan is lehet játszani a statisztikákkal.)

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

A fogyasztási kiadások megoszlása, vagyis a kosár (%)
Főcsoportok	„Normál"	Nyugdíjas
Élelmiszerek	24,678	26,208
Szeszes italok, dohányáruk	9,668	8,227
Ruházkodási cikkek	3,416	2,018
Tartós fogyasztási cikkek	6,572	5,989
Háztartási energia	8,303	10,321
Egyéb cikkek, üzemanyagok^a)	19,245	19,353
Szolgáltatások	28,118	27,884
a) A gyógyszerek és gyógyáruk ebbe a csoportba tartoznak.